Ez lehet az elfeledett évszázad

"Azt nem nem tartom valószínűnek, hogy a jövő számítógépein nem lehet majd megnyitani egy rendelkezésre álló jpg, avi, stb fájlokat (majd lesznek emulátorok)."
csak gondold végig... 50 évvel ezelőtt nem voltak sem jpeg sem pedig avi file-ok. Sőt, semmilyen ma ismert formátum nem létezett akkor még. Kb. ez lehet 50 év múlva a mai formátumokkal.
Emulator: egy lehetséges megoldás. De ha olyan adathordozón van, amihez már nincs interface, pech van. És erre a NASA esete a legjobb példa: a Hold képek egy jelentős része szalagon voltak. Szgép ami olvasni tudná viszont nem volt... Már évtizedek óta. Nem kis meló volt felhajtani gépet és a kezelő személyzetet. Szóval 50 év az nagyon hosszú idő.

Az elmúlt kb 20 év, és az ezt követő kb 50 évet nem is kell megjegyezni. Annyira erkölcs mentes lett a világ, mint egy lidérces álom, jobb lenne felébredni és elfeledni az egészet 😄

Amelyik adat nekem fontos volt, arról mindig is gondoskodtam, redundásan arhíváltam stb. Ha nem vigyázol a triciklidre, az unokádnak nem tudod majd megmutatni... ez van. Azt nem nem tartom valószínűnek, hogy a jövő számítógépein nem lehet majd megnyitani egy rendelkezésre álló jpg, avi, stb fájlokat (majd lesznek emulátorok).

A történészeknek meg, akik majd a 21sz. digitális tartalmait akarják kutatni, legyenek képzettek és legyen hozzá felszerelésük.

Én csöppet sem bánom, ha a XX. és a XXI. sz. összes digitális adata megsemmisül.
Felőlem megtörténhetne ma is. ;-)

Jo megoldas a nyilt, szabvanyos es egyszeru file formatumok hasznalata, az egyszeru es stabil tarolo formatum(ok) kivalasztasa es az adatok fizikai duplikalasa eltero foldrajzi helyeken. Ez igaz a cegekre es a magan felhasznalokra is. Egy felhoben tarolt adat kb. olyan mint az egyik fizikai masolat a sok kozzul, tehat nem lehet egyetlen.

Idealis hosszu tavu archivalasi formatum a gravirozott femlemez, ami szukseg eseten optikai mikroszkoppal is visszaolvashato papirra. Sok helyen ilyenre mentenek mindent ami igazan fontos, raadasul olyan egyszeru formatumban, amit papiron is ki lehet tomoriteni emberileg ertelmezheto adatokka. (ilyen pl. a pnm kep formatum vagy szovegekhez a txt, strukturalt adatokhoz pedig az xml vagy az osi csv) A lenyeg, hogy a nyers adatokat el lehessen olvasni az egyszeru formatum ismereteben szoftver nelkul is.

Maganembereknek pedig annyit erdemes ebbol megfogadni, hogy olyan analog formatumba mentsenek amit tudnak kezelni szamitogep nelkul is. Tehat facebook-os fotokat nehezen lebomlo archiv fotopapirra (muanyag lapra), videokat archiv minosegu mikrofilmre, levelezest lefuzott konyvbe.

bullshit

ami a leginkább veszélyezteti a felhasználók által generált tartalmakat, azok az open API-k hiánya és az open fájlformátumok mellőzése.

gyk1: userek nem tudják lementeni online adataikat és más rendszerekbe sem tudják átvinni őket, mivel minden rendszer, amit használnak úgy köti magához a usert, hogy csapdába zárja azokat.
epül, ms, fészbukk, google, twitter mind ezt csinálja, miközben még kémkednek is a felhasználóik után, amiből pénzt generálnak... maguknak.

gyk2: a nyílt fájlformátumok miatt akárki írhatna rájuk értelmezőt, ezért bármikor feldolgozhatóak lennének a jövőben is, és kurvára mindegy, hogy bit szinten hogy tárolod. számtalan példa van ilyenekre napjainkban is...
nyilván nem az MS gyakorlatából kell kiindulni, akik telehányták a digitális adattárolás világát inkompatibilis és hosszútávon halálra ítélt fájl formátumokkal, amelyeket ugyanilyen fos újabb formátumokkal helyettesítettek.

ez a muki a google elnöke volt, szóval ne lepődjünk meg, hogy még csak véletlenül sem említi meg az igazi veszélyeket. az a helyzet, hogy a nagy cégek úgy veszik meg kilóra az arcot, mint ti a sarki kurvákat, ezért a véleménye annyit is ér.

*Informaciobol

Szerintem nem igen van max spec fileok.
Txt-kbol, kepekbol hang es kepiormaciobol a 30 evvel ezelotti is siman megnyithato.
Lasd iff pl.

Hulye.
Nem kell minden szirszart papirra vetni.
Pl a marha hozzaszolasod is egy ilyen...

Azt nem mondta senki hogy kisebb biztosagban van mint egy otthoni hdd-n.
De a vilag szetszort konyvtaraiban papiron siman igen.

Komolyra fordítva a szót: amikor az unokáim fotóiról van szó, akkor nem fogok takarékoskodni max. fél kiló papírral, miközben a reklámkiadványokra meg a kerületi lófasz "újságokra" ezer tonnaszámra megy a papír havonta, de lehet, hogy alulbecsültem.
Nagyobb a gond a mozgóképekkel (unoka szalad, biciklizni tanul, várat épít, stb...), amik nem nyomtathatóak ki, és éppoly fontosak. Ha azt megoldják, akkor viszont az állóképekkel sem lesz gond.

