Berta Sándor
Digitális diéta kellene
Egy szakember szerint ideje lenne visszafognunk az okostelefonjaink használatát.
Alexander Markowetz, a Bonni Egyetem Informatikai Intézetének adjunktusa a Menthal projekt keretében 200 000 okostelefon-tulajdonos szokásait vizsgálta meg. Eredményei szerint az okostelefonok használata mára egészségtelen méreteket öltött és a digitális világban az elhízás szinonimájává vált. Sokan folyton mobil készülékeiket nyomogatják vacsoránál és összejöveteleken is, elhanyagolják a családjukat és a munkájukat.
"Eddig körülbelül 200 000 ember telepítette fel a telefonjára a Menthal nevű alkalmazást és körülbelül 50 000 személy használja is. Az első és legfontosabb megállapításunk az, hogy a projektben résztvevők egyáltalán nem telefonálnak. A telefonálási funkciók kínálta lehetőségekkel a felhasználók naponta átlagosan kevesebb, mint 10 percig éltek, ugyanakkor naponta körülbelül 3 órán át voltak használatban a készülékeik. Naponta 35 perc ment el a WhatsApp, 15 perc a Facebook, 3-4 perc pedig az Instagram használatára. A különböző játékok, például a Candy-Crush körülbelül 25 percig futottak, szintén sok időt töltöttek el az emberek a YouTube-videók megtekintésével és a hírek elolvasásával."
"S van még egy kategória, ami minden más szolgáltatást tartalmazott, ide vehetjük a banki, a parkolási, a levelező- és a közlekedési szoftverek használatát. Alapvetően persze semmi rossz nincs abban, hogy az okostelefonunkat naponta 3 órán át használjuk, mindenki maga dönti el, hogy miként pazarolja el az idejét. Nem az okostelefon előtt eltöltött időtartam a lényeges, hanem sokkal érdekesebb, hogy naponta hányszor lépünk kapcsolatba az eszközzel: átlagosan 55 alkalommal kapcsoljuk be. Ez a szám annál magasabb, minél fiatalabb az illető. A projektben résztvevők körülbelül 12 százaléka naponta 96-szor kapcsolja be a készülékét és minden tizedik percben használja azt. Ez oda vezet, hogy az emberek nem tudnak összpontosítani egyéb dolgokra. Ugyan dolgozniuk kellene, de nem csinálnak gyakorlatilag semmit, mert még gyorsan megnézik az e-mailjeiket vagy még előtte elolvassák a legfrissebb Facebook-bejegyzéseket" - összegezte a tapasztalatait a szakember.
Alexander Markowetz hozzátette, hogy ha valaki naponta 90-szer kapcsolja be majd ki a telefonját, akkor ezzel biztos nem hoz mindegyik esetben racionális döntést, ezek sokkal inkább reflexszerű dolgok. Nem lehet kijelenteni, hogy az okostelefonjaink butábbá tesznek minket, de az biztos, hogy a túlzott mértékű használat csökkenti az intellektuális produktivitásunkat. A hosszú távú következményeket is figyelembe kell venni: nagyon szétszórttá válhatunk. Korábban ez a jelenség nem volt ennyire jelen az életünkben, televíziót például csak addig tudtunk nézni, amíg a tévé előtt ültünk, a mobilok megjelenésével viszont minden megváltozott.
Napjainkban a válásoknál a túlzott mértékű mobiltelefon-használat gyakrabban szerepel indokként, mint a hűtlenség. Felmérések alapján ma már minden negyedik ember féltékenyebb a partnere mobiljára, mint egy lehetséges szeretőjére, s legkésőbb innentől kezdve ez a jelenség egyáltalán nem vicces.
A Bonni Egyetem Informatikai Intézetének adjunktusa szerint a jelenség a munka világára is komoly hatással van, hiszen ne feledjük: a pénzünket a fejünkkel és nem mobilnyomogatással keressük meg. Ellenben a munkaidő utáni levelezés betiltását is elítéli, ugyanúgy, amikor azt mondja egy cég, hogy akkor dolgozhat a munkatársa amikor akar, ugyanis mindkét dolog kommunikációs káoszhoz vezet. Szerinte ehelyett fel kellene mérni a munkanap menetét: hány e-mailt ír valaki? Hány emberrel kommunikál és milyen gyakran szakítják félbe? Milyen gyakran és milyen hosszú ideig használja a mobilját, a laptopját és a táblagépét? Csak ezután lehetne kidolgozni egy tartós kommunikációs kultúrát és személyre szabott digitális diétát.
"A mobilgyártók kedvesek. Minden évben szeretnének nekünk egy új modellt eladni, lehetőleg minél drágábban, az viszont egyáltalán nem érdekli őket, hogy mennyi időt töltünk a készülékek használatával. A vállalatok számára az az egyetlen dolog a fontos, hogy jó tapasztalataink legyenek a termékeikkel és a következő évben is pénzt adjunk ki az új eszközökre. Viszont jelenleg számos rossz tapasztalatunk van: túlterheltek vagyunk, sokszor irracionálisan cselekszünk és olyan dolgokat csinálunk, amik boldogtalanná tesznek bennünket. Vásárlóként azt mondom: ha egy készülékkel rosszak a tapasztalataink, akkor ez a termék hibája. A következő telefongenerációnak gondoskodnia kellene a kognitív ellazításunkról, ennek kellene a központi funkciónak lennie. Jelenleg teljesen rosszul mérjük fel a telefonhasználatunkat: túlbecsüljük a használat időtartamát és alábecsüljük a gyakoriságát. Meg kell tanulnunk megfontoltan használni a készülékeinket. Vagyis csak akkor kapcsoljuk be őket, ha valóban szükségünk van rájuk. Digitális diétára kell fognunk magunkat" - fejtette ki a kutató.
