Az öregedés a japán társadalmat érinti leginkább, mivel náluk van a legtöbb idős ember és a bevándorlókat nem kedvelik. A problémára a robotok jelenthetik a megoldást.

Japánban egy ideje már az ápolási feladatok és a különböző szolgáltatások elvégzésére képes robotok megalkotására összpontosítanak. Mindez nem véletlen, hiszen a japán társadalom rendkívüli mértékben öregszik. A szigetországban 2020-ra 400 000 segítő fog hiányozni, őket pótolnák a robotokkal. Az ápolók munkája mind fizikailag, mind mentálisan nehéz, a robotok könnyebbé teszik a munkát és ezért kevesebben hagyják ott az állásukat. A Toyota Motor kifejlesztett egy Care Assist Robot nevű rendszert, ami segíthet abban, hogy a betegek biztonságban eljussanak a kórházakba és a különböző intézményekbe, vagy éppen a mellékhelyiségbe.

A Panasonic pedig egy olyan ágyat alkotott meg, ami átalakítható kerekesszékké és olyan robotruhákon dolgozik, amelyek lehetővé teszik a nehéz tárgyak vagy emberek szállítását. Yayoi Watanabe, a Panasonic szóvivője közölte, hogy különleges szenzorok segítségével mérik majd, hogy a ruhák használatához mekkora erőkifejtésre lesz szükség. A Cyberdyne által megalkotott Robot Suit HAL segíthet a szélütést kapó betegeknek abban, hogy újra megtanuljanak futni.


A legújabb fejlesztések között van a Softbank távközlési konszern által létrehozott Pepper nevű humanoid robot is, amit jövő februárban dobhatnak piacra. Masayoshi Son, a Softbank vezetője rámutatott: a múltban a robotok egyszerűen csak azt csinálták, amire előtte beprogramozták őket, ők viszont egy olyan robotot akarnak létrehozni, amelynek személyisége van és a saját akaratából hozzájárulhat egy család boldogságához.

A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látják el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat. Egy Cloud-szolgáltatás segítségével a Pepper képes eltárolni és más robotokkal megosztani a különböző adatokat. A modell ráadásul nem csupán a háztartási munkák elvégzésében segíthet, hanem az idős és magányos emberek partnere is lehet.


"A robotok itt a mindennapi élet részeivé váltak" - fejtette ki Akira Kobayashi, a Yokohamában található Fuyo-En otthon vezetője. Az intézmény egy olyan különleges gazdasági zónában található, amit kifejezetten azért hoztak létre, hogy elősegítse a robotok elterjedését. A robotok többek között találós kérdések megoldásában segítenek a nyugdíjasoknak. A szakember elmondta, hogy a Palro nevű robotra néhány idős nő kisgyerekként tekint; a Palro több mint 365 programot tartalmaz és a Fuji Soft japán cég alkotta meg.

Eiji Honda, a Fuji Soft robotrészlegének vezetője elmondta, hogy Palro célja az, hogy új kapcsolatot építsen ki az emberek és a számítógépek között. Az utóbbiak eddig eszközök voltak, ők pedig azt akarták, hogy a számítógépek inkább partnerek legyenek. Palro az egyes embereket a hangjuk alapján ismeri fel, s tud velük minimálisan kommunikálni is. Kobayashi szerint Palro nélkül is meglennének, de a robot segít rávenni az időseket a kommunikációra. Hasonló hatást vált ki a Paro nevű robotfóka is, amit szintén Fuyo-Enben alkalmaznak és a visszahúzódó, depressziós lakóknak segíthet. A robotot már számos otthonban és kórházban használják, a tapasztalatok szerint megnyugtatólag hat, illetve feldobja a hangulatot.


Shiro Sekiguchi, a Yokohama körzetében az ápolórobotok elterjedését támogató szervezet vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy a robotok támogatják az embereket, de sosem fogják átvenni a munkájukat, már csak azért sem, mert nehezen terjednek el. A Yano gazdasági kutatóintézet adatai alapján a 2012-2013-as adóévben csupán egymilliárd jen értékű volt az ápolórobotok piaca. Ennek oka részben a magas fejlesztési költségekben keresendő, másrészt az ápolási terület összetett feladatok elé állítja a fejlesztőket és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az idősek fenntartásokkal fogadják a robotokat.