Berta Sándor
A Microsoft és az Intel nyomdokain halad a Google
Az Európai Unió általában azokat a társaságokat veszi górcső alá, akik már maguk mögött hagyták a legjobb éveiket.
Az egész vizsgálat onnan indult ki, hogy az Európai Bizottság piaci versenyt akadályozó tényezőnek tartja a Google ár-összehasonlító alkalmazását. A testület előzetes álláspontja alapján a társaság magatartása hátráltatja a piaci versenyt és sérti a fogyasztók érdekeit, ezért ellentétes az uniós trösztellenes szabályokkal. Egyúttal egy másik vizsgálatot is bejelentettek, mégpedig az óriáscég Android mobil operációs rendszer kapcsán tanúsított magatartásával kapcsolatban is. Ha a bizottság végül úgy dönt, hogy bírságot szab ki a Google-ra, az az uniós jog értelmében a 66 milliárd dolláros forgalmú vállalat bevételeinek 10 százalékát is elérheti. A Google reagálásként blogbejegyzésében azt írta, hogy azok az állítások, amelyek szerint kárt okozott a fogyasztóknak vagy versenytársainak, eddig mind hamisnak bizonyultak.
Mindezek alapján a Google ugyanazt az utat járhatja végig, mint a Microsoft és az Intel. Az Európai Unió 2004-ben 497 millió eurós, 2006-ban 280,5 millió eurós, 2008-ban pedig 899 millió eurós büntetést szabott ki a Microsoftra, az Intelt pedig 2009-ben 1 milliárd euróra büntette.
Sokan elfeledkeznek arról a tényről, hogy a Google nem elsősorban keresőcég, hanem egy reklámcég, hiszen bevételeinek 89 százaléka hirdetésekből jön. A keresésért senki nem fizet, azaz abból él, hogy a találatok mellett fizetett linkek jelennek meg. Egyéb bevételeik, mint a mobilszoftverek árusítása, vagy a messzi jövőbe mutató tervek, mint a magukat vezető autók technológiája meg sem tudják közelíteni az internetes reklámok hasznát. A Google kivülről szereti úgy láttatni magát, mint egy mesterséges intelligencia cég, mely izgalmas dolgokkal foglalkozik, de valójában rengeteg a másolt szolgáltatás, és az innovatívak, mint a Maps vagy a YouTube sem hoznak hasznot.
A legborzasztóbb a cég számára, hogy a reklámbiznisz is lassul, a hirdetőktől kérhető klikkelésenkénti ár folyamatosan zsugorodik. A Google keresője Európában 96,6 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, ennek ellenére három éve folyamatosan csökken az az összeg, amelyet a társaság a keresési eredmények mellett elhelyezett hirdetésekért kiszámláz. Ennek oka, hogy időközben sok felhasználó okostelefonra és táblagépre váltott, s az ő esetükben a keresés közel sem játszik olyan nagy szerepet.
A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager hajthatatlannak tűnik az ügyben és koránt sem annyira kompromisszumképes, mint elődje, Joaquín Almunia. Utóbbi el akarta kerülni, hogy egy eljárás rétestésztaként elhúzódjon, Vestager ugyanakkor nem fél attól, hogy az ügy akár évekig is tarthat. Hallgat a tanácsadóira, akik között ott van az Cecilio Madero is, aki egyike volt azoknak a hivatalnokoknak, akik a Microsoft elleni eljárásban elsőként részt vettek. A legnagyobb veszélyt a Google számára azonban messze nem az EU, és nem is a Microsoft vagy a Yahoo keresőmotorjai, hanem az Amazon és a Facebook jelentik.
Az egész vizsgálat onnan indult ki, hogy az Európai Bizottság piaci versenyt akadályozó tényezőnek tartja a Google ár-összehasonlító alkalmazását. A testület előzetes álláspontja alapján a társaság magatartása hátráltatja a piaci versenyt és sérti a fogyasztók érdekeit, ezért ellentétes az uniós trösztellenes szabályokkal. Egyúttal egy másik vizsgálatot is bejelentettek, mégpedig az óriáscég Android mobil operációs rendszer kapcsán tanúsított magatartásával kapcsolatban is. Ha a bizottság végül úgy dönt, hogy bírságot szab ki a Google-ra, az az uniós jog értelmében a 66 milliárd dolláros forgalmú vállalat bevételeinek 10 százalékát is elérheti. A Google reagálásként blogbejegyzésében azt írta, hogy azok az állítások, amelyek szerint kárt okozott a fogyasztóknak vagy versenytársainak, eddig mind hamisnak bizonyultak.
Mindezek alapján a Google ugyanazt az utat járhatja végig, mint a Microsoft és az Intel. Az Európai Unió 2004-ben 497 millió eurós, 2006-ban 280,5 millió eurós, 2008-ban pedig 899 millió eurós büntetést szabott ki a Microsoftra, az Intelt pedig 2009-ben 1 milliárd euróra büntette.
Sokan elfeledkeznek arról a tényről, hogy a Google nem elsősorban keresőcég, hanem egy reklámcég, hiszen bevételeinek 89 százaléka hirdetésekből jön. A keresésért senki nem fizet, azaz abból él, hogy a találatok mellett fizetett linkek jelennek meg. Egyéb bevételeik, mint a mobilszoftverek árusítása, vagy a messzi jövőbe mutató tervek, mint a magukat vezető autók technológiája meg sem tudják közelíteni az internetes reklámok hasznát. A Google kivülről szereti úgy láttatni magát, mint egy mesterséges intelligencia cég, mely izgalmas dolgokkal foglalkozik, de valójában rengeteg a másolt szolgáltatás, és az innovatívak, mint a Maps vagy a YouTube sem hoznak hasznot.
A legborzasztóbb a cég számára, hogy a reklámbiznisz is lassul, a hirdetőktől kérhető klikkelésenkénti ár folyamatosan zsugorodik. A Google keresője Európában 96,6 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, ennek ellenére három éve folyamatosan csökken az az összeg, amelyet a társaság a keresési eredmények mellett elhelyezett hirdetésekért kiszámláz. Ennek oka, hogy időközben sok felhasználó okostelefonra és táblagépre váltott, s az ő esetükben a keresés közel sem játszik olyan nagy szerepet.
A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager hajthatatlannak tűnik az ügyben és koránt sem annyira kompromisszumképes, mint elődje, Joaquín Almunia. Utóbbi el akarta kerülni, hogy egy eljárás rétestésztaként elhúzódjon, Vestager ugyanakkor nem fél attól, hogy az ügy akár évekig is tarthat. Hallgat a tanácsadóira, akik között ott van az Cecilio Madero is, aki egyike volt azoknak a hivatalnokoknak, akik a Microsoft elleni eljárásban elsőként részt vettek. A legnagyobb veszélyt a Google számára azonban messze nem az EU, és nem is a Microsoft vagy a Yahoo keresőmotorjai, hanem az Amazon és a Facebook jelentik.