Berta Sándor
Harc a hírek árnyékában
A médiapiacon a színfalak mögött szabályos háború zajlik, amivel az EU nem tud lépést tartani. Mire tényszerűen megcáfolnak valamit, addigra már sok ezren osztják meg az álhíreket.
A disinformation review nevű oldal összegyűjti az álhíreket és ezeket megpróbálja rétegekre bontani. A globális propagandaháborúban ez a platform számít az egyik bástyának, amelyre az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) is építhet. Az EKSZ az Európai Unió diplomáciai testülete, amely többek között gondoskodik a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok és stratégiai partnerségek folytonosságáról, valamint együttműködik az EU-tagországok, az ENSZ és más meghatározó jelentőségű szervezetek, illetve a különböző államok diplomáciai szolgálatával. Konkrét tevékenységei közé tartozik a békeépítés (politikai, gazdasági és gyakorlati támogatás révén), a biztonságteremtés, a jó kapcsolatok ápolása az EU közvetlen szomszédságában lévő országokkal; a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a válságreagálás; az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az emberi jogok érvényre juttatása.
Az EKSZ-nél a hivatalnokok ugyan mindössze 11-en vannak, de lelkiismeretesen végzik a feladatukat, ami többek között az álhírek leleplezése. Az európai uniós tagországok kormányfői 2015 májusában döntöttek arról, hogy az EKSZ-en belül létrehoznak egy stratégiai kommunikációs részleget, ami célzottan az orosz álhírkészítők ellen irányul. Az Ukrajna elleni háború után vált az EU számára világossá, hogy a Kreml célzott dezinformációs kampányokat folytat és így próbálja meg aláásni a nyugati világ tekintélyét.
A legnagyobb botrányt talán az a hamis hír kavarta, mely szerint egy orosz lányt menekültek erőszakoltak meg Berlinben
Az EKSZ munkáját 30 európai uniós államban 400 újságíró, egyetemi alkalmazott, hivatalnok, nem kormányzati szervezeti munkatárs és magánszemély segíti. Ők mindannyian az internetet kutatják át álhírek után. Néhány nagy tapasztalattal rendelkező szakértő Ukrajnából származik, ők a Stopfake szervezet tagjai. A résztvevőkkel szemben az elsődleges elvárás a precízitás.
Az EKSZ stratégiai kommunikációs részlegének ellenfele az orosz kormány hír- és propagandagyára, amely Moszkvában található és a neve Rosszija Szivodnya (Oroszország ma). A propagandisták televízió- és rádióműsorokat készítenek, hírügynökségi jelentéseket állítanak össze, internetes oldalakat hoznak létre, felméréseket végeznek és műholdon sugároznak adásokat. A platformok közé tartozik a RIA Novosti és a Szputnyik News, amely rádió- és internetes felvételeket, valamint videókat készít 30 nyelven és a műsorok három tucat államban érhetők el. Ezzel párhuzamosan az RT nevű orosz nyelvű külföldi csatorna önálló adóként működik. A közvetített adások színvonala nem hasonlítható a szovjet propagandához, gyakran gyorsabbak és modernebbek, mint a nyugati híradások.
A disinformation review ugyanakkor egyelőre nem tud lépést tartani az orosz portálokkal. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nem percenként, de nem is óránként, hanem csak néhány naponta frissül. Ezzel szemben a fenti médiumok öntik magukból az orosz álláspont szerint értelmezett híreket, és mire az ESZK részlegének munkatársai felfedezik, átvizsgálják és megcáfolják ezek közül az álhíreket, majd nyilvánosságra hozzák az ellenanyagokat, addig az orosz propagandisták már több ezer alkalommal megosztották a tényszerűen hamis verziót. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a felhasználók egy részét nem is érdekli az igazság, szívesebben élnek egy virtuális valóságban.
A disinformation review nevű oldal összegyűjti az álhíreket és ezeket megpróbálja rétegekre bontani. A globális propagandaháborúban ez a platform számít az egyik bástyának, amelyre az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) is építhet. Az EKSZ az Európai Unió diplomáciai testülete, amely többek között gondoskodik a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok és stratégiai partnerségek folytonosságáról, valamint együttműködik az EU-tagországok, az ENSZ és más meghatározó jelentőségű szervezetek, illetve a különböző államok diplomáciai szolgálatával. Konkrét tevékenységei közé tartozik a békeépítés (politikai, gazdasági és gyakorlati támogatás révén), a biztonságteremtés, a jó kapcsolatok ápolása az EU közvetlen szomszédságában lévő országokkal; a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a válságreagálás; az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az emberi jogok érvényre juttatása.
Az EKSZ-nél a hivatalnokok ugyan mindössze 11-en vannak, de lelkiismeretesen végzik a feladatukat, ami többek között az álhírek leleplezése. Az európai uniós tagországok kormányfői 2015 májusában döntöttek arról, hogy az EKSZ-en belül létrehoznak egy stratégiai kommunikációs részleget, ami célzottan az orosz álhírkészítők ellen irányul. Az Ukrajna elleni háború után vált az EU számára világossá, hogy a Kreml célzott dezinformációs kampányokat folytat és így próbálja meg aláásni a nyugati világ tekintélyét.
A legnagyobb botrányt talán az a hamis hír kavarta, mely szerint egy orosz lányt menekültek erőszakoltak meg Berlinben
Az EKSZ munkáját 30 európai uniós államban 400 újságíró, egyetemi alkalmazott, hivatalnok, nem kormányzati szervezeti munkatárs és magánszemély segíti. Ők mindannyian az internetet kutatják át álhírek után. Néhány nagy tapasztalattal rendelkező szakértő Ukrajnából származik, ők a Stopfake szervezet tagjai. A résztvevőkkel szemben az elsődleges elvárás a precízitás.
Az EKSZ stratégiai kommunikációs részlegének ellenfele az orosz kormány hír- és propagandagyára, amely Moszkvában található és a neve Rosszija Szivodnya (Oroszország ma). A propagandisták televízió- és rádióműsorokat készítenek, hírügynökségi jelentéseket állítanak össze, internetes oldalakat hoznak létre, felméréseket végeznek és műholdon sugároznak adásokat. A platformok közé tartozik a RIA Novosti és a Szputnyik News, amely rádió- és internetes felvételeket, valamint videókat készít 30 nyelven és a műsorok három tucat államban érhetők el. Ezzel párhuzamosan az RT nevű orosz nyelvű külföldi csatorna önálló adóként működik. A közvetített adások színvonala nem hasonlítható a szovjet propagandához, gyakran gyorsabbak és modernebbek, mint a nyugati híradások.
A disinformation review ugyanakkor egyelőre nem tud lépést tartani az orosz portálokkal. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nem percenként, de nem is óránként, hanem csak néhány naponta frissül. Ezzel szemben a fenti médiumok öntik magukból az orosz álláspont szerint értelmezett híreket, és mire az ESZK részlegének munkatársai felfedezik, átvizsgálják és megcáfolják ezek közül az álhíreket, majd nyilvánosságra hozzák az ellenanyagokat, addig az orosz propagandisták már több ezer alkalommal megosztották a tényszerűen hamis verziót. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a felhasználók egy részét nem is érdekli az igazság, szívesebben élnek egy virtuális valóságban.