Berta Sándor
Amikor az algoritmus festi a képet
Sokan gondolhatják, hogy vannak olyan területek, például a művészetek, ahol a számítógépek nincsenek jelen. Nos, ez tévedés.
A turing.deepart.io nevű oldalra kutatók feltöltöttek egy kvízt. Mindig két kép látható, az egyiket egy ember, a másikat a számítógép "festette". A felhasználóknak azt kell kitalálniuk, hogy melyik művet készítette el az ember. A tíz feladványból átlagoson hatot fejtettek meg helyesen a felhasználók.
A képeket "festő" algoritmust Leon Gatys készítette, a szakember a Tübingeni Egyetemen a mesterséges intelligenciákkal bevonásával megvalósítható képszerkesztést kutatja. A projektben Alexander Ecker médiainformatikus és Matthias Bethge fizikus volt a segítségére. A kutatók trükkhöz folyamodtak, ugyanis meglévő művészeteket hívták segítségül és azok képezték a számítógépes alkotások alapját.
A munka első szakasza az volt, amikor egy programnak megtanították, hogy felismerje a különböző festményeket és más műveket. Számos képet olvastak be, majd összegyűjtötték az alkotások jellemzőit (szín, ecsetvonások stb.), hogy megállapítható legyen a művész stílusa. Végül elérték, hogy a számítógép a legkülönbözőbb képeket az eredetitől eltérő stílusban is elkészítse.
Gatys kiemelte, hogy az emberek nagyon jók abban, hogy képesek egy kép stílusát és tartalmát egymástól függetlenül szemlélni, viszont ugyanez a számítógépek számára nagyon nehéz feladat. A kifejlesztett algoritmus több lépésben választja szét egymástól a stílussal és a tartalommal kapcsolatos információkat. Az eredmény az lett, hogy két kép stílusa ötvözhető, így például úgy tűnik, mintha egy amatőr fényképhez Vincent van Gogh festett volna hátteret.
A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy megkülönböztethető legyen egymástól a mesterséges és az emberi intelligencia. Vannak bizonyos apró részletek, amelyek elárulják, ha az adott művet programmal készítették. Az egyik ilyen részlet, hogy az algoritmus nem tesz különbséget a kép elő- és háttere között, ezért a háttér gyakran túl nyugodtnak tűnik az előtérben ábrázolt személyekhez vagy tájakhoz képest. A számítógép abban a tekintetben is még hátrányban van az emberhez képest, hogy nincs saját stílusa, "kézírása". Betghe szerint ennek megalkotása alapvetően nem lenne probléma, a kérdés csak az, hogy vajon az emberek szépnek találnák-e a gépek által létrehozott alkotásokat.
A turing.deepart.io nevű oldalra kutatók feltöltöttek egy kvízt. Mindig két kép látható, az egyiket egy ember, a másikat a számítógép "festette". A felhasználóknak azt kell kitalálniuk, hogy melyik művet készítette el az ember. A tíz feladványból átlagoson hatot fejtettek meg helyesen a felhasználók.
A képeket "festő" algoritmust Leon Gatys készítette, a szakember a Tübingeni Egyetemen a mesterséges intelligenciákkal bevonásával megvalósítható képszerkesztést kutatja. A projektben Alexander Ecker médiainformatikus és Matthias Bethge fizikus volt a segítségére. A kutatók trükkhöz folyamodtak, ugyanis meglévő művészeteket hívták segítségül és azok képezték a számítógépes alkotások alapját.
A munka első szakasza az volt, amikor egy programnak megtanították, hogy felismerje a különböző festményeket és más műveket. Számos képet olvastak be, majd összegyűjtötték az alkotások jellemzőit (szín, ecsetvonások stb.), hogy megállapítható legyen a művész stílusa. Végül elérték, hogy a számítógép a legkülönbözőbb képeket az eredetitől eltérő stílusban is elkészítse.
Gatys kiemelte, hogy az emberek nagyon jók abban, hogy képesek egy kép stílusát és tartalmát egymástól függetlenül szemlélni, viszont ugyanez a számítógépek számára nagyon nehéz feladat. A kifejlesztett algoritmus több lépésben választja szét egymástól a stílussal és a tartalommal kapcsolatos információkat. Az eredmény az lett, hogy két kép stílusa ötvözhető, így például úgy tűnik, mintha egy amatőr fényképhez Vincent van Gogh festett volna hátteret.
A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy megkülönböztethető legyen egymástól a mesterséges és az emberi intelligencia. Vannak bizonyos apró részletek, amelyek elárulják, ha az adott művet programmal készítették. Az egyik ilyen részlet, hogy az algoritmus nem tesz különbséget a kép elő- és háttere között, ezért a háttér gyakran túl nyugodtnak tűnik az előtérben ábrázolt személyekhez vagy tájakhoz képest. A számítógép abban a tekintetben is még hátrányban van az emberhez képest, hogy nincs saját stílusa, "kézírása". Betghe szerint ennek megalkotása alapvetően nem lenne probléma, a kérdés csak az, hogy vajon az emberek szépnek találnák-e a gépek által létrehozott alkotásokat.