SG.hu
Samsung Galaxy S7 - tökéletes S6 frissítés
Az év egyik legfontosabb telefonja nem okoz csalódást, elődjének minden hibáját kijavították, de a cég ezért sajnos meg is kéri az árat.
A februári barcelonai Mobil Világkiállításra ütemezett bemutató előtt nem lehettek könnyű helyzetben a Samsung mérnökei, mivel a korábbi verzió, az S6 hatalmas változáson esett át az S5-höz képest, és lehetetlen feladat évről-évre újdonságokkal jelentkezni. Ebbe nem is vágtak bele: az S7 nagyon hasonlít elődjére, az S6-ra, első pillantásra szinte lehetetlen megkülönböztetni tőle. Jó hír, hogy ez azt is jelenti, a csúcskategóriás telefonoknál megállt a méretnövekedés; nem az van, mint az autós teszteknél, ahol minden egyes verzióváltás néhány centivel hosszabb tengelytávolságot, és egyebekben is milliméterekkel növekvő méreteket hoz, nehogy az szerepeljen bármilyen bemutató cikkben hogy valami kisebb, esetleg gyengébb.
Bal oldalt egy fekete S6, jobb oldalt a fehér S7 - minimális a különbség
A szinte teljes S6/S7 azonosság miatt csak a fő jellemzőket érdemes kiemelni: maradt az üveg és fém borítás, azaz jól elkülönül az olcsóbb telefonok műanyag anyaghasználatától. Kívülről csupán apró különbségeket fedezhetünk fel, csakis a két készüléket egymás mellé helyezve: a sarkok minimálisan jobban le vannak kerekítve, az előlapon lévő gomb valamivel keskenyebb és magasabb lett, hátlapjának két oldalsó része pedig nem szögletesen éri el a széleket hanem lehajlik. Formája ez utóbbival ergonomikusabbá vált, jobban illik a kézbe, habár a Samsungnál mostanában divatos üveg hátlap miatt jobban is csúszik. Az üveg borítás persze egyben azt is jelenti, hogyha fekete színben vesszük, folyton tele lesz az ujjlenyomatainkkal a készülék.
Hátulról a kisebb púp lehet szembetűnő
Egyebekben megkülönböztethetetlen: az alumínium keret jobb oldalán van a bekapcsológomb, bal oldalt a két hangerőszabályzó, alul pedig a fejhallgató- és a töltő csatlakozójának rései. Hátlapi kamerája továbbra is kiemelkedik a síkból, de jóval kevésbé a korábbinál. E mellett van a LED-es vaku és a pulzusfigyelő - hogy ez utóbbira mi szükség van, nem tudom, hiszen töredék áron kapni manapság erre a célja jobban használható karpántokat és karórákat. Általánosságban véve, míg az S6 rengeteg dologban hozott újat, addig az S7 inkább finomításnak fogható fel; Apple szóhasználattal most kellene odarakni egy nagy S betűt a szám mellé. Az igazi változások belül vannak.
Az újabb USB-C helyett maradt a microUSB
Az 5,1 collos Super AMOLED kijelző képe csodaszép: továbbra is quadHD felbontás, szép színek, kiváló betekintési szög. Valamivel világosabb, nagyobb fényerejű lett, de csak minimális a javulás. Sokkal nagyobb újdonság az idei év nagy találmánya, a készülék kikapcsolása után is folyamatosan jelenlévő értesítőmező. Ez mutatja az időt, a dátumot és az akkumulátor-állapotát, opcionálisan pedig a kihagyott hívásokat és érkezett SMS-eket. Tekintve, hogy a felmérések szerint az emberek többsége csupán az idő megnézése miatt veszi elő a készülékét (és ezért sem hord ma már szinte senki karórát), ez kiváló fejlesztés, habár nem Samsung-specifikus dolog, az LG G5-ön ugyanúgy ott van. Jövőre talán már testre is lehet majd szabni, és a fényerőt is lehet szabályozni, és az sem lenne baj, ha például a Facebook vagy egyéb chatprogram üzeneteit is kijelezné.
