Berta Sándor
Pulpino - a nyílt forráskódú processzor
Az új eszköznek köszönhetően a jövőben egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a hordozható mikroelektronikai megoldások létrehozása.
Az ETH Zürich és a Bolognai Egyetem munkatársai Luca Benini zürichi professzor vezetésével közösen fejlesztették ki a Pulpino nyílt forráskódú processzort, amelynek segítségével számos különböző készüléket lehet majd megalkotni. A Pulpino-chipek egyre kisebbek lesznek, a méretük akár 1 x 1 mm is lehet. A két felsőoktatási intézmény részben nyilvánosságra hozta a Pulpino dokumentációját és Benini hangsúlyozta, hogy a processzort felhasználó fejlesztők maximális szabadságban végezhetik a munkájukat. Így lehetővé válik, hogy a nyílt forráskódú hardvereket valóban az alapoktól lehessen megtervezni.
A professzor hozzátette, hogy számos eddigi nyílt forráskódú hardver esetében a használatot korlátozzák az exkluzív értékesítési jogok és a konkurencia tiltásai. Az ő rendszerüknél viszont a licencfeltételekben nincsenek ilyen korlátozások. Az utasítások, amiket a processzor végrehajthat, szintén nyílt forráskódúak. A tudósok a processzort kompatibilissé tették a Kaliforniai Egyetem kifejlesztett RISC-V nyílt forráskódú utasításkészlettel. A Pulpino elsősorban az olyan kis méretű eszközökben használható, mint az okosórák, valamint a testfunkciókat megfigyelő és a dolgok internetéhez kapcsolódó szenzorok.
"Pulpino processzorral, elektronikával és mikrokamerával felszerelt okosórát fejlesztünk, amely képes kiértékelni a vizuális információkat és ennek alapján megállapítani a viselő tartózkodási helyét. Az alapötlet az, hogy egy ilyen okosóra később a lakáselektronika vezérlőegységévé válhat" - engedett Benini bepillantást az aktuális kutatásba és fejlesztésbe. A Pulpino más kutatási projektekben is szerepet kap és a professzor azt reméli, hogy a jövőben több együttműködés is megvalósulhat, ráadásul az eddiginél még egyszerűbben. Emellett a processzor folyamatosan fejlődhet és természetesen a továbbfejlesztések is nyílt forráskódúak lesznek.
"A mikrochipek gyártása az elmúlt években olcsóbb lett, mert a gyártók nagy kapacitásokat építettek ki és ezeket ki is kell használniuk. Nagyon drága lenne egy összetett chipet az alapoktól újra kifejleszteni. Ezért a fejlesztők megvásárolják az egyes funkciókhoz kellő alkatrészeket, amelyeket azután integrálják a chipdizájnba. Az ezekért az alkatrészekért kifizetett licencdíjak gyakran a teljes költség jelentős részét teszik ki. Ezek a költségek azonban a nyílt forráskódú processzor alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők. Új kutatási és fejlesztési partneri kapcsolatok alakulhatnak ki az iparral, s a Pulpino alapján újszerű chipalkatrészeket lehet kifejleszteni" - szögezte le Benini.
Az ETH Zürich és a Bolognai Egyetem munkatársai Luca Benini zürichi professzor vezetésével közösen fejlesztették ki a Pulpino nyílt forráskódú processzort, amelynek segítségével számos különböző készüléket lehet majd megalkotni. A Pulpino-chipek egyre kisebbek lesznek, a méretük akár 1 x 1 mm is lehet. A két felsőoktatási intézmény részben nyilvánosságra hozta a Pulpino dokumentációját és Benini hangsúlyozta, hogy a processzort felhasználó fejlesztők maximális szabadságban végezhetik a munkájukat. Így lehetővé válik, hogy a nyílt forráskódú hardvereket valóban az alapoktól lehessen megtervezni.
A professzor hozzátette, hogy számos eddigi nyílt forráskódú hardver esetében a használatot korlátozzák az exkluzív értékesítési jogok és a konkurencia tiltásai. Az ő rendszerüknél viszont a licencfeltételekben nincsenek ilyen korlátozások. Az utasítások, amiket a processzor végrehajthat, szintén nyílt forráskódúak. A tudósok a processzort kompatibilissé tették a Kaliforniai Egyetem kifejlesztett RISC-V nyílt forráskódú utasításkészlettel. A Pulpino elsősorban az olyan kis méretű eszközökben használható, mint az okosórák, valamint a testfunkciókat megfigyelő és a dolgok internetéhez kapcsolódó szenzorok.
"Pulpino processzorral, elektronikával és mikrokamerával felszerelt okosórát fejlesztünk, amely képes kiértékelni a vizuális információkat és ennek alapján megállapítani a viselő tartózkodási helyét. Az alapötlet az, hogy egy ilyen okosóra később a lakáselektronika vezérlőegységévé válhat" - engedett Benini bepillantást az aktuális kutatásba és fejlesztésbe. A Pulpino más kutatási projektekben is szerepet kap és a professzor azt reméli, hogy a jövőben több együttműködés is megvalósulhat, ráadásul az eddiginél még egyszerűbben. Emellett a processzor folyamatosan fejlődhet és természetesen a továbbfejlesztések is nyílt forráskódúak lesznek.
"A mikrochipek gyártása az elmúlt években olcsóbb lett, mert a gyártók nagy kapacitásokat építettek ki és ezeket ki is kell használniuk. Nagyon drága lenne egy összetett chipet az alapoktól újra kifejleszteni. Ezért a fejlesztők megvásárolják az egyes funkciókhoz kellő alkatrészeket, amelyeket azután integrálják a chipdizájnba. Az ezekért az alkatrészekért kifizetett licencdíjak gyakran a teljes költség jelentős részét teszik ki. Ezek a költségek azonban a nyílt forráskódú processzor alkalmazásával jelentős mértékben csökkenthetők. Új kutatási és fejlesztési partneri kapcsolatok alakulhatnak ki az iparral, s a Pulpino alapján újszerű chipalkatrészeket lehet kifejleszteni" - szögezte le Benini.