Berta Sándor
Emberibbé kell válniuk a számítógépeknek
Az intelligensebb számítógépek sokkal egyszerűbbé tehetik az életünket, azonban ehhez meg kell bíznunk döntéseikben.
A legmodernebb számítógépek idővel önismerettel rendelkeznek majd, előretekintőek és alkalmazkodóképesek lesznek. Samuel Kounev informatikus úgy vélte, hogy nagyon közel van az az időpont, amikor a gépek emberközeliekké válhatnak. Hamarosan több szerverközpont lesz a Földön, mint erdő. Amennyiben az internet egy állam lenne, akkor már most a hatodik lenne a világon az áramfogyasztás tekintetében. Egyre több okostelefon, PC, táblagép, laptop kapcsolódik a világhálóra, 2010-ről 2020-ra az ötvenszeresére emelkedik majd a továbbított adatmennyiség. S mindez a közeljövőben csak fokozódni fog, hiszen az internethez csatlakoznak majd az autók, a háztartási berendezések és a különböző eszközök, például az okosórák is.
"A gépeknek nincs emberi értelemben vett lelkük. Ennek ellenére az úgynevezett öntudatos rendszereket az jellemzi, hogy ismerik a céljaikat és tudják, hogy milyen memóriából, processzorból, programból és hálózati elemekből tevődnek össze. Ennek alapján megbízható előrejelzéseket készíthetnek és így előre láthatják a problémákat. Röviden összefoglalva: önismerettel rendelkeznek, előrelátóak és alkalmazkodóképesek. Minden olyan tulajdonság a birtokukban van, amikre az emberi gondolkodáshoz is szükség van. Csak ilyen rendszerek tudják önállóan, dinamikusan és hatékonyan elvégezni az állandóan változó feladatokat, ráadásul ezt úgy teszik, hogy rendkívüli mértékben megtakarítják a rendelkezésre álló forrásokat."
"A mai rendszerek erre csupán nagyon kezdetleges szinten képesek, a fejlesztőknek folyamatosan hozzá kell igazítaniuk őket a feladatokhoz. De mire újraprogramozzák őket, addigra megint megváltozott a világ, így állandóan le vannak maradva a fejlődés mögött. Vegyük például a közlekedésirányítást; csak akkor valóban hatékony, ha a rendszer a kamerák és a szenzorok által biztosított információk alapján módosítja a közlekedési lámpák működését, s eltereli a navigációs készülékek segítségével az autókat, hogy a dugók már eleve ki se alakulhassanak. Eközben fontos az is, hogy az előrejelzésekben eleve számoljon a napi útlezárásokkal, útépítésekkel és az esetleges balesetekkel" - jelentette ki a szakember.
A Würzburgi Egyetem tanszékvezetője hozzátette, hogy a Cambridge-i Egyetemen korábban már sikeresen teszteltek egy ilyen szoftverrendszert, ami még az egyes városrészek vagy kereszteződések káros anyagokkal való terheltségét is figyelembe vette. A számítógépekből azonban hiányoznak a megbízható modellek, amelyek képesek előrejelezni, hogy melyik órában és percben mekkora számítási teljesítményre van szükségük. Ezért a cégek nem kockáztatnak, nem akarják túlterhelni a rendszerüket, mert egyetlen ügyfelüket sem akarják elveszíteni és így inkább hatalmas tartalékokat képeznek. Ez pedig óriási összegeket emészt fel.
Napjainkban a számítógépközpontok kapacitásának átlagosan csak a 10 százaléka van kihasználva. A Kounev által tervezett szoftverrendszer viszont sokkal jobban kihasználja a rendelkezésre álló kapacitást, mert előre látja, hogy mire lesz szükség, így például jóval több alkalmazás futtatható egyszerre. Az IBM-mel közös projektekben sikerült a rendelkezésre álló kapacitás 60 százalékát kihasználni.
"Rendszereink folyamatosan tanulnak és felismerik, hogy melyek a fontos adatok. A magas fokú kihasználtság és a hatékony adatelemzés egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az IT ne károsítsa tovább a klímánkat. Nyugat-Európa összes számítógépközpontja annyi áramot használ el, mint egész Hollandia. Globális szinten pedig az IT több mint 3,5-szer nagyobb mértékben járul hozzá a széndioxid-kibocsátáshoz, mint a légi közlekedés. Ez ebben a formában nem mehet tovább."
"Nem szabad határtalanul megbíznunk a rendszerekben, de szükség van némi bizalomra. Nem ellenőrizhetjük az összes döntésüket. Fontos, hogy a szoftver megbízhatóan dolgozzon és a kívánt eredményeket szállítsa. Szerintem nem kell tartanunk attól, hogy a gépek és a mesterséges intelligencia egyszer átveszik az irányítást. S különben is, miért kellene az évezredek alatt megszerzett minden képességeinket átruháznunk a számítógépekre? Ez nagyon buta dolog lenne. De a számítógépek sokkal egyszerűbbé tehetik az életünket, mint hatékony segítők" - fejtette ki a kutató.
