Berta Sándor

Papírmentes iroda - álom vagy valóság?

Ugyan manapság minden a digitalizációról és az elektronikus iratkezelésről szól, de eddig csak kevés cég tudta száműzni a dokumentumokat az irodáiból.

A Decos holland szoftvercég 180 munkatársa 2011 óta szinte teljesen lemondott a papír használatáról. Még a cég új irodaépülete is a digitális stratégiára épít, az íróasztalokról pedig hiányzik a toll és a jegyzetfüzet. A Decos minden alkalmazottjának egy iPad készüléket ajándékozott, de amint Marcia van Kampen szóvivő kiemelte, ehhez az volt a feltételük, hogy a munkatársaik munkaidőben többé nem használhatnak papírt.

Az új stratégia kiválóan illeszkedik a vállalkozás profiljához, hiszen dokumentumkezelő szoftvereket fejleszt és céljuk mindezzel annak demonstrálása, hogy a papír immáron felesleges. A digitalizáció eliminálja a nyomtatás és a kapcsolódó hardverbeszerzés költségét és bárki bármikor hozzáférhet az összes információhoz. A dolgozók így a tartalmakra összpontosítanak és az eddiginél sokkal szorosabban működnek együtt. Van Kampen kifejtette, hogy a szoftverek miatt új munkakultúra alakult ki, amely az alkalmazottakat kreatívabbá teszi és segít nekik abban, hogy teljesen másképp gondolkodjanak. A programoknak köszönhetően a különböző részlegek szakemberei közösen dolgozhatnak egy adott projekten, így időt és energiát takaríthatnak meg. Egy ilyen átállás viszont éveket vesz igénybe.


A papír nélküli iroda gondolata sok éves gondolat, de még az idei CeBIT-en is 250 vállalat mutat be digitális irodával kapcsolatos innovációt. A középpontban a felhőszolgáltatások, a tartalomkezelő rendszerek és az elektronikus számlázás áll. De ezek csak egy-egy elemei egy láncnak, mivel a trend az, hogy az IT-cégek minden területet lefedő megoldásokat nyújtsanak. A fent említett Deco ettől függetlenül kivételnek számít: az IDC felmérése szerint ugyan a közepes méretű cégek 90 százaléka tudatában van a dokumentumkezelő-rendszerek nyújtotta előnyöknek, de alig egyharmaduk veszi ennyire komolyan a digitalizációt.

A papírhasználat csökkenése világszerte megfigyelhető. A Német Papírgyárak Szövetségének adatai szerint 2000 óta stagnálnak az eladások, az éves termelésük körülbelül 20 millió tonna. Gregor Andreas Geiger, a szervezet szóvivője ettől még nem esik kétségbe, mivel a papíron tárolt információ gyorsan hozzáférhető, könnyen reprodukálható és bárhol felhasználható. Jelenlétét jogi szempontok, biztonsági aggodalmak és egyszerű emberi, kényelmi igények is indokolják. A Fraunhofer Institute kutatása szerint a megfelelő szoftverek használata túl bonyolult, oktatást igényel, mely a cégek részéről költségként merül fel. Általában egyértelmű felelős sincs kinevezve a digitalizációra, az 500 főnél nagyobb cégek két százalékánál van csak Chief Digital Officer, akinek egy ilyen átmenet levezénylése lenne a dolga.

Frank Früh, a BITKOM szakmai szervezet képviselője szerint a teljesen papírmentes iroda soha nem fog megvalósulni, de arra van lehetőség, hogy egy adott helyiségben kevesebb legyen a papírfelhasználás. Mindehhez elsősorban megfelelő törvényekre és biztonsági gondolkodásra lesz szükség. Elemzők szerint az áttérés borzasztó lassú: míg 2014-ben az összes dokumentum 49 százaléka volt kinyomtatva, addig 2016-ban ez alig két százalékkal kevesebb. A hackertámadások terjedésével fontos a vállalatok számára, hogy az információk papíron is tárolva legyenek. A bíróságok és a hatóságok a megkötött szerződéseket általában csak papíron fogadják el hitelesnek, a megfelelő pecsétekkel kiegészítve.

