Berta Sándor

Ez lehet az elfeledett évszázad

Könnyen előfordulhat, hogy a jövőben már nem lesznek olvashatók napjaink adatai - legalábbis ettől tart Vint Cerf.

Ahhoz, hogy a digitális adatok megmaradjanak és olvashatók legyenek, szükség van arra, hogy mindig új formátumokban mentsék le őket. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a mostani kor könnyen "elfeledett évszázaddá" válhat. Vajon hogyan fogják a történészek néhány száz év múlva interpretálni a digitális információs korszakunkat? Vint Cerf úgy véli, hogy valószínűleg sehogyan, mert a mostani adatok a jövőben nem jelentenek majd mást, mint haszontalan digitális szemetet. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a mostani információk a jövőbeli számítógépeken olvashatatlanok lesznek. Éppen ezért jobban tesszük, ha például az unokáinknak megmutatandó fotóinkat kinyomtatjuk.

A kérdés ugyanakkor nemcsak a felhasználók, hanem a cégek számára is rendkívül fontos. Andreas Rauber, a Bécsi Műszaki Egyetem professzora közölte, hogy az elmúlt években egyre inkább megnőtt az igény a hosszú távú digitális archiválás iránt. Napjainkban már elég sok olyan történelmi szempontból fontos dokumentum van, amelyek kizárólag digitális formábban érhetők el. Elegendő csupán az ipari létesítmények, az erőművek vagy éppen az épületek tervrajzaira, vagy egyes országokban az egészségügyi adatokra, a politikai iratokra vagy a bírósági ítéletekre gondolni.

A legjobb megoldás, ha különböző adathordozókon több másolatban is megőrzik a fájlokat. Azonban azt is biztosítani kell, hogy a jövőbeli számítógépek olvasni tudják majd ezeket az információkat. De azt nagyon nehéz kitalálni, hogy sok esztendő múlva melyik lesz az elterjedt fájlformátum és az is biztosnak tűnik, hogy a szoftverek néhány év múlva már másképp fognak működni, mint napjainkban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #26
    "Azt nem nem tartom valószínűnek, hogy a jövő számítógépein nem lehet majd megnyitani egy rendelkezésre álló jpg, avi, stb fájlokat (majd lesznek emulátorok)."
    csak gondold végig... 50 évvel ezelőtt nem voltak sem jpeg sem pedig avi file-ok. Sőt, semmilyen ma ismert formátum nem létezett akkor még. Kb. ez lehet 50 év múlva a mai formátumokkal.
    Emulator: egy lehetséges megoldás. De ha olyan adathordozón van, amihez már nincs interface, pech van. És erre a NASA esete a legjobb példa: a Hold képek egy jelentős része szalagon voltak. Szgép ami olvasni tudná viszont nem volt... Már évtizedek óta. Nem kis meló volt felhajtani gépet és a kezelő személyzetet. Szóval 50 év az nagyon hosszú idő.
  • Derek Morba #25
    Az elmúlt kb 20 év, és az ezt követő kb 50 évet nem is kell megjegyezni. Annyira erkölcs mentes lett a világ, mint egy lidérces álom, jobb lenne felébredni és elfeledni az egészet :D
  • mortep #24
    Amelyik adat nekem fontos volt, arról mindig is gondoskodtam, redundásan arhíváltam stb. Ha nem vigyázol a triciklidre, az unokádnak nem tudod majd megmutatni... ez van. Azt nem nem tartom valószínűnek, hogy a jövő számítógépein nem lehet majd megnyitani egy rendelkezésre álló jpg, avi, stb fájlokat (majd lesznek emulátorok).

    A történészeknek meg, akik majd a 21sz. digitális tartalmait akarják kutatni, legyenek képzettek és legyen hozzá felszerelésük.
  • Tetsuo #23
    Én csöppet sem bánom, ha a XX. és a XXI. sz. összes digitális adata megsemmisül.
    Felőlem megtörténhetne ma is. ;-)
  • kvp #22
    Jo megoldas a nyilt, szabvanyos es egyszeru file formatumok hasznalata, az egyszeru es stabil tarolo formatum(ok) kivalasztasa es az adatok fizikai duplikalasa eltero foldrajzi helyeken. Ez igaz a cegekre es a magan felhasznalokra is. Egy felhoben tarolt adat kb. olyan mint az egyik fizikai masolat a sok kozzul, tehat nem lehet egyetlen.

    Idealis hosszu tavu archivalasi formatum a gravirozott femlemez, ami szukseg eseten optikai mikroszkoppal is visszaolvashato papirra. Sok helyen ilyenre mentenek mindent ami igazan fontos, raadasul olyan egyszeru formatumban, amit papiron is ki lehet tomoriteni emberileg ertelmezheto adatokka. (ilyen pl. a pnm kep formatum vagy szovegekhez a txt, strukturalt adatokhoz pedig az xml vagy az osi csv) A lenyeg, hogy a nyers adatokat el lehessen olvasni az egyszeru formatum ismereteben szoftver nelkul is.

    Maganembereknek pedig annyit erdemes ebbol megfogadni, hogy olyan analog formatumba mentsenek amit tudnak kezelni szamitogep nelkul is. Tehat facebook-os fotokat nehezen lebomlo archiv fotopapirra (muanyag lapra), videokat archiv minosegu mikrofilmre, levelezest lefuzott konyvbe.
  • FoodLFG #21
    bullshit

    ami a leginkább veszélyezteti a felhasználók által generált tartalmakat, azok az open API-k hiánya és az open fájlformátumok mellőzése.

    gyk1: userek nem tudják lementeni online adataikat és más rendszerekbe sem tudják átvinni őket, mivel minden rendszer, amit használnak úgy köti magához a usert, hogy csapdába zárja azokat.
    epül, ms, fészbukk, google, twitter mind ezt csinálja, miközben még kémkednek is a felhasználóik után, amiből pénzt generálnak... maguknak.

    gyk2: a nyílt fájlformátumok miatt akárki írhatna rájuk értelmezőt, ezért bármikor feldolgozhatóak lennének a jövőben is, és kurvára mindegy, hogy bit szinten hogy tárolod. számtalan példa van ilyenekre napjainkban is...
    nyilván nem az MS gyakorlatából kell kiindulni, akik telehányták a digitális adattárolás világát inkompatibilis és hosszútávon halálra ítélt fájl formátumokkal, amelyeket ugyanilyen fos újabb formátumokkal helyettesítettek.

    ez a muki a google elnöke volt, szóval ne lepődjünk meg, hogy még csak véletlenül sem említi meg az igazi veszélyeket. az a helyzet, hogy a nagy cégek úgy veszik meg kilóra az arcot, mint ti a sarki kurvákat, ezért a véleménye annyit is ér.
  • ugh #20
    *Informaciobol
  • ugh #19
    Szerintem nem igen van max spec fileok.
    Txt-kbol, kepekbol hang es kepiormaciobol a 30 evvel ezelotti is siman megnyithato.
    Lasd iff pl.
  • ugh #18
    Hulye.
    Nem kell minden szirszart papirra vetni.
    Pl a marha hozzaszolasod is egy ilyen...
  • ugh #17
    Azt nem mondta senki hogy kisebb biztosagban van mint egy otthoni hdd-n.
    De a vilag szetszort konyvtaraiban papiron siman igen.