Berta Sándor
Az Európai Parlament a Google feldarabolását javasolja
A cég nevesítése nélkül a keresőszolgáltatások a többi kereskedelmi tevékenységtől való leválasztását javasolják az Európai Bizottságnak. Az amerikaiak tiltakoznak.
A 384 igen szavazattal, 174 nem ellenében és 56 képviselő tartózkodása mellett elfogadott határozat szerint a feldarabolás a cégek piaci túlsúlyát mérsékelné. A dokumentum nem nevesíti ugyan a Google-t, de miután az amerikai vállalat uralja az európai keresőpiac 90 százalékát, a kaliforniai céget érintené leginkább. Az Európai Parlament határozata nem kötelező érvényű, vagyis a bizottság szabadon dönthet, hogy megfontolja-e a "darabolós" javaslatot, ahogyan arról is, hogy az esetleges megfontolás után figyelmen kívül hagyja. A szavazás ugyanakkor annak jele, hogy az európai politikusok egyre rosszabb szemmel nézik, hogy a Google mekkora piaci súlyra tett szert az Atlanti-óceán innenső partján.
A Parlament a megkülönböztetés-mentes internetes keresés elvét hangsúlyozva felkéri a Bizottságot, hogy „akadályozza meg az összekapcsolt szolgáltatások forgalmazása terén a keresőprogram-szolgáltatók által elkövetett visszaéléseketˮ. „A keresőprogramok által végzett indexálásnak, értékelésnek, megjelenítésnek és rangsorolásnak pártatlannak és átláthatónak kell lennie" - fogalmaztak a képviselők. A keresők a „megszerzett információkat kereskedelmi céllal másodlagosan hasznosíthatják", az Unió versenyjogi szabályait viszont be kellene tartatni, ezért a képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „vizsgálja meg a keresőprogramok más kereskedelmi szolgáltatásoktól való szétválasztására irányuló javaslatokatˮ.
Brüsszel évek óta vizsgálja a Google-t, mert úgy ítéli meg, hogy visszaél piaci túlsúlyával, s kiszorítja versenytársait azáltal, hogy a keresési találatok között saját szolgáltatásait javasolja elsőként. A szavazást kezdeményező EP-képviselők szerint, ha a vizsgálat nem hoz kielégítő eredményt és a versenyellenes magatartás fennmarad, akkor valóban neki kell látni a domináns keresőszolgáltatások szabályozásának. Az Európai Parlamentnek ugyanakkor nincs önálló jogalkotási joga, nem is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását, erre az uniós intézmények közül a szerződés értelmében egyedül az Európai Bizottságnak van lehetősége.
Az USA-nak egyáltalán nem tetszenek a néhány nappal ezelőtt kiszivárgott elképzelés, amelyek alapján külön cégbe helyezhetnék a konszern keresőjét. Az ötlet egy olyan beadványból származik, amely a digitális belső piac kialakításához kapcsolódik, s amelynek szerzője Andreas Schwab (CDU) és Ramon Tremosa. Az USA európai uniós képviselete kifejezte aggodalmait az elképzeléssel kapcsolatban, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a versenyjogi hátrányok azonosításának folyamata, illetve a lehetséges elleneszközök objektív és előítéletektől mentes tapasztalatokon alapuljanak, s ne legyenek átpolitizálva. A washingtoni politikusok szerint az ilyen javaslatok hidak építése helyett falakat emelnek, figyelmen kívül hagyják, hogy a következményeik milyen hatással lehetnek az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelemre.
David Olson, a Boston College Law School jogi professzora szerint az Amerikai Egyesült Államok brüsszeli képviselete attól tart, hogy egy ilyen döntés miatt részben precedens születhet. Az USA egyértelműen fél amiatt, hogy az Európai Unió egy sikeres amerikai társaságot akar megbüntetni.
Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa kijelentette, hogy amíg ő tölti be ezt a pozíciót, addig nem lesz semmilyen feldarabolás vagy kisajátítás. Hozzátette, hogy az ilyen intézkedések a tervgazdaság és nem a piacgazdaság eszközei lennének. Európa a digitális gazdaságban csak piaci versenyben tudja visszanyerni a korábbi pozícióit. Margrethe Vestager versenyjogi biztos pedig összetett folyamatnak nevezte a Google ellen folyó vizsgálatot, amelyhez időre van szükség.