A teljesítmény természetesen nőtt, ebben a tekintetben a Samsung gyártotta nyolcmagos Exynos 8890-es processzoros európai verzió jelenleg az elérhető csúcs, 4 GB memóriával társítva nincs jobb a boltokban. (Észak-Amerika négymagos Snapdragon 820 chippel kapja, mivel csak az támogatja a Verizon és Sprint mobilszolgáltatók számára fontos LTE-sávokat. Az európai típusnév SM-G930F, az amerikai SM-G930. Külföldi tesztek alapján utóbbi valamivel - felhasználói szempontból érzékelhetetlen mértékben - lassabb.)
A programok közötti váltás nagyon sima, a játékok gyorsan betöltődnek. A megjelenített alkalmazások formátumát 4x4, 4x5 és 5x5 között tetszőlegesen válthatjuk. Ha az adott program támogatja (sajnos ilyen kevés van), osztott képernyőn is használhatjuk, tehát mehet egy YouTube-videó hírolvasgatás közben. (Mivel csak lefelé görgetés közben, a jobb szélső sávot megérintve lehet észrevenni, itt jegyezném meg, hogy az előlapi üveg szélének enyhe lekerekítése talán felesleges volt, nehezebb ugyanis eltalálni a kijelző legszélét.)
Meglepő módon a kameraszenzor felbontása 16-ról 12 megapixelre csökkent - ez első látásra butításnak tűnik, de a fotózáshoz kicsit is értők tudják, hogy egy kép minőségét egy bizonyos szint felett nem az dönti el, hogy hány megapixeles. A felvételek döntő többsége soha nem kerül kinyomtatásra, és még egy A4-es nagyításhoz is bőven elég ilyen finomság, cserébe viszont gyenge megvilágításnál javul a minőség, köszönhetően az f/1.7-re csökkent fényerőnek is. Az előlapi gombot kétszer megnyomva azonnal fényképezhetünk akár a hangerőszabályzóval, akár a kijelzőhöz érve.
A fókuszálás nagyon gyors, a kijelző megérintésekor majdnem azonnal megtörténik a felvételkészítés, és a fókuszpontok váltása is villámsebességű. Rengeteg felvételi téma és effekt között tudunk választani, egyebek mellett van lassított felvétel, panoráma és HDR mód is, de egyébként is teljeskörűen alakíthatjuk a beállításokat (kontraszt, fehéregyensúly, fényerő, ISO stb.). A fotókat a szokványos JPG mellett tömörítetlen RAW formátumban is elmenthetjük. Az általános minőség kiváló, a színek szépek, finomak a részletek, de főként a nem jó megvilágításban készülő képeknél elért javulásra lehet a Samsung büszke. Szelfiket 5 megapixelen tudunk csinálni, megfelelően széles látószöggel - ez maradt az S6 szintjén. Ilyenkor vakuként meglepő módon a kijelzőt használja a készülék.
Hangkeltés terén elmarad a riválisoktól, aminek oka, hogy maradt az alul lévő egyetlen hangszóró, és ezt videónézés közben elforgatva fogva könnyen letakarhatjuk. Össze sem lehet hasonlítani ezt a megoldást a Sony vagy a HTC két, felhasználó felé néző hangszórós modelljeivel.
Két modell készül az S7-ből, 32 GB és 64 GB tárhellyel, de akinek ez nem elég, visszatért a microSD bővíthetőség, melynek helyét a nanoSIM kártya mellett találjuk. Szintén újra örülhetünk a vízállóságnak: habár szándékosan nem mertem eláztatni, de a gyártó szerint 30 percet bír egy méter mély vízben. A microUSB portnál van egy érzékelő, ami ha vízet észlel, akkor nem tölt. A cél persze inkább csak a véletlen vízbeejtés, vagy szakadó eső miatt elázó készülék védelme, nem pedig a búvárkodva videózás.
