Berta Sándor
Szoftveres tiltás került a DJI drónjaiba
A kínai vállalat a franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság miatt változtatott.
A biztonsági szakértők egy része tart attól, hogy robotrepülőgépekkel támadások hajthatók végre a futballstadionok ellen - erre reagált a világ legnagyobb dróngyártójának számító DJI és szoftveres módosítást alkalmazott azért, hogy az általa gyártott légi járművek ne repülhessenek a franciaországi stadionok közelébe. A DJI közlése szerint a 25 ezresnél nagyobb befogadóképességű európai stadionok kerültek tiltólistára, e létesítmények 500 méteres környékén belül lehetetlenné tették a felszállást a drónjaik számára.
A DJI korábban már kétszer élt hasonló lehetőséggel. Michael Perry, a cég szóvivője tavaly január végén jelentette be, hogy alkalmatlanná teszik a drónjaikat a Washington zárt légterű területei feletti repülésre, 2015 novemberében pedig ismertté vált, hogy a DJI által kifejlesztett Geospatial Environment Online (GEO) nevű rendszer a repüléstilalmi zónákra (repülőterek, erőművek, büntetés-végrehajtási intézetek stb.) hívja fel a figyelmet és az ilyen területek mellett nem engedi felszállni a légi járműveket.
A DJI jelenleg 70 százalékos részesedéssel rendelkezik a robotrepülőgépek piacán. Az eddigi korlátozásokat kizárólag bizonyos pilóták, például a filmesek hagyhatták figyelmen kívül. Ezek a szoftveres megoldások persze nem tökéletesek: Berlinben például a Tegel és a Schönefeld repülőterek feletti légtér repüléstilalmi zónának számít, de az Olimpiai Stadion és a kormányzati negyed feletti már nem.
A biztonsági szakértők egy része tart attól, hogy robotrepülőgépekkel támadások hajthatók végre a futballstadionok ellen - erre reagált a világ legnagyobb dróngyártójának számító DJI és szoftveres módosítást alkalmazott azért, hogy az általa gyártott légi járművek ne repülhessenek a franciaországi stadionok közelébe. A DJI közlése szerint a 25 ezresnél nagyobb befogadóképességű európai stadionok kerültek tiltólistára, e létesítmények 500 méteres környékén belül lehetetlenné tették a felszállást a drónjaik számára.
A DJI korábban már kétszer élt hasonló lehetőséggel. Michael Perry, a cég szóvivője tavaly január végén jelentette be, hogy alkalmatlanná teszik a drónjaikat a Washington zárt légterű területei feletti repülésre, 2015 novemberében pedig ismertté vált, hogy a DJI által kifejlesztett Geospatial Environment Online (GEO) nevű rendszer a repüléstilalmi zónákra (repülőterek, erőművek, büntetés-végrehajtási intézetek stb.) hívja fel a figyelmet és az ilyen területek mellett nem engedi felszállni a légi járműveket.
A DJI jelenleg 70 százalékos részesedéssel rendelkezik a robotrepülőgépek piacán. Az eddigi korlátozásokat kizárólag bizonyos pilóták, például a filmesek hagyhatták figyelmen kívül. Ezek a szoftveres megoldások persze nem tökéletesek: Berlinben például a Tegel és a Schönefeld repülőterek feletti légtér repüléstilalmi zónának számít, de az Olimpiai Stadion és a kormányzati negyed feletti már nem.