Berta Sándor
Új processzort fejlesztett ki a Google
A webes cég lépéselőnybe került a hasonló projektekkel foglalkozó vetélytársaival, elsősorban az IBM-mel és a Microsofttal szemben.
A Google képviseletében Julian Kelly, a Google Quantum AI Lab tudósa mutatta be a Bristlecone nevű processzort, amelyet a társaság a kvantum-szuperszámítógépekben alkalmazna. A szakember közölte, hogy a Google új kvantumprocesszora elég gyors ahhoz, hogy - legalábbis elméletileg - elsőként a kategóriájában meghaladja a klasszikus szuperszámítógépek teljesítményét a nagyon különleges számítási feladatok megoldása során. Az új eszköz bizonyítéka lehet a technológia jövőbeli teljesítményének, de közel sem biztos, hogy a gyakorlatban hozza majd az elvárt eredményeket. A Google elért sikere azért is különösen elismerésre méltó, mert nem nevezhető klasszikus chipgyártónak.
A kvantum-számítástechnikában a nagy hardvergyártók - mint az Intel, az IBM és a Samsung - mellett a Microsoft, a Google, az Alibaba, a Barclays és a Daimler is komoly összegeket fektet be az alapvető kutatásokba. Ezek a piaci szereplők jelentősen megelőzhetik a vetélytársaikat, azonban már az alapkutatásokhoz is milliárdos befektetésekre van szükség. Az Intel és a Google nem árulta el, hogy pontosan mekkora összegeket költött erre a területre, addig az Alibabáról lehet tudni, hogy a kínai állammal együtt 10-15 milliárd dollárt invesztált a kvantumkutatásba.
A chip a kvantumtechnológia tesztplatformjaként szolgál, segítségével javítani akarják a skálázhatóságot és csökkenteni a számítási hibák arányát
Dr. Michael C. Mayberry, az Intel technológiai vezetője kijelentette, hogy a kvantum-számítógépek az információ megjegyzésének módjában különböznek a klasszikus szilícium-alapú chipektől. Az utóbbiaknál sokkal több adatot tudnak tárolni és feldolgozni, ugyanakkor a jelenlegi kvantumprocesszorok még nem képesek arra, hogy valódi feladatokat oldjanak meg, például a mesterséges intelligencia területén vagy titkosítási információkat kódoljanak ki. Mayberry úgy vélte, hogy a technológia praktikus használatára még néhány évet várni kell.
A jelenlegi kvantumprocesszorok legnagyobb problémája, hogy az információk csak néhány ezredmásodpercig érhetők el, ez nem elég hosszú idő például egy program végrehajtására vagy az információk feldolgozására. A helyzetet nehezíti, hogy a processzorok gyakran tévesen olvassák ki a tárolt információkat. A Bristlecone például 100 esetből egyben hibázik. Ez elegendő a technológia alkalmasságának bizonyítására laboratóriumi körülmények között, de a valós feladatok megoldására már nem.
Az Intel és a Google alapvetően különböző technológiákon dolgoznak. Amíg az Intel szupravezető komponensekre épít, amelyeket nagyon közel az abszolút nulla fokhoz kell lefagyasztani, addig a Google processzorát is nagyon le kell hűteni, de még mindig 50-szer melegebb, mint az eddigi modellek. Az első alkalmazási terület a kriptográfia lehet. Amint megjelenik az első igazán működőképes kvantumprocesszor teljesen új helyzet jön létre a titkosítási technológiák világában, hiszen nem csak 0 és 1 pozíciója lehet a biteknek, hanem akár egyszerre mindkettő. A szakemberek mindenesetre már most olyan titkosítási eljárásokat fejlesztenek, amelyek nem a prímszámokon alapulnak. Amennyiben ugyanis megjelenik az első kiforrott kvantumprocesszor, gyakorlatilag nagyon rövid időn belül le kell majd cserélni szinte az összes titkosítást.
A Google képviseletében Julian Kelly, a Google Quantum AI Lab tudósa mutatta be a Bristlecone nevű processzort, amelyet a társaság a kvantum-szuperszámítógépekben alkalmazna. A szakember közölte, hogy a Google új kvantumprocesszora elég gyors ahhoz, hogy - legalábbis elméletileg - elsőként a kategóriájában meghaladja a klasszikus szuperszámítógépek teljesítményét a nagyon különleges számítási feladatok megoldása során. Az új eszköz bizonyítéka lehet a technológia jövőbeli teljesítményének, de közel sem biztos, hogy a gyakorlatban hozza majd az elvárt eredményeket. A Google elért sikere azért is különösen elismerésre méltó, mert nem nevezhető klasszikus chipgyártónak.
A kvantum-számítástechnikában a nagy hardvergyártók - mint az Intel, az IBM és a Samsung - mellett a Microsoft, a Google, az Alibaba, a Barclays és a Daimler is komoly összegeket fektet be az alapvető kutatásokba. Ezek a piaci szereplők jelentősen megelőzhetik a vetélytársaikat, azonban már az alapkutatásokhoz is milliárdos befektetésekre van szükség. Az Intel és a Google nem árulta el, hogy pontosan mekkora összegeket költött erre a területre, addig az Alibabáról lehet tudni, hogy a kínai állammal együtt 10-15 milliárd dollárt invesztált a kvantumkutatásba.
A chip a kvantumtechnológia tesztplatformjaként szolgál, segítségével javítani akarják a skálázhatóságot és csökkenteni a számítási hibák arányát
Dr. Michael C. Mayberry, az Intel technológiai vezetője kijelentette, hogy a kvantum-számítógépek az információ megjegyzésének módjában különböznek a klasszikus szilícium-alapú chipektől. Az utóbbiaknál sokkal több adatot tudnak tárolni és feldolgozni, ugyanakkor a jelenlegi kvantumprocesszorok még nem képesek arra, hogy valódi feladatokat oldjanak meg, például a mesterséges intelligencia területén vagy titkosítási információkat kódoljanak ki. Mayberry úgy vélte, hogy a technológia praktikus használatára még néhány évet várni kell.
A jelenlegi kvantumprocesszorok legnagyobb problémája, hogy az információk csak néhány ezredmásodpercig érhetők el, ez nem elég hosszú idő például egy program végrehajtására vagy az információk feldolgozására. A helyzetet nehezíti, hogy a processzorok gyakran tévesen olvassák ki a tárolt információkat. A Bristlecone például 100 esetből egyben hibázik. Ez elegendő a technológia alkalmasságának bizonyítására laboratóriumi körülmények között, de a valós feladatok megoldására már nem.
Az Intel és a Google alapvetően különböző technológiákon dolgoznak. Amíg az Intel szupravezető komponensekre épít, amelyeket nagyon közel az abszolút nulla fokhoz kell lefagyasztani, addig a Google processzorát is nagyon le kell hűteni, de még mindig 50-szer melegebb, mint az eddigi modellek. Az első alkalmazási terület a kriptográfia lehet. Amint megjelenik az első igazán működőképes kvantumprocesszor teljesen új helyzet jön létre a titkosítási technológiák világában, hiszen nem csak 0 és 1 pozíciója lehet a biteknek, hanem akár egyszerre mindkettő. A szakemberek mindenesetre már most olyan titkosítási eljárásokat fejlesztenek, amelyek nem a prímszámokon alapulnak. Amennyiben ugyanis megjelenik az első kiforrott kvantumprocesszor, gyakorlatilag nagyon rövid időn belül le kell majd cserélni szinte az összes titkosítást.