Alexander Markowetz, a Bonni Egyetem Informatikai Intézetének adjunktusa a Menthal projekt keretében 200 000 okostelefon-tulajdonos szokásait vizsgálta meg. Eredményei szerint az okostelefonok használata mára egészségtelen méreteket öltött és a digitális világban az elhízás szinonimájává vált. Sokan folyton mobil készülékeiket nyomogatják vacsoránál és összejöveteleken is, elhanyagolják a családjukat és a munkájukat.
"Eddig körülbelül 200 000 ember telepítette fel a telefonjára a Menthal nevű alkalmazást és körülbelül 50 000 személy használja is. Az első és legfontosabb megállapításunk az, hogy a projektben résztvevők egyáltalán nem telefonálnak. A telefonálási funkciók kínálta lehetőségekkel a felhasználók naponta átlagosan kevesebb, mint 10 percig éltek, ugyanakkor naponta körülbelül 3 órán át voltak használatban a készülékeik. Naponta 35 perc ment el a WhatsApp, 15 perc a Facebook, 3-4 perc pedig az Instagram használatára. A különböző játékok, például a Candy-Crush körülbelül 25 percig futottak, szintén sok időt töltöttek el az emberek a YouTube-videók megtekintésével és a hírek elolvasásával."
"S van még egy kategória, ami minden más szolgáltatást tartalmazott, ide vehetjük a banki, a parkolási, a levelező- és a közlekedési szoftverek használatát. Alapvetően persze semmi rossz nincs abban, hogy az okostelefonunkat naponta 3 órán át használjuk, mindenki maga dönti el, hogy miként pazarolja el az idejét. Nem az okostelefon előtt eltöltött időtartam a lényeges, hanem sokkal érdekesebb, hogy naponta hányszor lépünk kapcsolatba az eszközzel: átlagosan 55 alkalommal kapcsoljuk be. Ez a szám annál magasabb, minél fiatalabb az illető. A projektben résztvevők körülbelül 12 százaléka naponta 96-szor kapcsolja be a készülékét és minden tizedik percben használja azt. Ez oda vezet, hogy az emberek nem tudnak összpontosítani egyéb dolgokra. Ugyan dolgozniuk kellene, de nem csinálnak gyakorlatilag semmit, mert még gyorsan megnézik az e-mailjeiket vagy még előtte elolvassák a legfrissebb Facebook-bejegyzéseket" - összegezte a tapasztalatait a szakember.
Alexander Markowetz hozzátette, hogy ha valaki naponta 90-szer kapcsolja be majd ki a telefonját, akkor ezzel biztos nem hoz mindegyik esetben racionális döntést, ezek sokkal inkább reflexszerű dolgok. Nem lehet kijelenteni, hogy az okostelefonjaink butábbá tesznek minket, de az biztos, hogy a túlzott mértékű használat csökkenti az intellektuális produktivitásunkat. A hosszú távú következményeket is figyelembe kell venni: nagyon szétszórttá válhatunk. Korábban ez a jelenség nem volt ennyire jelen az életünkben, televíziót például csak addig tudtunk nézni, amíg a tévé előtt ültünk, a mobilok megjelenésével viszont minden megváltozott.
Napjainkban a válásoknál a túlzott mértékű mobiltelefon-használat gyakrabban szerepel indokként, mint a hűtlenség. Felmérések alapján ma már minden negyedik ember féltékenyebb a partnere mobiljára, mint egy lehetséges szeretőjére, s legkésőbb innentől kezdve ez a jelenség egyáltalán nem vicces.
A Bonni Egyetem Informatikai Intézetének adjunktusa szerint a jelenség a munka világára is komoly hatással van, hiszen ne feledjük: a pénzünket a fejünkkel és nem mobilnyomogatással keressük meg. Ellenben a munkaidő utáni levelezés betiltását is elítéli, ugyanúgy, amikor azt mondja egy cég, hogy akkor dolgozhat a munkatársa amikor akar, ugyanis mindkét dolog kommunikációs káoszhoz vezet. Szerinte ehelyett fel kellene mérni a munkanap menetét: hány e-mailt ír valaki? Hány emberrel kommunikál és milyen gyakran szakítják félbe? Milyen gyakran és milyen hosszú ideig használja a mobilját, a laptopját és a táblagépét? Csak ezután lehetne kidolgozni egy tartós kommunikációs kultúrát és személyre szabott digitális diétát.
"A mobilgyártók kedvesek. Minden évben szeretnének nekünk egy új modellt eladni, lehetőleg minél drágábban, az viszont egyáltalán nem érdekli őket, hogy mennyi időt töltünk a készülékek használatával. A vállalatok számára az az egyetlen dolog a fontos, hogy jó tapasztalataink legyenek a termékeikkel és a következő évben is pénzt adjunk ki az új eszközökre. Viszont jelenleg számos rossz tapasztalatunk van: túlterheltek vagyunk, sokszor irracionálisan cselekszünk és olyan dolgokat csinálunk, amik boldogtalanná tesznek bennünket. Vásárlóként azt mondom: ha egy készülékkel rosszak a tapasztalataink, akkor ez a termék hibája. A következő telefongenerációnak gondoskodnia kellene a kognitív ellazításunkról, ennek kellene a központi funkciónak lennie. Jelenleg teljesen rosszul mérjük fel a telefonhasználatunkat: túlbecsüljük a használat időtartamát és alábecsüljük a gyakoriságát. Meg kell tanulnunk megfontoltan használni a készülékeinket. Vagyis csak akkor kapcsoljuk be őket, ha valóban szükségünk van rájuk. Digitális diétára kell fognunk magunkat" - fejtette ki a kutató.