Berta Sándor
Szükség lenne egy Digitális Genfi Egyezményre
Vajon a technikai fejlődés valóban jó dolgokat hoz magával? A szoftverfejlesztők szerint igen, azonban ezzel nem mindenki ért egyet az IT-ágazatban.
A november 9-én Lisszabonnban megrendezett Web Summit közel 60 000 résztvevővel büszkélkedhetett. A konferencián az volt az általános vélemény, hogy a technikai fejlődés nem feltétlenül jelent automatikusan jót. Paddy Cosgrave, a Web Summit szervezője kiemelte, hogy több mint egy évtizeden keresztül az volt az elfogadott dolog, hogy minden új technológia pozitív és a fejlődésnek helyett kell biztosítani. Mindez már nem érvényes, a technikai fejlődést ugyanis heyes mederbe kell terelni ahhoz, hogy hasznos legyen a társadalom számára.
Úgy vélte mindez párhuzamba állítható az ipari forradalom korszakával; amikor az bekövetkezett, akkor hirtelen sok új szabályra lett szükség ahhoz, hogy a társadalmat egyben tartsák és megakadályozzák, hogy az emberek önmagukat pusztítsák el. Az új technológia hatásai ma annyira mélyrehatóak, hogy már majdhogynem új operációs rendszerre van szükség a társadalom számára. Ma már nem lehet úgy elolvasni egy újságot vagy elkészíteni egy televíziós műsort, hogy az újságírók fel ne tegyenek ezzel kapcsolatos fontos kérdéseket. Ezzel pedig a törvényalkotókat felelőssé teszik azért, hogy komolyan vegyék a korszerű technológia hatásait. Ami most látható és érzékelhető, az visszatükrözi azt, hogy ez a fajta tudatosság valóban egyre inkább elterjed.
A konferencián több sztár és több ezer cégvezető, valamint befektető vett részt. Két komoly kritikus volt, Stephen Hawking és Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa. Hawking azokról az esélyekről beszélt, amelyeket a technológia kínálhat a bonyolultabb problémák megoldására. Közölte, hogy az embereknek tudatában kell lenniük az azonosított veszélyeknek és korán fel kell készülniük azok várható következményekre. Nuno Sebastiao, a mesterséges intelligenciával foglalkozó Feedzai vezetője etikai kódex kidolgozását sürgette a műszaki fejlesztésekhez. A dokumentumban a fejlesztőknek kötelezniük kellene magukat arra, hogy tisztességes, ellenőrizhető és a társadalomnak hasznos rendszereket építenek.
Ezzel kapcsolatban Cosgrave megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia a legnagyszerűbb és a legrosszabb dolog egyaránt lehet, amellyel a társadalom találkozik az ipari forradalom óta. Szabályozások és etikai megállapodások szükségesek ahhoz, hogy biztosítani lehessen, hogy mindenkinek a jogát megvédik. Nem történhet meg, hogy intelligens drónok vadásznak emberekre és eldöntik, hogy ki haljon meg és ki nem.
Brad Smith, a Microsoft elnöke azt az álláspontot képviselte, hogy a világ állandó digitális háborúban van. Egy új fegyverkezési versenyre figyelmeztetett, a láthatatlan számítógépes fegyverekre. Az idén május 12-én megváltozott a világ, akkor ugyanis állítólagos állami kiberharcosok 150 országban 200 000 számítógépet támadtak meg. A menedzser feltette a kérdést, hogy az emberiség történetében vajon volt egyetlen olyan támadás is, amely ennyi helyet érintett. S ha egyszer minden közlekedési lámpa, kórház és fűtés a világhálóra lesz kötve, akkor a világ még sebezhetőbbé válik.
Smith leszögezte, hogy a második világháború után, 1949-ben a világ kormányai összegyűltek Genfben és megalkották a 4. Genfi Egyezményt. Egy olyan konvenciót, amelyben a kormányok vállalták, hogy a polgári személyeket háborús helyzetekben is megvédik. Úgy véli, a 21. században ismét egy hasonlóra van szükségünk, egy új, Digitális Genfi Egyezményre. A világ kormányainak jelezniük kell, hogy nem fognak magáncégeket és infrastruktúrákat megtámadni, valamint nem avatkoznak be a választásokba.
