Berta Sándor
Elvesztette eredeti esszenciáját a világháló
A Cluetrain Kiáltvány létrehozói szerint a multinacionális óriáscégek által az internet lényege veszik el, ezért ideje új téziseket megfogalmazni.
Rick Levine, Christopher Locke, Doc Searls és David Weinberger 15 évvel ezelőtt szövegezték meg a Cluetrain Kiáltványt, amely összesen 95 tézist tartalmazott. Az akkori kidolgozók most új kiáltványt fogalmaztak meg, mert nem szeretnék, ha a digitális csoda elveszne. A New Clues emlékeztet az internet nyitottságára és bírálja a jelenlegi folyamatokat, amelyek meglehetősen távol vannak az eredeti elképzelésektől. A 121 új tézist Doc Searls és David Weinberger dolgozta ki, s azokat egyeztették a többi korábbi szerzővel is.
"A Cluetrain egy reakció volt a dotkomlufira, amikor a cégek hirtelen webáruházakat hoztak létre a világhálón, mert csak a bevásárlóközpontok koncepcióját ismerték a fizikai világból. Az internet valami új és fontos dolog volt, ami megváltoztatta a világot, mert nullára redukálta az emberek közötti távolságot. A mobilinternet és mindenekelőtt az alkalmazások elterjedésével ennek egy része elveszett. Az alkalmazások ugyanis másként működnek, mint a honlapok: elszigeteltek és ezzel hiányzik belőlük egy fontos dolog. Velük ellentétben minden új oldal és hivatkozás nagyobbá teszi a webet, míg az alkalmazások bezárnak. A hiperhivatkozás egy hatalmas vívmánya a nyitott internetnek és aki ezt feladja, az valami olyan fontos dolog megtörténését akadályozza meg, ami korábban lehetséges volt."
"Fontosnak tartottuk újra leszögezni, hogy a világháló mi, emberek vagyunk, akik különböző helyeken tudunk egymással kommunikálni. Ezt a csodát pedig nem veszíthetjük el. A világháló nem egy katedrális, legfeljebb az állványok állnak. Gondoljunk csak a magánszférára, ami eleinte nem volt része az elképzelésnek. Az eredeti internetprotokollokat azért fejlesztették ki, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz. Kicsit olyan volt, mint az édenkertben, ahol meztelenül ugráltunk. A fizikai világban 10 000 évre volt szükségünk, ahhoz, hogy kifejlesszük a magánszférát és hogy ruhákat vegyünk fel. Online meztelenek vagyunk és a cégek ezt kihasználják. Egyelőre még meg kell terveznünk a ruházatunkat" - fejtette ki Doc Searls.
A szerzők szerint a cégek által uralt internet nem jó az embereknek
A kiáltványok egyik kidolgozója kritizálta azt is, hogy az online reklámok erkölcstelenek lettek és emellett a kormányok is nehezen viselik el, ha valamit nem ellenőrizhetnek teljesen. Elvárjuk, hogy a kormányok gondoskodjanak a biztonságunkról, érvényt szerezzenek a törvényeknek, de ez egy nemzeti határok nélküli világban nagyon nehéz. Az emberek annyira nyilvánosan és titkosan cselekedhetnek, mint korábban sosem. Valamit akár az egész világnak is elküldhetnek és a legextrémebb titkosítást alkalmazhatják.
Időbe telik majd, amíg mind az állam, mind a társadalom megfelelően fog reagálni erre a jelenségre. De ha azt hisszük, hogy az internet csak a GAFTA-ból (Google, Apple, Facebook, Twitter, Amazon) áll, akkor ez a folyamat sokkal tovább tart majd. Sőt, elveszíthetjük a világhálót és visszamehetünk az MSN, az AOL és a Compuserve korszakába, amikor még mindenki szinte csak internetszolgáltatója portálját látta a webből. Szerintük túl sebezhetők vagyunk, mert az életünk túlzottan nagy része ezeknek a társaságoknak az adatbázisában zajlik. Amennyiben a Google-t és a Facebookot úgy kezelnénk, mint az infrastruktúrákat, például az utakat vagy az erőműveket, akkor a hivatalnokok állandóan ellenőriznék őket, hogy semmi se menjen rosszul, de most senki sem tudja, hogy mi történik ott, az adatközpontokba senki sem pillanthat be.