Az S6 egyik legnagyobb problémája az akkumulátor volt, mely videózást vagy zenehallgatást is belevéve nem feltétlen bírt ki egy egész napos nyomogatást. A kapacitás most 2550-ről 3000 milliamperre nőtt, de sajnos továbbra sem cserélhető, viszont gyorsan tölthető, akár vezeték nélkül is. Természetesen a Marshmallow révén megtalálható benne a Google új Doze nevű akkumulátor-kímélő funkciója, de mi magunk is válthatunk ultratakarékos állapotba, amikor egy fekete-fehér felületen csak a legszükségesebb dolgok működnek.
A Samsung Galaxy S7 egy meglepetések nélküli telefon. Minden benne van, ami eddig valaha előfordult a cég zászlóshajó termékeiben, ezeket kiegészítették a mindenki által vágyott és szeretett dolgokkal, és csinos körítésben tálalták. Kézreálló forma, vízálló kivitel, bővíthető tárhely, nagyobb akkumulátor - mintha csak egy tündérke teljesítette volna az emberek kívánságait. Már most március elején megállapíthatjuk, hogy az idei év nehéz év lesz a csúcskategória szereplői számára: az LG G5 moduláris felépítése ígéretesnek tűnik, jön a HTC One M10, a Huawei P9, a Sony Xperia Z6 és természetesen a legfontosabb szereplő, az iPhone 7.
Legfőbb negatívum az ár lehet, főleg ha a kínai gyártók hasonló specifikációkkal bíró termékeihez hasonlítjuk. Azonban nem csak a hardver adatai számítanak, túl komplex dolog ahhoz egy okostelefon. Nyilván benne vannak a marketing-költségek és figyelembe veszik az Apple árazását is, de feltétlen a mai egyik legjobb telefonról van szó. Ára a Telenornál kártyás csomagban 198 ezer, a T-Mobilenál 210 ezer, a Vodafone-nál 243 ezer forint.
A februári barcelonai Mobil Világkiállításra ütemezett bemutató előtt nem lehettek könnyű helyzetben a Samsung mérnökei, mivel a korábbi verzió, az S6 hatalmas változáson esett át az S5-höz képest, és lehetetlen feladat évről-évre újdonságokkal jelentkezni. Ebbe nem is vágtak bele: az S7 nagyon hasonlít elődjére, az S6-ra, első pillantásra szinte lehetetlen megkülönböztetni tőle. Jó hír, hogy ez azt is jelenti, a csúcskategóriás telefonoknál megállt a méretnövekedés; nem az van, mint az autós teszteknél, ahol minden egyes verzióváltás néhány centivel hosszabb tengelytávolságot, és egyebekben is milliméterekkel növekvő méreteket hoz, nehogy az szerepeljen bármilyen bemutató cikkben hogy valami kisebb, esetleg gyengébb.
Bal oldalt egy fekete S6, jobb oldalt a fehér S7 - minimális a különbség
A szinte teljes S6/S7 azonosság miatt csak a fő jellemzőket érdemes kiemelni: maradt az üveg és fém borítás, azaz jól elkülönül az olcsóbb telefonok műanyag anyaghasználatától. Kívülről csupán apró különbségeket fedezhetünk fel, csakis a két készüléket egymás mellé helyezve: a sarkok minimálisan jobban le vannak kerekítve, az előlapon lévő gomb valamivel keskenyebb és magasabb lett, hátlapjának két oldalsó része pedig nem szögletesen éri el a széleket hanem lehajlik. Formája ez utóbbival ergonomikusabbá vált, jobban illik a kézbe, habár a Samsungnál mostanában divatos üveg hátlap miatt jobban is csúszik. Az üveg borítás persze egyben azt is jelenti, hogyha fekete színben vesszük, folyton tele lesz az ujjlenyomatainkkal a készülék.
