Az eszközök és a rendszerek hálózatba kötése, a hatékonyság minden téren történő drasztikus növelése lehet az információtechnológia következő nagy forradalma.

"Nem kell a jövőbeli robotoktól félnünk, mert egyáltalán nem is fogjuk tudni, hogy jelen lesznek. Ezek a kiberfizikai rendszerek (CPS) a mindennapjaink során elkísérnek majd minket" - jelentette ki Radu Grosu, a Bécsi Műszaki Egyetem Műszaki Informatikai Intézetének munkatársa.

Az önállóan közlekedő autók fejlesztését célzó projektek - amelyekbe a Google és más cégek komoly összegeket fektetnek be - csupán az első lépést jelentik. Hosszú távon ezekben a dolgokban - mind gazdasági, mind társadalmi szempontból - hatalmas lehetőségek lesznek. Az informatikus szerint az autók hálózatba kötött rendszerei segítenek fogják az embereket és lehetővé teszik majd a balesetek elkerülését, így a közlekedés területén a fejlődés végén egy baleseti halálok nélküli világ állhat. A vezetés megmarad az embereknek, de vészhelyzetben be fognak avatkozni a fedélzeti rendszerek.

A további célok között szerepel az üzembiztos, hibatűrő áramhálózatok, az energiahatékony épületek, a mindenhol elérhető egészségügyi ellátás és a hatékonyabb gyártási módszerek létrehozása. Mindez a kommunikáló szenzorok, chipek és eszközök kifejlesztésével és elterjedésével válik majd lehetővé. A fejlődés végén az összes részterület integrálása áll, így egy okosbolygó jöhet létre, amely teljesen hálózatba van kötve és amelyben minden folyamatot finoman a követelményekhez lehet igazítani. Az olyan társaságok, mint az IBM vagy a Google ezt már felismerték és sok pénzt fektetnek be azért, hogy alakíthassák a fejlődési folyamatot.

Grosu kiemelte, hogy becslések alapján 2020-ban egy személyre 1000 hálózatba kötött eszköz fog jutni, ezek részben el lesznek rejtve az autókban és a lakásokban. Ez összesen 7 billió készüléket fog jelenteni. A komplex hálózat hatalmas kihívás lesz, de még hiányoznak a megfelelő operációs rendszerek, fejlesztői eszközök, biztonsági mechanizmusok, az adatelemzéshez szükséges mesterséges intelligencia és az adatok kiértékelését lehetővé tévő statisztikai módszerek.

"Nem tudhatunk mindent a környezetünkről és meg kell találnunk azokat az utakat és módokat, amelyeknél a hiányos információkkal is meg lehet találni a helyes döntéseket. A képzés központi szerepet fog játszani. Meg kell tanítanunk a diákjainknak, hogy ilyen rendszereket építsenek és eközben szem előtt tartsák a teljes szisztémát" - fejtette ki a szakember. Amennyiben a megfogalmazott célt sikerül megvalósítani, akkor a kiberfizikai rendszerek egy olyan jövőt vetítenek előre, amelyben az emberek produktívabbak és egészségesebbek lesznek, s egyúttal több szabadidejük lesz és több időt fognak a családjukkal tölteni.

George Pappas, a Pennsylvania Egyetem kutatója közölte, hogy az olyan vállalatok, mint a General Electric sok pénzt fektetnek be ezen a piacon, amelynek az értékét 12-15 billió dollárra becsülik. A nagy konszernek megpróbálják egyre több területen elérhetővé tenni az adatelemzési kapacitásaikat, ezáltal pedig teljesen új üzleti modellek jönnek létre. Pappas hozzátette, hogy az olyan chipgyártók, mint a Qualcomm és az Intel megpróbálják minél több készülékben elhelyezni a processzoraikat, hogy így vethessék meg a lábukat ezen a területen.

Az "ipari internetes forradalomig" azonban még számos kérdést tisztázni kell. A biztonsági és a magánélet védelmét érintő felvetések a lista elején szerepelnek, hiszen még meg kell találni az egyensúlyt a felhasználás fontossága és a magánszféra között. Például a dugók elkerüléséhez, a közlekedés jobb eloszlásához a járműveknek meg kell osztaniuk másokkal hol is vannak éppen, azaz ahhoz, hogy gyorsabban jussunk haza, hozzáférhetővé kell tennünk ezeket az információkat.