Berta Sándor
Az okostelefonok miatt aggódik az iPhone egyik atyja
Tony Fadell jelentős szerepet vállalt az első iPhone készülékek kifejlesztésében. Azóta eltelt tíz év és a szakember attól tart, hogy az okostelefonok többet ártanak, mint használnak.
A Texasi Egyetem tudósai megállapították, hogy már egy be nem kapcsolt okostelefon is elegendő ahhoz, hogy a felhasználó koncentrálóképessége és memóriateljesítménye érzékelhető mértékben csökkenjen. Tony Fadell az információra úgy reagált, hogy a függőséget okozó hatás részét képezi a különböző eszközök dizájnjának. A fejlesztő hozzátette, hogy a hideg veríték tör ki rajta akkor, ha arra gondol, hogy ő és a kollégái mit szabadítottak rá a világra.
Annak ellenére, hogy ezek a készülékek valójában kommunikációs eszközök, elsősorban egyesek személyes igényeinek a kielégítésére és a személyes elégedettség fokozására szolgáltak. Ő is látja a gyerekein a hatást, hogy ha megpróbál egy családorientált technikai moratóriumot megvalósítani. Kicsit olyan az egész, mint ha a lényük egy darabját szakítaná ki. Az elvonási tünetek ilyen esetekben több napon át tartanak.
Fadell azzal magyarázta a jelenséget, hogy az elsősorban nekik köszönhető, vagyis azoknak, akik 10-15 évvel ezelőtt megalkották ezeket a termékeket. Mindannyian a 20-as éveik közepén járó, fehér és gyermektelen férfiak voltak, akik csak önmaguk iránt voltak elkötelezve és akik olyan termékeket készítettek, amelyek megfeleltek az elképzeléseiknek és a korlátozott kulturális megértés elvének. Ez volt az egocentrikus dizájn. Éppen ezért szeretné azt, ha a termék- vagy szoftvertervezők egy fajta hippokratészi esküt tennének le, amely kötelezné őket arra, hogy etikus módon dolgozzanak és ne okozzanak károkat. Emellett fontos lenne, hogy tudatosuljon az is, hogy a technológia soha többé nem fog annyira lassan fejlődni, mint napjainkban.
A Texasi Egyetem tudósai megállapították, hogy már egy be nem kapcsolt okostelefon is elegendő ahhoz, hogy a felhasználó koncentrálóképessége és memóriateljesítménye érzékelhető mértékben csökkenjen. Tony Fadell az információra úgy reagált, hogy a függőséget okozó hatás részét képezi a különböző eszközök dizájnjának. A fejlesztő hozzátette, hogy a hideg veríték tör ki rajta akkor, ha arra gondol, hogy ő és a kollégái mit szabadítottak rá a világra.
Annak ellenére, hogy ezek a készülékek valójában kommunikációs eszközök, elsősorban egyesek személyes igényeinek a kielégítésére és a személyes elégedettség fokozására szolgáltak. Ő is látja a gyerekein a hatást, hogy ha megpróbál egy családorientált technikai moratóriumot megvalósítani. Kicsit olyan az egész, mint ha a lényük egy darabját szakítaná ki. Az elvonási tünetek ilyen esetekben több napon át tartanak.
Fadell azzal magyarázta a jelenséget, hogy az elsősorban nekik köszönhető, vagyis azoknak, akik 10-15 évvel ezelőtt megalkották ezeket a termékeket. Mindannyian a 20-as éveik közepén járó, fehér és gyermektelen férfiak voltak, akik csak önmaguk iránt voltak elkötelezve és akik olyan termékeket készítettek, amelyek megfeleltek az elképzeléseiknek és a korlátozott kulturális megértés elvének. Ez volt az egocentrikus dizájn. Éppen ezért szeretné azt, ha a termék- vagy szoftvertervezők egy fajta hippokratészi esküt tennének le, amely kötelezné őket arra, hogy etikus módon dolgozzanak és ne okozzanak károkat. Emellett fontos lenne, hogy tudatosuljon az is, hogy a technológia soha többé nem fog annyira lassan fejlődni, mint napjainkban.