A 384 igen szavazattal, 174 nem ellenében és 56 képviselő tartózkodása mellett elfogadott határozat szerint a feldarabolás a cégek piaci túlsúlyát mérsékelné. A dokumentum nem nevesíti ugyan a Google-t, de miután az amerikai vállalat uralja az európai keresőpiac 90 százalékát, a kaliforniai céget érintené leginkább. Az Európai Parlament határozata nem kötelező érvényű, vagyis a bizottság szabadon dönthet, hogy megfontolja-e a "darabolós" javaslatot, ahogyan arról is, hogy az esetleges megfontolás után figyelmen kívül hagyja. A szavazás ugyanakkor annak jele, hogy az európai politikusok egyre rosszabb szemmel nézik, hogy a Google mekkora piaci súlyra tett szert az Atlanti-óceán innenső partján.
A Parlament a megkülönböztetés-mentes internetes keresés elvét hangsúlyozva felkéri a Bizottságot, hogy „akadályozza meg az összekapcsolt szolgáltatások forgalmazása terén a keresőprogram-szolgáltatók által elkövetett visszaéléseketˮ. „A keresőprogramok által végzett indexálásnak, értékelésnek, megjelenítésnek és rangsorolásnak pártatlannak és átláthatónak kell lennie" - fogalmaztak a képviselők. A keresők a „megszerzett információkat kereskedelmi céllal másodlagosan hasznosíthatják", az Unió versenyjogi szabályait viszont be kellene tartatni, ezért a képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „vizsgálja meg a keresőprogramok más kereskedelmi szolgáltatásoktól való szétválasztására irányuló javaslatokatˮ.
Brüsszel évek óta vizsgálja a Google-t, mert úgy ítéli meg, hogy visszaél piaci túlsúlyával, s kiszorítja versenytársait azáltal, hogy a keresési találatok között saját szolgáltatásait javasolja elsőként. A szavazást kezdeményező EP-képviselők szerint, ha a vizsgálat nem hoz kielégítő eredményt és a versenyellenes magatartás fennmarad, akkor valóban neki kell látni a domináns keresőszolgáltatások szabályozásának. Az Európai Parlamentnek ugyanakkor nincs önálló jogalkotási joga, nem is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását, erre az uniós intézmények közül a szerződés értelmében egyedül az Európai Bizottságnak van lehetősége.
Az USA-nak egyáltalán nem tetszenek a néhány nappal ezelőtt kiszivárgott elképzelés, amelyek alapján külön cégbe helyezhetnék a konszern keresőjét. Az ötlet egy olyan beadványból származik, amely a digitális belső piac kialakításához kapcsolódik, s amelynek szerzője Andreas Schwab (CDU) és Ramon Tremosa. Az USA európai uniós képviselete kifejezte aggodalmait az elképzeléssel kapcsolatban, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a versenyjogi hátrányok azonosításának folyamata, illetve a lehetséges elleneszközök objektív és előítéletektől mentes tapasztalatokon alapuljanak, s ne legyenek átpolitizálva. A washingtoni politikusok szerint az ilyen javaslatok hidak építése helyett falakat emelnek, figyelmen kívül hagyják, hogy a következményeik milyen hatással lehetnek az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelemre.
David Olson, a Boston College Law School jogi professzora szerint az Amerikai Egyesült Államok brüsszeli képviselete attól tart, hogy egy ilyen döntés miatt részben precedens születhet. Az USA egyértelműen fél amiatt, hogy az Európai Unió egy sikeres amerikai társaságot akar megbüntetni.
Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa kijelentette, hogy amíg ő tölti be ezt a pozíciót, addig nem lesz semmilyen feldarabolás vagy kisajátítás. Hozzátette, hogy az ilyen intézkedések a tervgazdaság és nem a piacgazdaság eszközei lennének. Európa a digitális gazdaságban csak piaci versenyben tudja visszanyerni a korábbi pozícióit. Margrethe Vestager versenyjogi biztos pedig összetett folyamatnak nevezte a Google ellen folyó vizsgálatot, amelyhez időre van szükség.