Hátulról a kisebb púp lehet szembetűnő
Egyebekben megkülönböztethetetlen: az alumínium keret jobb oldalán van a bekapcsológomb, bal oldalt a két hangerőszabályzó, alul pedig a fejhallgató- és a töltő csatlakozójának rései. Hátlapi kamerája továbbra is kiemelkedik a síkból, de jóval kevésbé a korábbinál. E mellett van a LED-es vaku és a pulzusfigyelő - hogy ez utóbbira mi szükség van, nem tudom, hiszen töredék áron kapni manapság erre a célja jobban használható karpántokat és karórákat. Általánosságban véve, míg az S6 rengeteg dologban hozott újat, addig az S7 inkább finomításnak fogható fel; Apple szóhasználattal most kellene odarakni egy nagy S betűt a szám mellé. Az igazi változások belül vannak.
Az újabb USB-C helyett maradt a microUSB
Az 5,1 collos Super AMOLED kijelző képe csodaszép: továbbra is quadHD felbontás, szép színek, kiváló betekintési szög. Valamivel világosabb, nagyobb fényerejű lett, de csak minimális a javulás. Sokkal nagyobb újdonság az idei év nagy találmánya, a készülék kikapcsolása után is folyamatosan jelenlévő értesítőmező. Ez mutatja az időt, a dátumot és az akkumulátor-állapotát, opcionálisan pedig a kihagyott hívásokat és érkezett SMS-eket. Tekintve, hogy a felmérések szerint az emberek többsége csupán az idő megnézése miatt veszi elő a készülékét (és ezért sem hord ma már szinte senki karórát), ez kiváló fejlesztés, habár nem Samsung-specifikus dolog, az LG G5-ön ugyanúgy ott van. Jövőre talán már testre is lehet majd szabni, és a fényerőt is lehet szabályozni, és az sem lenne baj, ha például a Facebook vagy egyéb chatprogram üzeneteit is kijelezné.
A teljesítmény természetesen nőtt, ebben a tekintetben a Samsung gyártotta nyolcmagos Exynos 8890-es processzoros európai verzió jelenleg az elérhető csúcs, 4 GB memóriával társítva nincs jobb a boltokban. (Észak-Amerika négymagos Snapdragon 820 chippel kapja, mivel csak az támogatja a Verizon és Sprint mobilszolgáltatók számára fontos LTE-sávokat. Az európai típusnév SM-G930F, az amerikai SM-G930. Külföldi tesztek alapján utóbbi valamivel - felhasználói szempontból érzékelhetetlen mértékben - lassabb.)
A programok közötti váltás nagyon sima, a játékok gyorsan betöltődnek. A megjelenített alkalmazások formátumát 4x4, 4x5 és 5x5 között tetszőlegesen válthatjuk. Ha az adott program támogatja (sajnos ilyen kevés van), osztott képernyőn is használhatjuk, tehát mehet egy YouTube-videó hírolvasgatás közben. (Mivel csak lefelé görgetés közben, a jobb szélső sávot megérintve lehet észrevenni, itt jegyezném meg, hogy az előlapi üveg szélének enyhe lekerekítése talán felesleges volt, nehezebb ugyanis eltalálni a kijelző legszélét.)
Meglepő módon a kameraszenzor felbontása 16-ról 12 megapixelre csökkent - ez első látásra butításnak tűnik, de a fotózáshoz kicsit is értők tudják, hogy egy kép minőségét egy bizonyos szint felett nem az dönti el, hogy hány megapixeles. A felvételek döntő többsége soha nem kerül kinyomtatásra, és még egy A4-es nagyításhoz is bőven elég ilyen finomság, cserébe viszont gyenge megvilágításnál javul a minőség, köszönhetően az f/1.7-re csökkent fényerőnek is. Az előlapi gombot kétszer megnyomva azonnal fényképezhetünk akár a hangerőszabályzóval, akár a kijelzőhöz érve.