Smith már februárban szorgalmazta a Digitális Genfi Egyezmények kidolgozását és bevezetését, míg Vint Cerf, az internet atyja és a Google főstratégája Kiberháborús Genfi Egyezményt sürgetett.
A november 9-én Lisszabonnban megrendezett Web Summit közel 60 000 résztvevővel büszkélkedhetett. A konferencián az volt az általános vélemény, hogy a technikai fejlődés nem feltétlenül jelent automatikusan jót. Paddy Cosgrave, a Web Summit szervezője kiemelte, hogy több mint egy évtizeden keresztül az volt az elfogadott dolog, hogy minden új technológia pozitív és a fejlődésnek helyett kell biztosítani. Mindez már nem érvényes, a technikai fejlődést ugyanis heyes mederbe kell terelni ahhoz, hogy hasznos legyen a társadalom számára.
Úgy vélte mindez párhuzamba állítható az ipari forradalom korszakával; amikor az bekövetkezett, akkor hirtelen sok új szabályra lett szükség ahhoz, hogy a társadalmat egyben tartsák és megakadályozzák, hogy az emberek önmagukat pusztítsák el. Az új technológia hatásai ma annyira mélyrehatóak, hogy már majdhogynem új operációs rendszerre van szükség a társadalom számára. Ma már nem lehet úgy elolvasni egy újságot vagy elkészíteni egy televíziós műsort, hogy az újságírók fel ne tegyenek ezzel kapcsolatos fontos kérdéseket. Ezzel pedig a törvényalkotókat felelőssé teszik azért, hogy komolyan vegyék a korszerű technológia hatásait. Ami most látható és érzékelhető, az visszatükrözi azt, hogy ez a fajta tudatosság valóban egyre inkább elterjed.
A konferencián több sztár és több ezer cégvezető, valamint befektető vett részt. Két komoly kritikus volt, Stephen Hawking és Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa. Hawking azokról az esélyekről beszélt, amelyeket a technológia kínálhat a bonyolultabb problémák megoldására. Közölte, hogy az embereknek tudatában kell lenniük az azonosított veszélyeknek és korán fel kell készülniük azok várható következményekre. Nuno Sebastiao, a mesterséges intelligenciával foglalkozó Feedzai vezetője etikai kódex kidolgozását sürgette a műszaki fejlesztésekhez. A dokumentumban a fejlesztőknek kötelezniük kellene magukat arra, hogy tisztességes, ellenőrizhető és a társadalomnak hasznos rendszereket építenek.
Ezzel kapcsolatban Cosgrave megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia a legnagyszerűbb és a legrosszabb dolog egyaránt lehet, amellyel a társadalom találkozik az ipari forradalom óta. Szabályozások és etikai megállapodások szükségesek ahhoz, hogy biztosítani lehessen, hogy mindenkinek a jogát megvédik. Nem történhet meg, hogy intelligens drónok vadásznak emberekre és eldöntik, hogy ki haljon meg és ki nem.
Brad Smith, a Microsoft elnöke azt az álláspontot képviselte, hogy a világ állandó digitális háborúban van. Egy új fegyverkezési versenyre figyelmeztetett, a láthatatlan számítógépes fegyverekre. Az idén május 12-én megváltozott a világ, akkor ugyanis állítólagos állami kiberharcosok 150 országban 200 000 számítógépet támadtak meg. A menedzser feltette a kérdést, hogy az emberiség történetében vajon volt egyetlen olyan támadás is, amely ennyi helyet érintett. S ha egyszer minden közlekedési lámpa, kórház és fűtés a világhálóra lesz kötve, akkor a világ még sebezhetőbbé válik.
Smith leszögezte, hogy a második világháború után, 1949-ben a világ kormányai összegyűltek Genfben és megalkották a 4. Genfi Egyezményt. Egy olyan konvenciót, amelyben a kormányok vállalták, hogy a polgári személyeket háborús helyzetekben is megvédik. Úgy véli, a 21. században ismét egy hasonlóra van szükségünk, egy új, Digitális Genfi Egyezményre. A világ kormányainak jelezniük kell, hogy nem fognak magáncégeket és infrastruktúrákat megtámadni, valamint nem avatkoznak be a választásokba.
Smith már februárban szorgalmazta a Digitális Genfi Egyezmények kidolgozását és bevezetését, míg Vint Cerf, az internet atyja és a Google főstratégája Kiberháborús Genfi Egyezményt sürgetett.