Berta Sándor

A lakóhely befolyásolja a fájlcserélési szokásokat

Érdekes megállapításokra jutottak egy nemzetközi kutatócsoport tagjai. Az, hogy az emberek miként használják a fájlcserélő hálózatokat, nem a szélessávú internetkapcsolat meglététől függ, hanem az adott személy életkörülményeitől.

Ezt derítették ki azok a nemzetközi szakemberek, akik a négy éven át tartó vizsgálatuk során több millió torrenthasználó szokásait figyelték meg. A felhasználók között volt, aki szegény és volt, aki gazdag országból származott. A kutatók az adatgyűjtéshez a Vuze BitTorrent-kliens Ono nevű kiegészítőjét használták fel. Ezzel kapcsolatban előzetesen engedélyt kértek az Onót alkalmazó 1,4 millió internetezőtől.

Világszerte 150 millióan használják havonta legalább egy alkalommal a bittorrentet, ez a tevékenység kontinenstől függően a teljes online forgalom 9-27 százalékát teszi ki. Ennek ellenére kevés adat áll rendelkezésre a fájlcserélők szokásairól, ami arra vezethető vissza, hogy nincs egy központi szerver. A kutatásból viszont kiderült, hogy a megosztott fájlok 18 százaléka volt zene, 12 százaléka televíziós sorozat, 26 százaléka hagyományos és 9 százaléka HD felbontású film.


A fájlok mérete és tartalma szorosan összefügg

A svéd, a holland és az egyesült államokbeli fájlcserélők teljesen másként viselkedtek, mint a brazíliaiak és az indiaiak. A szakemberek megállapították, hogy a fájlcserélők elsősorban azokban az országokban töltenek le különösen sok filmet, ahol csak nagyon kevés legális stream-szolgáltatás érhető el. Emellett az is egyértelművé vált, hogy a szigorúbb büntetések nem igazán vezetnek eredményre. A gazdagabb államokban sokkal több zenei fájlt osztanak meg a felhasználók a BitTorrenten keresztül, mint a szegényebb országokban. Éppen ezért a kutatók úgy vélték, hogy még mindig túl kevés az egyszerűen hozzáférhető, legális zenei és e-könyv platform.

A legtöbb fájlcserélő csak egy bizonyos tartalomtípust oszt meg és mindez hatással van a hálózati infrastruktúrára. A jelenség azt eredményezi, hogy a teljes fájlcserélő hálózat számos, egymással összeköttetésben nem lévő területre oszlik fel. Ugyanakkor érdekesség, hogy ezek a platformok az országhatárokon átnyúlóan is meglepően hatékonyan működnek, viszont a legtöbb adatcsomag ennek ellenére az országhatárokon belül marad.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • zola2000 #6
    Amerikai sorozatokhoz miért kell 2600 forint? Ott a viki.com, ami szintén legális (csak gyakran dob be reklámot) igaz úgy nem ad hdt, a hdért és a reklámmentességért kell fizetni havidijat csak, illetve pár sorozat le is van tiltva ingyeneseknek, de a legtöbb nézhetö ingyen.
    Lehet világszerte több lenne a bevétel, ha a netflix is igy csinálná.
  • asgh #5
    Ennek nem sok köze van az ingyenességhez.
    A tv-ben is ingyen nézhetem a sorozatokat, csak azok:
    - évekkel később kerülnek adásba
    - fos magyar szinkronnal
    - sd-ben szarrá tömörítve
    Ha pl. havi 2600 ft-ért az USA bemutatóval egy időben (vagy pár nap, esetleg egy-két hét késéssel) megnézhetem az ott futó sorozatokat úgy, hogy nem kell vergődnöm a seedekkel, hibás releasekkel, magyar feliratot vadászni, esetenként időzíteni hozzá, akkor simán befizetnék rá. Ez még csak nem is becsületesség hanem józan ész kérdése: a letöltésre fordított idő és energia nem ér meg 2600 ft spórolást.
  • shaddam #4
    Idézem az átlagjúzert: Há minek fizessek ha van ingyé is?
  • torreadorz #3
    Ez nem csak a csalással van hanem minden mással is pl. szemetelés.
  • pixx #2
    Ha ide is jön jövőre a netflix, havi 2600 ft-t, akkor az emberek nem fognak letölteni. Mert felesleges lesz. Csak a net kell.
  • Sequoyah #1
    Ennel volt altalanosabb kutatas is a csalasrol, es hogy ki mikor hajlik a csalasra. A kovetkezoket mutattak ki:

    A csalas nagy atlagban fuggetlen a kovetkezoktol:
    - Csalassal szerzett nyereseg merteke
    - Lebukas veszelye
    - Lebukassal jaro buntetes merteke
    Szoval a csalas nem egy "logikus" dolog, nem akkor csalunk, ha a nyereseg nagyobb mint a lehetseges lebukassal jaro veszteseg. Nem is akkor csalunk, ha szegenyek vagyunk es nem tudjuk kifizetni.

    A csalas akkor terjed ezzel szemben, amikor tarsadalmilag elfogadotta valik. Ha latjuk, hogy a korulottunk elok csalnak, es senki nem haborodik fel, akkor mi is hajlamosak leszunk csalni. Viszont ha a csalas egy megvetett dolog, akkor az emberek nagy resze nem fog csalni, mert gatolja a sajat lelkiismerete.

    Es mindez kb egybevag ezzel a specifikus kutatassal is.