"A vállalatok legnagyobb hibája, hogy azt hiszik, hogy az emberek állandóan vásárolni akarnak valamit. Ezért pocsékoljuk el a legtöbb pénzt. Amennyiben egy autót akarunk vásárolni magunknak, akkor arra jobb mód is lehet, mint reklámokra kattintva tájékozódni. Szerintünk az online hirdetések - a jelenlegi formájukban - meg fognak szűnni. Talán a Facebook és a Google alkalmazkodik majd, de a jelenlegi modell akkor is elpusztul. Ezért vagyok közömbös és csodálkozom például a Big Data mánián és azon, hogy állítólag a cégek jobban ismernek minket, mint mi magunkat. Ez abszolút hülyeség. Egyetlen számítógép sem képes erre és többnyire téves dolgokat olvasnak ki az emberekből."
"Ilyenkor segíthet egy lépés hátrafelé. Az internettel egy olyan helyet hoztunk létre, ahol mindannyian együtt létezünk. A világháló nem az a vezeték, amin keresztül érkezik és nem az azt benépesítő cégeket jelenti. Az internet senkié, bárki használhatja és bárki javíthat rajta. Itt nincs egy fix periódusos rendszer, mint a kémiában, bármit feltalálhatunk. Ez pedig zseniális. Ma azt gondoljuk, hogy a világháló a GAFTA. Talán így marad, de nem hiszem. 1985-ben érkeztem a Szilícium-völgybe, az akkori parkolóhely helyén ma a Google campusa van. Akkor a Sun, a Commodore, az Atari és az IBM volt a meghatározó. Ezek többsége ma már vagy nem létezik vagy csak szenved. A vállalatok gazdaságilag nem örökkévalók; egy várost például le lehet bombázni vagy pusztíthat ott a pestis, de utána is virágozni fog, mert nyitott, éppúgy, mint a nyelvek vagy az internet. A cégek ezzel szemben bizonyos értelemben olyanok, mint az emberek, megöregszenek és eltávoznak valamikor" - szögezte le Doc Searls.
Rick Levine, Christopher Locke, Doc Searls és David Weinberger 15 évvel ezelőtt szövegezték meg a Cluetrain Kiáltványt, amely összesen 95 tézist tartalmazott. Az akkori kidolgozók most új kiáltványt fogalmaztak meg, mert nem szeretnék, ha a digitális csoda elveszne. A New Clues emlékeztet az internet nyitottságára és bírálja a jelenlegi folyamatokat, amelyek meglehetősen távol vannak az eredeti elképzelésektől. A 121 új tézist Doc Searls és David Weinberger dolgozta ki, s azokat egyeztették a többi korábbi szerzővel is.
"A Cluetrain egy reakció volt a dotkomlufira, amikor a cégek hirtelen webáruházakat hoztak létre a világhálón, mert csak a bevásárlóközpontok koncepcióját ismerték a fizikai világból. Az internet valami új és fontos dolog volt, ami megváltoztatta a világot, mert nullára redukálta az emberek közötti távolságot. A mobilinternet és mindenekelőtt az alkalmazások elterjedésével ennek egy része elveszett. Az alkalmazások ugyanis másként működnek, mint a honlapok: elszigeteltek és ezzel hiányzik belőlük egy fontos dolog. Velük ellentétben minden új oldal és hivatkozás nagyobbá teszi a webet, míg az alkalmazások bezárnak. A hiperhivatkozás egy hatalmas vívmánya a nyitott internetnek és aki ezt feladja, az valami olyan fontos dolog megtörténését akadályozza meg, ami korábban lehetséges volt."
