Berta Sándor
Az ember és a gép szimbiózisa a fontos
A davosi Világgazdasági Fórumon az egyik legnépszerűbb téma a mesterséges intelligencia volt.
Ginni Rometty, az IBM vezetője szerint minden vállalat számára versenyképességi előnyt jelentenek az adatai, de ezek egy bizonyos mennyiség felett emberi eszközökkel feldolgozhatatlanok. A cégeknek olyan programokra van szükségük, amelyek megértik ezeket és mindenfajta információt kezelni tudnak. Platformjuk idén egymilliárd ember életére lesz kihatással, amihez elengedhetetlen a bizalom. Arra használta fel a világgazdasági fórumot, hogy három etikai alapelvet mutasson be, amelyek hozzájárulhatnak a mesterséges intelligencia (MI) felelősségteljes fejlődéséhez. Az alapelvek a jövőben minden fejlesztésükre vonatkozni fognak.
Az IBM számára az a fő cél a célhoz kötöttség, hogy a technológia az embereken segítsen, de őket ne váltsa ki. Rometty szerint e kapcsolatnak szimbiózisnak kell lennie, azaz nem arról van szó, hogy választani kellene, hogy valamit emberek vagy gépek csinálnak. Emellett fontos az is, hogy átláthatóan mutassák be, miként épül fel egy MI- platform, valamint azt hogyan és milyen adatok adagolásával készítik fel. Az embernek azonban meg kell tartania az ellenőrzést a rendszerek felett, és elsősorban őket kell, hogy kiszolgálja.
Az MI-megoldásokat olyan emberekkel közösen kell kifejleszteni, akik a szakmájukban és a tevékenységeik során több évtized tapasztalatot szereztek, mert így a leghatékonyabb a felhasználása. Rometty példaként hozta fel a Watsont, amely immár autókkal, iPhone készülékekkel és egészségügyi szervezetekkel is össze van kötve. A rendszer az idén közvetett vagy közvetlen módon 1 milliárd ember, például a rákbetegek életét fogja befolyásolni. A Watson onkológiai rendszerét a világ legjobb onkológusainak segítségével képezték ki. A mesterséges intelligenciának köszönhetően minden eddiginél több betegen lehet segíteni.
De a legnagyobb cégek, például a Google, a Microsoft, az Apple vagy az Amazon mellett számos kisebb vállalkozás is foglalkozik a mesterséges intelligenciát érintő kutatásokkal és fejlesztésekkel. Vishal Sikka, az Infosys indiai IT-szolgáltató első embere szerint az MI-t észszerűbben lehet alkalmazni az üzleti ügyfelek, mint az átlagfelhasználók tekintetében. Például az ügyfeleiknek olyan mesterséges intelligencia programokat készíthetnek, amelyekkel az IT-rendszereik jobban védve vannak a csalásokkal szemben. Mindez elsősorban a bankok és a biztosítótársaságok területén lehet hasznos. De az MI arra is kiváló, hogy a meglévő teljesítményeken lehessen javítani vagy azokat hatékonyabbá lehessen tenni. A közigazgatásban például nagyszerűen lehet automatizálni az IT-infrastruktúrákat a technológiának köszönhetően.
Ugyanakkor nagyon nehéz megállapítani azt, hogy a jelenlegi rendszerek nevezhetők-e intelligenseknek és a számítógépek képesek-e már a valódi öntanulásra. A menedzser elismerte, hogy a mostani nagy őrület és az MI-kutatás évtizedes hagyományai ellenére még mindig csak az út elején járunk. Csak az biztos, hogy az a technika, amelyre ahhoz van szükség, hogy egyáltalán mesterséges intelligenciáról beszélhessünk, az elmúlt években annyira olcsó lett, hogy szinte bárki ésszerűen tud dolgozni vele. A fejlődés sebessége nagy, de ezzel párhuzamosan egyre több etikai kérdést kell megoldani.
Az érme másik oldala viszont, hogy a technikai fejlődés komoly leépítéseket eredményez a hagyományos szakmákban - ezt az Infosys vezetői is megtapasztalták. Amint Sikka elmondta, az elmúlt negyedévben olyan feladatokat tudtak automatizálni, amelyek elvégzéséhez egyébként 2650 teljes munkaidős alkalmazottra lett volna szükség. S ez a szám a jövőben tovább emelkedhet, ebben a negyedévben átlépheti a 3000 főt. A régi munkahelyek eltűnnek majd, de újak fognak létrejönni. Ahhoz, hogy valaki felkészült legyen erre a világra, minden egyes nap készen kell állnia a továbbképzésre.
Satya Nadella, a redmondi konszern vezérigazgatója a Digital-Life-Design (DLD) konferencián kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia nem lehet kizárólag az olyan nagy IT-vállalatoké, mint a Google, az IBM vagy a Microsoft. A technológiából az egész társadalomnak profitálnia kell: a tudósoknak, az iskoláknak, a magáncégeknek és az állami szektornak.
