EU-szinten nehezítenék meg a tagállamok titkosszolgálatainak dolgát, nem lennének a cégek kiskapuk beépítésére kötelezhetők.

Marju Lauristin észt szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának jelentéskészítője kifejtette, hogy ha az elektronikus kommunikációs adatok titkosítva vannak, akkor tilossá válik ezeknek az anyagoknak a kikódolása vagy a titkosított kommunikáció ellenőrzése. A tagállamok nem kötelezhetnék semmi olyan dologra az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat kínáló cégeket, amely gyengítené a hálózataik vagy a szolgáltatásaik biztonságát és titkosítását. Tilos lenne kiskapukat beépíteni az olyan termékekbe, mint a WhatsApp és a Telegram vagy például az Apple szolgáltatásaiba. Az ilyen kiskapuk ugyanis arra kényszerítenék a gyártókat, hogy készítsenek egy általános érvényű kódot, amelyet szükség esetén át kellene adniuk a nyomozóknak.

Jan Albrecht, a Zöldek európai parlamenti képviselője erre úgy reagált, hogy ez egy valódi hadüzenet az európai uniós tagországok titkosszolgálatai felé. Az üzenet egyértelmű: amennyiben az elektronikus kommunikáción belül az adatvédelemről van szó, úgy az Európai Parlament a jelenlegi szintet inkább erősíteni akarja, mint gyengíteni. Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy a kiskapuk alkalmazása, vagyis az infrastruktúra szándékos gyengítése egészen biztosan nem lesz elfogadott az Európai Unióban. A rendőrök és a titkosszolgálatok ennek aligha örülnek, hiszen ők pont azzal érvelnek, hogy így nagyon nehéz felderíteniük a bűnözőket és a bűnözői csoportokat, illetve bizonyítékokat gyűjteniük ellenük.