Minden próbálkozása ellenére tehát még a Deco sem maradhat papírmentes, üzleti partnerei iratkezelése és a külföldi hivatalok lehetetlenné teszik mindezt. Hatásuk azért van a partnerekre: például a papíron nekik küldött anyagokat visszapostázzák, és jelzik, hogy csak elektronikusan fogadják azt el. A cégvezető szerint a többség pozitívan reagál, de persze vannak kivételek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • drsx #5
    Az irodak tobbsegeben nem ajzokkal dolgoznak. Termeszetesen vannak kivetelek, pl. tervezoiroda, ahol szoba sem johet a tervrajzok iktatorendszerrel torteno tarolasa, de erre vannak kulon celszoftverek, legyen szo haztervezesrol vagy barmi egyeb CAD temarol. Ellenben minden mas teruleten, ahol szoveggel es szamokkal dolgoznak, egy atlagos 22-24 colos monitor 1600x1200 felbontassal tokeletesen megfelel.
    A papir alapu backup szerintem igen ritkan szukseges ahoz kepest, hogy milyen gyakran szuksegtelen, sot, teljesseggel felesleges. Jogszabaly irja elo, hogy milyen technikai megoldasokkal kell egy digitalisan tarolt dokumentumot a papir alapuval egyenertekuen biztonsagossa es hitelesse tenni, es ez kivetelesen egy olyan szabaly, aminek van ertelme egy informatikus szemszogebol is, es ha koveted a szabalyozast, akkor tenyleg hiteles lesz a digitalis masolat, es biztonsagosabb, mint a papir, mert az egyszerre tobb adatkozpontban tarolt dokumentumok kisebb esellyel semmisulnek meg, mint egy darab papir.
    Legalabbis en igy latom, persze tevedhetek is...
  • Ender Wiggin #4
    Mindkettőnek megvannak az előnyei, de teljesen nem lehet száműzni a papírokat az irodából. És reméljük a papírt sosem fogják száműzni az elektronikus formátumokért, bármiről legyen is szó. És nem a WC papírra gondolok, bár sokan kitörölhetik a digitális eszközükkel...
  • molnibalage83 #3
    Nem ez a baj. Amikor az ember több nagy rajzzal dolgozik párhuzamosan, akkor a hajadra kenheted a papírmentességet. Egyszerűen nem lehet adott mértű és számú dokumentummal dolgozni, ha nem fal méretű kijelződ van monitor méretű pixelekkel. Ezen kívül számtalan esetben megköveteli az élet az offline papír alapon történő backupot...
  • drsx #2
    Valoban alom, es meg jo ideig az is marad, meghozza a donteshozo pozicioban levo emberek rovidlatosaga es szuklatokorusege miatt (na meg a gatlastalan penzehseg).
    Nehany eve megkeresett egy reg nem latott volt kollegam azzal, hogy van egy jo otlete arra, h hogy lehetne eltuntetni a papirt az irodakbol, csak kellene neki valaki, aki leprogramozza online rendszerkent. Elsosorban a konyvelokre volt kihegyezve a rendszer (iktatorendszer digitalis alairassal minden dokumentumra, online kontirozasi lehetoseg bizonylatra elhelyezheto kontirszamokkal, nav altal elfogadott biztonsagos digitalis adattarolas, feltoltheto bizonylatok 8 evig tarolva, stb.), de nem kizarolag konyveloknek volt hasznos. A rendszer elkeszult, jo lett, szep lett, mindenkinek tetszett, de a lenyeg, hogy nem lehetett eladni, reszben, mert "tul draga" volt: kb. havi 20-40 ezer brutto, dokumentumszamtol fuggoen... Na meg persze a jol megszokott papir alapu rendszerrol az emberek nem akarnak valtani egy "ismeretlen online rendszerre". Hiaba volt a rendszer jo, gyors, szep, kenyelmes, meg hiaba sporoltak volna meg egy valag penzt a papirtarolason.

    Tovabbi kellemes almodozast!
  • molnibalage83 #1
    Mentes? Egylőre álom.