Ginni Rometty, az IBM vezetője szerint minden vállalat számára versenyképességi előnyt jelentenek az adatai, de ezek egy bizonyos mennyiség felett emberi eszközökkel feldolgozhatatlanok. A cégeknek olyan programokra van szükségük, amelyek megértik ezeket és mindenfajta információt kezelni tudnak. Platformjuk idén egymilliárd ember életére lesz kihatással, amihez elengedhetetlen a bizalom. Arra használta fel a világgazdasági fórumot, hogy három etikai alapelvet mutasson be, amelyek hozzájárulhatnak a mesterséges intelligencia (MI) felelősségteljes fejlődéséhez. Az alapelvek a jövőben minden fejlesztésükre vonatkozni fognak.
Az IBM számára az a fő cél a célhoz kötöttség, hogy a technológia az embereken segítsen, de őket ne váltsa ki. Rometty szerint e kapcsolatnak szimbiózisnak kell lennie, azaz nem arról van szó, hogy választani kellene, hogy valamit emberek vagy gépek csinálnak. Emellett fontos az is, hogy átláthatóan mutassák be, miként épül fel egy MI- platform, valamint azt hogyan és milyen adatok adagolásával készítik fel. Az embernek azonban meg kell tartania az ellenőrzést a rendszerek felett, és elsősorban őket kell, hogy kiszolgálja.
Az MI-megoldásokat olyan emberekkel közösen kell kifejleszteni, akik a szakmájukban és a tevékenységeik során több évtized tapasztalatot szereztek, mert így a leghatékonyabb a felhasználása. Rometty példaként hozta fel a Watsont, amely immár autókkal, iPhone készülékekkel és egészségügyi szervezetekkel is össze van kötve. A rendszer az idén közvetett vagy közvetlen módon 1 milliárd ember, például a rákbetegek életét fogja befolyásolni. A Watson onkológiai rendszerét a világ legjobb onkológusainak segítségével képezték ki. A mesterséges intelligenciának köszönhetően minden eddiginél több betegen lehet segíteni.
De a legnagyobb cégek, például a Google, a Microsoft, az Apple vagy az Amazon mellett számos kisebb vállalkozás is foglalkozik a mesterséges intelligenciát érintő kutatásokkal és fejlesztésekkel. Vishal Sikka, az Infosys indiai IT-szolgáltató első embere szerint az MI-t észszerűbben lehet alkalmazni az üzleti ügyfelek, mint az átlagfelhasználók tekintetében. Például az ügyfeleiknek olyan mesterséges intelligencia programokat készíthetnek, amelyekkel az IT-rendszereik jobban védve vannak a csalásokkal szemben. Mindez elsősorban a bankok és a biztosítótársaságok területén lehet hasznos. De az MI arra is kiváló, hogy a meglévő teljesítményeken lehessen javítani vagy azokat hatékonyabbá lehessen tenni. A közigazgatásban például nagyszerűen lehet automatizálni az IT-infrastruktúrákat a technológiának köszönhetően.
Ugyanakkor nagyon nehéz megállapítani azt, hogy a jelenlegi rendszerek nevezhetők-e intelligenseknek és a számítógépek képesek-e már a valódi öntanulásra. A menedzser elismerte, hogy a mostani nagy őrület és az MI-kutatás évtizedes hagyományai ellenére még mindig csak az út elején járunk. Csak az biztos, hogy az a technika, amelyre ahhoz van szükség, hogy egyáltalán mesterséges intelligenciáról beszélhessünk, az elmúlt években annyira olcsó lett, hogy szinte bárki ésszerűen tud dolgozni vele. A fejlődés sebessége nagy, de ezzel párhuzamosan egyre több etikai kérdést kell megoldani.
Az érme másik oldala viszont, hogy a technikai fejlődés komoly leépítéseket eredményez a hagyományos szakmákban - ezt az Infosys vezetői is megtapasztalták. Amint Sikka elmondta, az elmúlt negyedévben olyan feladatokat tudtak automatizálni, amelyek elvégzéséhez egyébként 2650 teljes munkaidős alkalmazottra lett volna szükség. S ez a szám a jövőben tovább emelkedhet, ebben a negyedévben átlépheti a 3000 főt. A régi munkahelyek eltűnnek majd, de újak fognak létrejönni. Ahhoz, hogy valaki felkészült legyen erre a világra, minden egyes nap készen kell állnia a továbbképzésre.
Satya Nadella, a redmondi konszern vezérigazgatója a Digital-Life-Design (DLD) konferencián kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia nem lehet kizárólag az olyan nagy IT-vállalatoké, mint a Google, az IBM vagy a Microsoft. A technológiából az egész társadalomnak profitálnia kell: a tudósoknak, az iskoláknak, a magáncégeknek és az állami szektornak.