Basszus.... a csodálatos hozzászólásaim is mind szemétté válnak, amikkel különböző fórumokon örvendeztettem és okosítottam a jónépet:-DDDDDDDDDDD

Már most megkezdem a kinyomtatásukat, hogy a történészek számára is elérhetőek legyenek:-DD

Azért a "felhő" és a "minden egy kupacban" eléggé ellentétes dolog. A felhő egy elosztott rendszer többszörös redundanciával. Nagyobb biztonságban van az adatod felhőben az otthoni HDD-dnél.

így van nyomtassa ki mindenki az utolsó rühes macskáról is a képét és daráljuk le a megmaradt pár fát is a földön...

már most is komoly kompatibilitási gondok vannak a ma létező rendszerek közt. A különböző rendszer alatt futó programok sok esetben különböző formátumban tárolják az adatokat. Ez a inkompatibilitási gond csak fokozódni fog 40-50 év múlva. Mert ugye a srác nem arról beszélt, hogy 10 év múlva, hanem a jövőben. Már most is vannak olyan eszközök amiket nem lehet rádugni egyik gépre sem. (pl. soros v. párhuzamos, esetleg IDE.) Ha pl. egy ide felületű eszközön van valami, az már ma is meg tudja szivatni egy picit a usert.
De pl. ha 5.25"-s lemez már nagyon komolyan tud szivatni, de már a 3.5" is. A mai gépekben nincs már hozzájuk meghajtó, nem is lehet kapni, csak bontóban, és ott is csak limitálva, mert amíg van.

Szóval véleményem szerint 40-50 év és a mai digitális világunk nagy része el fog szállni a csába, ha csak nem mentik őket folyamatosan, mindíg új adatformátumra, és tárolóra.

Míg egy papír esetében ilyen gond nincs. Max. dekódolni kell a régiesen írt szöveget.

Amúgy a kompatibilitással szerintem nem lesz gond.
Egyre nagyobb a teljesítmény sz'al. a régi formátumok olvasása nem jelent majd gondot.
(Bár van rá tendencia, hogy régi fájlformátumokat nem támogatnak ami szerintem szimpla lustaság és szemétség.)
Ma lehet pc-n c64/amiga játékokkal játszani.
Nos ugyanilyen ez is.
Én inkább a napszél, novarobbanások hatásában látom a problémát.
Pláne az eröltetett felhő baromsággal.
Minden egy kupacban. Na az az epic fail.

A bit elszáll, a papír elrohad, csak az a biztos, ami kőbe van vésve 😊 Mondjuk kíváncsi lennék, hogy ha valamilyen oknál fogva az emberiség 99%-a kipusztulna, akkor mondjuk úgy 10 generáció az emberek mennyit tudnának a történelmünkről, úgy, hogy mondjuk az az 1% nem a nyugati világból élné túl...

Ne legyél már ennyire sötétzöld.
Az a fa mennyiség amit könyvgyártásra megy elenyésző ahhoz amit siman elégetünk.
De a szekrényeid mindenképp cseréld le salgópolcra.

Én ugyan nem vagyok az internet atyja, de ez a probléma mindvégig fennállt. Amit úgy küszöböltem ki, hogy - meglepő módon - régi programokat használtam, szükség esetén régi hardware-rel.
Illetve minden szoftveres váltásnál lehetőség van az anyag régi formátumról újra konvertálására.

De az biztos, hogy a korszakváltásoktól függetlenül a régi hardver és régi szoftver még megmarad. Most is bármikor fel tudnék telepíteni egy DOS-t plusz Windows 3.1-et egy 286-os gépre, ha arra lenne szükség, vagy éppen tudnék játszani a kazettára mentett C64-es játékaimmal. Pedig ezek is szépen eltűntek már a süllyesztőben.


Ipari méretekben gondolkozva talán kicsit más a helyzet, de ilyen méretekben gondolkozva egyszerűbb is megoldani a problémát.

A bit elszáll,az írás megmarad! Ezt mindenki tudja,megint feltalálták a Spanyolviaszt.

2012-es EU adat.

Még.

USA.

Paper accounts for more than a half of all recyclables collected in the US, by weight. About forty-four million tons of paper and paperboard were recovered in 2012—a recycling rate of about 65 percent. (1)
About 70 percent of newspaper/mechanical papers and 91 percent of corrugated cardboard were recovered in 2012. Starting in 2012, newsprint and groundwood inserts expanded to include directories and other mechanical papers. (1)
In 2010, the amount of paper recovered for recycling averaged 334 pounds for each person living in the US, according to the American Forest & Paper Association. (2)

A fejlett országok igénylik a legtöbb papírt és ott a legmagasabb az újrahasznosítás aránya. És még mindig nő.

Én meg attól tartok, hogy a fószernek erős érdekeltsége van nyomtató, festék- és papírgyártó cégekben! :-)

Újrahasznosítható, és tudod hogy hasznosítják újra a nagy részét? A hulladékégetőkben az segíti az égést 😊
Az erdők területének növekedése Európai tendencia, de attól hogy itt több lett, máshol sajnos igen csak nem.

A papír újrahasznosítható és az erdőgazdálkodásnak is van ésszerű módja... Szó se róla kis hazánban pl. a XX. század eleje óta az erdők aránya megduplázódott, pedig a papír felhasználás azóta az egekben van. Régen az építőipar zabálta a fákat, de ma már az építőipar igénye marginális...

(Trianon után 11-12% volt az erdős terület aránya, ez ma 20% felett van.)

Kérdezzük róla a fákat.

Nem hiába a könyv mindig meg fog maradni akármilyen modern is lesz az emberiség.