A webes konszernnek annyi beadvánnyal kell szembenéznie, mint amennyivel korábban soha.

A Google percenként 1500 olyan hivatkozástörlési felszólítást kap, amelyek általában a szerzői jogsértő tartalmakra mutatnak. Összehasonlításul: tavaly az óriáscég csupán feleennyi törlési felszólítást kapott. A tartalomipar továbbra is a cenzúraintézkedésekben hisz, s mindegy számára, hogy doménblokkolással vagy a keresők manipulálásával éri el a célját. A film- és a zeneipar első lépésként megpróbálja a letöltési ajánlatokat a letöltők látómezején kívülre szorítani. Az elgondolás egyszerű: ha valaki nem tud rákeresni az illegális eltöltésekre, akkor nem is találhat és nem is tölthet le semmit.

A Google az amerikai Digital Millennium Copyright Act (DMCA) értelmében köteles törölni a keresési eredményei közül az illegális szerzői jogsértésekkel kapcsolatos hivatkozásokat, ugyanakkor egy ilyen lépéshez szükség van a megkárosított jogtulajdonos hivatalos keresetére. A webes vállalat a bürokratikus utak leegyszerűsítése miatt elfogadja az online benyújtott DMCA-beadványokat is. Ezzel a lehetőséggel él is a tartalomipar és ilyen sok kereset esetében gyakorlatilag kizárható, hogy minden egyes panaszt sikerül gondosan megvizsgálni. Ezért aztán nem ritkák az olyan esetek, amikor oldalakat jogtalanul távolítottak el a keresési indexekből.

Hosszú távon nem lehet számolni a cenzúra enyhülésével. Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) és az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ugyanakkor nem elégszik meg ennyivel, hanem szeretne úgynevezett feketelistákat is bevezetni.