"Fontosnak tartottuk újra leszögezni, hogy a világháló mi, emberek vagyunk, akik különböző helyeken tudunk egymással kommunikálni. Ezt a csodát pedig nem veszíthetjük el. A világháló nem egy katedrális, legfeljebb az állványok állnak. Gondoljunk csak a magánszférára, ami eleinte nem volt része az elképzelésnek. Az eredeti internetprotokollokat azért fejlesztették ki, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz. Kicsit olyan volt, mint az édenkertben, ahol meztelenül ugráltunk. A fizikai világban 10 000 évre volt szükségünk, ahhoz, hogy kifejlesszük a magánszférát és hogy ruhákat vegyünk fel. Online meztelenek vagyunk és a cégek ezt kihasználják. Egyelőre még meg kell terveznünk a ruházatunkat" - fejtette ki Doc Searls.
A szerzők szerint a cégek által uralt internet nem jó az embereknek
A kiáltványok egyik kidolgozója kritizálta azt is, hogy az online reklámok erkölcstelenek lettek és emellett a kormányok is nehezen viselik el, ha valamit nem ellenőrizhetnek teljesen. Elvárjuk, hogy a kormányok gondoskodjanak a biztonságunkról, érvényt szerezzenek a törvényeknek, de ez egy nemzeti határok nélküli világban nagyon nehéz. Az emberek annyira nyilvánosan és titkosan cselekedhetnek, mint korábban sosem. Valamit akár az egész világnak is elküldhetnek és a legextrémebb titkosítást alkalmazhatják.
Időbe telik majd, amíg mind az állam, mind a társadalom megfelelően fog reagálni erre a jelenségre. De ha azt hisszük, hogy az internet csak a GAFTA-ból (Google, Apple, Facebook, Twitter, Amazon) áll, akkor ez a folyamat sokkal tovább tart majd. Sőt, elveszíthetjük a világhálót és visszamehetünk az MSN, az AOL és a Compuserve korszakába, amikor még mindenki szinte csak internetszolgáltatója portálját látta a webből. Szerintük túl sebezhetők vagyunk, mert az életünk túlzottan nagy része ezeknek a társaságoknak az adatbázisában zajlik. Amennyiben a Google-t és a Facebookot úgy kezelnénk, mint az infrastruktúrákat, például az utakat vagy az erőműveket, akkor a hivatalnokok állandóan ellenőriznék őket, hogy semmi se menjen rosszul, de most senki sem tudja, hogy mi történik ott, az adatközpontokba senki sem pillanthat be.
"A vállalatok legnagyobb hibája, hogy azt hiszik, hogy az emberek állandóan vásárolni akarnak valamit. Ezért pocsékoljuk el a legtöbb pénzt. Amennyiben egy autót akarunk vásárolni magunknak, akkor arra jobb mód is lehet, mint reklámokra kattintva tájékozódni. Szerintünk az online hirdetések - a jelenlegi formájukban - meg fognak szűnni. Talán a Facebook és a Google alkalmazkodik majd, de a jelenlegi modell akkor is elpusztul. Ezért vagyok közömbös és csodálkozom például a Big Data mánián és azon, hogy állítólag a cégek jobban ismernek minket, mint mi magunkat. Ez abszolút hülyeség. Egyetlen számítógép sem képes erre és többnyire téves dolgokat olvasnak ki az emberekből."
"Ilyenkor segíthet egy lépés hátrafelé. Az internettel egy olyan helyet hoztunk létre, ahol mindannyian együtt létezünk. A világháló nem az a vezeték, amin keresztül érkezik és nem az azt benépesítő cégeket jelenti. Az internet senkié, bárki használhatja és bárki javíthat rajta. Itt nincs egy fix periódusos rendszer, mint a kémiában, bármit feltalálhatunk. Ez pedig zseniális. Ma azt gondoljuk, hogy a világháló a GAFTA. Talán így marad, de nem hiszem. 1985-ben érkeztem a Szilícium-völgybe, az akkori parkolóhely helyén ma a Google campusa van. Akkor a Sun, a Commodore, az Atari és az IBM volt a meghatározó. Ezek többsége ma már vagy nem létezik vagy csak szenved. A vállalatok gazdaságilag nem örökkévalók; egy várost például le lehet bombázni vagy pusztíthat ott a pestis, de utána is virágozni fog, mert nyitott, éppúgy, mint a nyelvek vagy az internet. A cégek ezzel szemben bizonyos értelemben olyanok, mint az emberek, megöregszenek és eltávoznak valamikor" - szögezte le Doc Searls.