A venezuelai elnök az új virtuális fizetőeszközzel akarta elkerülni az államcsődöt és megmenteni az országot, azonban a helyi parlament nem támogatta a tervet.

Tavaly december elején írtunk Nicolas Maduro venezuelai elnök ambíciózus, ugyanakkor meglehetősen kétségbeesett elképzeléséről. A Petro nevű digitális pénzhez szükséges anyagi hátteret Venezuela nyersanyag-tartaléka jelentette volna. Az államfő a terv bejelentésekor azt hangsúlyozta, hogy a lépéssel a "monetáris szuverenitást" akarja visszaállítani. A Petrót egyaránt alkalmazták volna belföldi és nemzetközi pénzügyi átutalásokhoz. Az ellenzék már akkor is támadta a projektet, mondván hivatalos pénzt csak a helyi parlament felhatalmazásával lehet kiadni.

Tavaly a venezuelai bolívar 2616 százalékkal gyengült. Erre jelenthetett volna megoldást a Petro, amely állítólag stabilitást hozhatott volna az ország gazdasági életében. Azonban a helyi parlament a virtuális fizetőeszközt illegálisnak, míg a bevezetését alkotmánysértőnek minősítette. Jorge Millan ellenzéki képviselő közölte, hogy a Petro nem kriptovaluta, hanem a venezuelai olaj kiárusítása és ezáltal kiválóan alkalmas a korrupcióra. A Petro mögötti biztonságérzet gyakorlatilag nulla és ha Maduro elnök jövőre elveszíti a hivatalát, akkor teljesen elértéktelenedhetne. A lehetséges befektetők számára éppen ezért a Petro nem igazán lenne vonzó.

Az államfő 100 millió Petrót akart kiadni és az ebből befolyó bevétel elérte volna a közel 6 milliárd dollárt. A pénzt a venezuelai gazdaság korszerűsítésére és a valódi pénzhez való hozzájutásra használták volna fel. Ráadásul a virtuális fizetőeszközzel ki lehetett volna kerülni az Amerikai Egyesült Államok által az ország ellen alkalmazott gazdasági szankciókat. A Petro Fehér Könyvét január 14-én kellett volna megjelentetni. Maduro legfőbb támasza a legfelsőbb bíróság, amely meggátolja a parlament által elfogadott törvények hatályba lépést és végrehajtását. Az egyelőre kérdéses, hogy a parlament egyértelmű elutasítása ellenére bevezetésre kerül-e a Petro.