Egyre több iparágban lesznek létfontosságúak az infokommunikációs megoldások, ezáltal egyre sérülékenyebbé válik a gazdaság egésze.

Az ISF (Internet Security Forum) összegezte, hogy az informatika fejlődése milyen új kihívásokkal szembesít bennünket a jövőben. A tanulmány szerint a technológia alapú fejlődés a társadalmi feszültségek növekedésével jár, ami egyes régiókban robbanásszerű kitörésekkel, lázadásokkal, utcai zavargásokkal is járhat, és mindez a neten keresztül könnyen manipulálhatóvá is válik (mint az ISIS vérfagyasztó, de sokak szerint hatékony kommunikációja). Ebben közrejátszik az informatikai központú munkahelyek könnyű mobilizálása (kiszervezése, áthelyezése), és az így megszűnő állások okozta sokk, valamint a digitálisan írásképtelen régiók vagy társadalmi csoportok végletes leszakadása.

Ahogy egyes tudások fel-, mások viszont leértékelődnek, a munkaerőpiac szerkezete végzetesen megváltozik. Mindez sztrájkokhoz, tiltakozáshoz és akár erőszakhoz vezethet a kevésbé fejlett, de az ipari termelésben jeleskedő országokban. Ez nemcsak politikai, de gazdasági, ellátásbiztonsági kérdéseket is felvet, hiszen ezek a régiók a világ legnagyobb beszállítói olyan fejlett iparágakban is, mint az információ és telekommunikáció.

Az informatika egyes területei már ma is monokulturálisnak tűnnek, egyes szoftverházak megoldásait több százezer cég használja a legkülönbözőbb ágazatokban. Ez a tendencia 2017-ig tovább erősödik, ahogy a beszállítói láncok és az ágazat közötti kapcsolatok egyre inkább megkövetelik a hasonló rendszerek használatát az egyes szereplőktől. Ez azonban azt is jelenti, hogy ezeknek a rendszereknek a sérülékenységei a mostaninál sokkal nagyobb körben képesek kárt okozni, és hatásuk elérheti magát az internetszolgáltatást, vagy az online személyazonosítást. Ráadásul ezeket a rendszereket a legkülönbözőbb berendezések alkalmazzák, így egy biztonsági rés kiaknázása könnyen egyszerre okozhat kárt a forgalomirányításban, a tőzsdén, az orvosi műszereknél, vagy egy autó fedélzeti komputerében.


A Cloud Big Four (Google, Amazon, Facebook, Apple) tevékenységéből és terveiből jól látszik, hogy egyes országok és régiók milyen mértékben kitettek egy-egy szolgáltatónak. A nagyok ma már ott tartanak, hogy nem speciálisan a szolgáltatásukat, hanem magát az alapinfrastruktúrát, az internetet kínálják a potenciális felhasználóknak a világ egyes régióiban, és ez a törekvésük egyre erősebb, ahogy a fejlett világban szűkülnek a növekedési kilátásaik. Az egy szereplős szolgáltatások ellen az adott kormányoknak kevés eszköze van, hiszen még az erős országok is megszenvedik az egyes szolgáltatók ellen vívott harcot, elég arra gondolni, hogy az EU milyen küzdelmek árán tudta térdre kényszeríteni a Microsoft-ot vagy a Google-t. Hogyan tudnák megvédeni érdekeiket a monopol szolgáltatókkal szemben az elmaradott régiók?

A nagy, meghatározó jelentőséggel bíró hardver- és szoftvercsoportok az informatikai szolgáltatások és a mobil eszközök fejlődését - no meg persze saját profitérdekeiket - követve egyre többször frissítik termékeiket, ami jelentős terhet ró a régebbi verziók alkalmazóira. Értelemszerűen annál többet, minél több eszközt használnak, így a változásoknak leginkább kitett szektorok közé tartoznak az állami szolgáltatók és a stratégiai ágazatok is. A hardver- és szoftverfrissítések elmaradása értelemszerűen a sérülékenység növekedésével és nem egy esetben adatvesztéssel, adatszivárgással is járhat. A támogatás nélküli gépek és programok könnyen a rosszindulatú behatolások áldozatává válhatnak, és más rendszerekkel összekötve még védett és támogatott hálózatokat is kiszolgáltathatnak az illegális behatolóknak.

A mobil eszközök és hálózati kapcsolódási pontok száma rohamosan bővül, az internet of things (dolgok internete) jegyében pedig hamarosan szenzor lesz mindenben, ami létezik. Ezek mindenről folyamatosan adatot fognak kezelni, küldeni, tárolni, és ezt a jelenséget támogatja az ugrásszerűen növekvő átviteli sebesség. Azonban erre az irgalmatlan méretű és elképzelhetetlen sebességű adatáramlásra a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. Már most is gondot okoz embernek és vállalatnak egyaránt, hogy az adatok áradatából pontosan meghatározzák, mit, milyen szinten és milyen eszközökkel kell védeni.

A kiberbűnözés minden eddiginél nagyobb lendületet kap, mert a big data forradalom felértékeli az információt. A hagyományos (maffiaszerű) és az új (kiber)bűnözés összekapcsolódhat, és tovább professzionalizálódik. A kibertérben máris megfigyelhető a szakosodás, az egyes csoportok egyre inkább azzal foglalkoznak, amihez a legjobban értenek. 2017-re ezek a csoportok a multinacionális cégekhez hasonló konglomerátumokat hozhatnak létre, amelyek egyes osztályai profi módon szerveződve derítik fel az új piacokat, és fejlesztik ki a lenyúlásukhoz szükséges technológiákat.

Egyre nagyobb teret kapnak azok az üzleti vagy kereskedelmi megoldások, amelyek működésükhöz a széles sávú internetet alkalmazzák. A probléma mértékét hatványozza, hogy mindez nemcsak a negatív események bekövetkezésének valószínűségét növeli, hanem az okozott kárt is, hiszen egyetlen támadás, vagy természeti csapás egyszerre több szolgáltatást is elnémíthat. Akár ma is előfordulhatnak emberéletet követelő hibák a digitális szolgáltatásokban, de ezek száma a halálozási esetek között 2017-re százezer lakosra vetítve is mérhetővé válik, olyan sokak által retteget - kis valószínűséggel bekövetkező - esetekhez hasonló módon, mint a darázscsípés, vagy a fürdőkádban elcsúszás.

Ezek a halálesetek elsősorban az elektronikus navigációs rendszerekhez lesznek köthetők, rögtön utánuk következnek az elektronikusan vezérelt egészségügyi és kórházi ellátások. Ezek az esetek a tényleges bekövetkezési valószínűségüknél lényegesen nagyobb figyelmet kapnak a médiában, akadályozva ezzel bizonyos szolgáltatások és ellátások elterjedését.

Változatlanul emelkedik az adatvesztéssel kapcsolatos káresemények és az ezek által érintett felhasználók száma. Éppen most látott napvilágot az első olyan eset, amelyben több mint egy milliárd ember adatait szerzik meg a támadók. De nemcsak a szám és a mérték változik, hanem radikálisan emelkedik az adatlopások okozta veszteség is az adatkezelőknél, és a felhasználóknál egyaránt. A hagyományos károk mellett - rendszer helyreállítása, védelmi kiadások - egyre nagyobb lesz a jogi számla, és a bizalomvesztésből származó kár. Ahogy egyre több dolgot intézünk a neten, úgy emelkedik a bennünket potenciálisan érintő kár értéke, és ezzel arányosan nő az adatkezelő vállalattal szembeni perek értéke és költsége is.