A fókuszálás nagyon gyors, a kijelző megérintésekor majdnem azonnal megtörténik a felvételkészítés, és a fókuszpontok váltása is villámsebességű. Rengeteg felvételi téma és effekt között tudunk választani, egyebek mellett van lassított felvétel, panoráma és HDR mód is, de egyébként is teljeskörűen alakíthatjuk a beállításokat (kontraszt, fehéregyensúly, fényerő, ISO stb.). A fotókat a szokványos JPG mellett tömörítetlen RAW formátumban is elmenthetjük. Az általános minőség kiváló, a színek szépek, finomak a részletek, de főként a nem jó megvilágításban készülő képeknél elért javulásra lehet a Samsung büszke. Szelfiket 5 megapixelen tudunk csinálni, megfelelően széles látószöggel - ez maradt az S6 szintjén. Ilyenkor vakuként meglepő módon a kijelzőt használja a készülék.
Hangkeltés terén elmarad a riválisoktól, aminek oka, hogy maradt az alul lévő egyetlen hangszóró, és ezt videónézés közben elforgatva fogva könnyen letakarhatjuk. Össze sem lehet hasonlítani ezt a megoldást a Sony vagy a HTC két, felhasználó felé néző hangszórós modelljeivel.
Két modell készül az S7-ből, 32 GB és 64 GB tárhellyel, de akinek ez nem elég, visszatért a microSD bővíthetőség, melynek helyét a nanoSIM kártya mellett találjuk. Szintén újra örülhetünk a vízállóságnak: habár szándékosan nem mertem eláztatni, de a gyártó szerint 30 percet bír egy méter mély vízben. A microUSB portnál van egy érzékelő, ami ha vízet észlel, akkor nem tölt. A cél persze inkább csak a véletlen vízbeejtés, vagy szakadó eső miatt elázó készülék védelme, nem pedig a búvárkodva videózás.
Az S6 egyik legnagyobb problémája az akkumulátor volt, mely videózást vagy zenehallgatást is belevéve nem feltétlen bírt ki egy egész napos nyomogatást. A kapacitás most 2550-ről 3000 milliamperre nőtt, de sajnos továbbra sem cserélhető, viszont gyorsan tölthető, akár vezeték nélkül is. Természetesen a Marshmallow révén megtalálható benne a Google új Doze nevű akkumulátor-kímélő funkciója, de mi magunk is válthatunk ultratakarékos állapotba, amikor egy fekete-fehér felületen csak a legszükségesebb dolgok működnek.
A Samsung Galaxy S7 egy meglepetések nélküli telefon. Minden benne van, ami eddig valaha előfordult a cég zászlóshajó termékeiben, ezeket kiegészítették a mindenki által vágyott és szeretett dolgokkal, és csinos körítésben tálalták. Kézreálló forma, vízálló kivitel, bővíthető tárhely, nagyobb akkumulátor - mintha csak egy tündérke teljesítette volna az emberek kívánságait. Már most március elején megállapíthatjuk, hogy az idei év nehéz év lesz a csúcskategória szereplői számára: az LG G5 moduláris felépítése ígéretesnek tűnik, jön a HTC One M10, a Huawei P9, a Sony Xperia Z6 és természetesen a legfontosabb szereplő, az iPhone 7.
Legfőbb negatívum az ár lehet, főleg ha a kínai gyártók hasonló specifikációkkal bíró termékeihez hasonlítjuk. Azonban nem csak a hardver adatai számítanak, túl komplex dolog ahhoz egy okostelefon. Nyilván benne vannak a marketing-költségek és figyelembe veszik az Apple árazását is, de feltétlen a mai egyik legjobb telefonról van szó. Ára a Telenornál kártyás csomagban 198 ezer, a T-Mobilenál 210 ezer, a Vodafone-nál 243 ezer forint.