Berta Sándor
A streaming visszaveti a fájlcserélést
Úgy tűnik, hogy a stream-szolgáltatások terjedésének segítése a leghatékonyabb fegyver a kalózmásolatok ellen.
A Sandvine legfrissebb anyaga alapján azóta, hogy a Netflix folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökken a fájlcserélési portálok letöltéseinek száma.
A kalózok és fájlcserélők előszeretettel hangoztatták korábban azt, hogy ha létezne jó legális alternatíva, akkor nem töltenének le annyi illegálisan másolt filmet, zeneszámot és filmsorozatot. Egy időben a legális ajánlatok nem csupán drágábbak és bonyolultabbak voltak, hanem kényelmetlenebbül is lehetett őket használni, így elterjedtek az illegális platformok. Azóta viszont, hogy elterjedtek a stream-ajánlatok, például a Netflix, az Amazon Prime Instant Video, a Watchever vagy a Sky Online, az elmúlt években csökkent a kalózkópiák száma.
A Sandvine anyaga szerint a teljes észak-amerikai letöltési mennyiség 70 százaléka a valós idejű szórakoztatásra vezethető vissza. Az észak-amerikai sávszélesség 37,1 százalékát használják a Netflix szerverei. (Ennek az internetszolgáltatók egyébként nem annyira örülnek.) A cégnek csak az Amerikai Egyesült Államokban több mint 40 millió előfizetője van, a második helyre a YouTube került 17,9 százalékkal, míg a harmadikra az Amazon 3,1 százalékkal. Összehasonlításul: a fájlcserélő portálok közül a BitTorrent Észak-Amerikában csupán a letöltések 5 százalékáért felelős - 2011-ben ez az arány a Bitorrent esetében még 21 százalék volt.
A számok ugyanakkor nem veszik figyelembe azoknak a kalózmásolatokat, amelyeket a fájlmegosztókról töltenek le, ezek ma már csak a teljes forgalom mindössze 6 százalékát teszi ki. =A Sandvine 2013-ban jelentette be, hogy már nem a fájlcserélés határozza meg az online forgalmat, akkor Észak-Amerikában a mérések kezdete óta a fájlcserélő oldalak forgalma először esett 10 százalék alá.) Tehát kiderült, hogy bár minden eddiginél gyorsabbak az internethozzáférések és a kalózkópiák néhány perc alatt a merevlemezekre kerülhetnek, a felhasználók nagy része kész pénzt kiadni a legális tartalmakért, de elsősorban akkor, ha a szolgáltatások nem túl bonyolultak és biztonságosak.
A Sandvine legfrissebb anyaga alapján azóta, hogy a Netflix folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökken a fájlcserélési portálok letöltéseinek száma.
A kalózok és fájlcserélők előszeretettel hangoztatták korábban azt, hogy ha létezne jó legális alternatíva, akkor nem töltenének le annyi illegálisan másolt filmet, zeneszámot és filmsorozatot. Egy időben a legális ajánlatok nem csupán drágábbak és bonyolultabbak voltak, hanem kényelmetlenebbül is lehetett őket használni, így elterjedtek az illegális platformok. Azóta viszont, hogy elterjedtek a stream-ajánlatok, például a Netflix, az Amazon Prime Instant Video, a Watchever vagy a Sky Online, az elmúlt években csökkent a kalózkópiák száma.
A Sandvine anyaga szerint a teljes észak-amerikai letöltési mennyiség 70 százaléka a valós idejű szórakoztatásra vezethető vissza. Az észak-amerikai sávszélesség 37,1 százalékát használják a Netflix szerverei. (Ennek az internetszolgáltatók egyébként nem annyira örülnek.) A cégnek csak az Amerikai Egyesült Államokban több mint 40 millió előfizetője van, a második helyre a YouTube került 17,9 százalékkal, míg a harmadikra az Amazon 3,1 százalékkal. Összehasonlításul: a fájlcserélő portálok közül a BitTorrent Észak-Amerikában csupán a letöltések 5 százalékáért felelős - 2011-ben ez az arány a Bitorrent esetében még 21 százalék volt.
A számok ugyanakkor nem veszik figyelembe azoknak a kalózmásolatokat, amelyeket a fájlmegosztókról töltenek le, ezek ma már csak a teljes forgalom mindössze 6 százalékát teszi ki. =A Sandvine 2013-ban jelentette be, hogy már nem a fájlcserélés határozza meg az online forgalmat, akkor Észak-Amerikában a mérések kezdete óta a fájlcserélő oldalak forgalma először esett 10 százalék alá.) Tehát kiderült, hogy bár minden eddiginél gyorsabbak az internethozzáférések és a kalózkópiák néhány perc alatt a merevlemezekre kerülhetnek, a felhasználók nagy része kész pénzt kiadni a legális tartalmakért, de elsősorban akkor, ha a szolgáltatások nem túl bonyolultak és biztonságosak.