SG.hu·
Minél nagyobb egy feltöltött fájl annál inkább valószínű, hogy jogsértő
Hat amerikai, francia és ausztrál informatikus azt vizsgálta meg, hogy miként működnek a fájlmegosztó oldalak és milyen következtetések vonhatók le a használatukból.
A szakemberek által feltett elsődleges kérdés az volt, hogy az olyan portálok, mint a MegaUpload illegális fájlcserélő platformoknak vagy védendő adatszolgáltatóknak tekintendők? A kutatók a válasz megtalálásához statisztikai adatokat hívták segítségül. A kiadók és egyéb médiacégek által terjesztett, és általánosan elterjedté vált vélemény szerint a MegaUpload és a többi fájlmegosztó a szerzői jog által védett művekről készített illegális másolatok egyik fő forrása. Ezt általában azzal támasztják alá, hogy ezek a honlapok lehetővé teszik nagy adatmennyiségek feltöltését és ezekhez utána bárkinek hozzáférést biztosítanak. Ugyanakkor eddig nem voltak azzal kapcsolatban információk, hogy hányan használják legális és hányan illegális célokra ezeket az ajánlatokat.
A vizsgálatokhoz a szakemberek 1000-1000 szúrópróbaszerűen kiválasztott fájlt vizsgáltak meg hat fájlcserélő portálon, és csak a méretet és a fájl nevét figyelték. Eredményük szerint ugyan a fájlmegosztókat valóban sokan használják illegális kópiák terjesztésére, de több millióan legális tevékenységet folytatnak a segítségükkel. A feltöltött fájlok 26-79 százaléka tekinthető illegálisnak. Az eltérés azért ilyen nagy, mert a vizsgált adatok akár 60 százalékánál is lehetetlen volt egyértelműen megállapítani, hogy legális vagy illegális másolatról volt-e szó.
Az informatikusok becslése alapján a MegaUpload bezáratása során több mint 10 millió legális adatcsomagot távolítottak el a hatóságok a világhálóról és ezeket alighanem meg is semmisítették. Ez az összes adatállomány 4,3 százalékát tette ki. A fájlok méretének figyelembe vételével azt állították: minél nagyobb egy megosztott csomag, annál valószínűbb, hogy problémás tartalomról van szó. A Holiday Pictures or Blockbuster Movies? Insights into Copyright Infringement in User Uploads to One-Click File Hosters című anyag elkészítésében részt vállalt Tobias Lauinger, Kaan Onarlioglu, Abdelberi Chaabane, Engin Kirda, William Robertson és Mohamed Ali Kaafar.
A szakemberek által feltett elsődleges kérdés az volt, hogy az olyan portálok, mint a MegaUpload illegális fájlcserélő platformoknak vagy védendő adatszolgáltatóknak tekintendők? A kutatók a válasz megtalálásához statisztikai adatokat hívták segítségül. A kiadók és egyéb médiacégek által terjesztett, és általánosan elterjedté vált vélemény szerint a MegaUpload és a többi fájlmegosztó a szerzői jog által védett művekről készített illegális másolatok egyik fő forrása. Ezt általában azzal támasztják alá, hogy ezek a honlapok lehetővé teszik nagy adatmennyiségek feltöltését és ezekhez utána bárkinek hozzáférést biztosítanak. Ugyanakkor eddig nem voltak azzal kapcsolatban információk, hogy hányan használják legális és hányan illegális célokra ezeket az ajánlatokat.
A vizsgálatokhoz a szakemberek 1000-1000 szúrópróbaszerűen kiválasztott fájlt vizsgáltak meg hat fájlcserélő portálon, és csak a méretet és a fájl nevét figyelték. Eredményük szerint ugyan a fájlmegosztókat valóban sokan használják illegális kópiák terjesztésére, de több millióan legális tevékenységet folytatnak a segítségükkel. A feltöltött fájlok 26-79 százaléka tekinthető illegálisnak. Az eltérés azért ilyen nagy, mert a vizsgált adatok akár 60 százalékánál is lehetetlen volt egyértelműen megállapítani, hogy legális vagy illegális másolatról volt-e szó.
Az informatikusok becslése alapján a MegaUpload bezáratása során több mint 10 millió legális adatcsomagot távolítottak el a hatóságok a világhálóról és ezeket alighanem meg is semmisítették. Ez az összes adatállomány 4,3 százalékát tette ki. A fájlok méretének figyelembe vételével azt állították: minél nagyobb egy megosztott csomag, annál valószínűbb, hogy problémás tartalomról van szó. A Holiday Pictures or Blockbuster Movies? Insights into Copyright Infringement in User Uploads to One-Click File Hosters című anyag elkészítésében részt vállalt Tobias Lauinger, Kaan Onarlioglu, Abdelberi Chaabane, Engin Kirda, William Robertson és Mohamed Ali Kaafar.