A legmodernebb számítógépek idővel önismerettel rendelkeznek majd, előretekintőek és alkalmazkodóképesek lesznek. Samuel Kounev informatikus úgy vélte, hogy nagyon közel van az az időpont, amikor a gépek emberközeliekké válhatnak. Hamarosan több szerverközpont lesz a Földön, mint erdő. Amennyiben az internet egy állam lenne, akkor már most a hatodik lenne a világon az áramfogyasztás tekintetében. Egyre több okostelefon, PC, táblagép, laptop kapcsolódik a világhálóra, 2010-ről 2020-ra az ötvenszeresére emelkedik majd a továbbított adatmennyiség. S mindez a közeljövőben csak fokozódni fog, hiszen az internethez csatlakoznak majd az autók, a háztartási berendezések és a különböző eszközök, például az okosórák is.
"A gépeknek nincs emberi értelemben vett lelkük. Ennek ellenére az úgynevezett öntudatos rendszereket az jellemzi, hogy ismerik a céljaikat és tudják, hogy milyen memóriából, processzorból, programból és hálózati elemekből tevődnek össze. Ennek alapján megbízható előrejelzéseket készíthetnek és így előre láthatják a problémákat. Röviden összefoglalva: önismerettel rendelkeznek, előrelátóak és alkalmazkodóképesek. Minden olyan tulajdonság a birtokukban van, amikre az emberi gondolkodáshoz is szükség van. Csak ilyen rendszerek tudják önállóan, dinamikusan és hatékonyan elvégezni az állandóan változó feladatokat, ráadásul ezt úgy teszik, hogy rendkívüli mértékben megtakarítják a rendelkezésre álló forrásokat."
"A mai rendszerek erre csupán nagyon kezdetleges szinten képesek, a fejlesztőknek folyamatosan hozzá kell igazítaniuk őket a feladatokhoz. De mire újraprogramozzák őket, addigra megint megváltozott a világ, így állandóan le vannak maradva a fejlődés mögött. Vegyük például a közlekedésirányítást; csak akkor valóban hatékony, ha a rendszer a kamerák és a szenzorok által biztosított információk alapján módosítja a közlekedési lámpák működését, s eltereli a navigációs készülékek segítségével az autókat, hogy a dugók már eleve ki se alakulhassanak. Eközben fontos az is, hogy az előrejelzésekben eleve számoljon a napi útlezárásokkal, útépítésekkel és az esetleges balesetekkel" - jelentette ki a szakember.
A Würzburgi Egyetem tanszékvezetője hozzátette, hogy a Cambridge-i Egyetemen korábban már sikeresen teszteltek egy ilyen szoftverrendszert, ami még az egyes városrészek vagy kereszteződések káros anyagokkal való terheltségét is figyelembe vette. A számítógépekből azonban hiányoznak a megbízható modellek, amelyek képesek előrejelezni, hogy melyik órában és percben mekkora számítási teljesítményre van szükségük. Ezért a cégek nem kockáztatnak, nem akarják túlterhelni a rendszerüket, mert egyetlen ügyfelüket sem akarják elveszíteni és így inkább hatalmas tartalékokat képeznek. Ez pedig óriási összegeket emészt fel.
Napjainkban a számítógépközpontok kapacitásának átlagosan csak a 10 százaléka van kihasználva. A Kounev által tervezett szoftverrendszer viszont sokkal jobban kihasználja a rendelkezésre álló kapacitást, mert előre látja, hogy mire lesz szükség, így például jóval több alkalmazás futtatható egyszerre. Az IBM-mel közös projektekben sikerült a rendelkezésre álló kapacitás 60 százalékát kihasználni.
"Rendszereink folyamatosan tanulnak és felismerik, hogy melyek a fontos adatok. A magas fokú kihasználtság és a hatékony adatelemzés egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az IT ne károsítsa tovább a klímánkat. Nyugat-Európa összes számítógépközpontja annyi áramot használ el, mint egész Hollandia. Globális szinten pedig az IT több mint 3,5-szer nagyobb mértékben járul hozzá a széndioxid-kibocsátáshoz, mint a légi közlekedés. Ez ebben a formában nem mehet tovább."
"Nem szabad határtalanul megbíznunk a rendszerekben, de szükség van némi bizalomra. Nem ellenőrizhetjük az összes döntésüket. Fontos, hogy a szoftver megbízhatóan dolgozzon és a kívánt eredményeket szállítsa. Szerintem nem kell tartanunk attól, hogy a gépek és a mesterséges intelligencia egyszer átveszik az irányítást. S különben is, miért kellene az évezredek alatt megszerzett minden képességeinket átruháznunk a számítógépekre? Ez nagyon buta dolog lenne. De a számítógépek sokkal egyszerűbbé tehetik az életünket, mint hatékony segítők" - fejtette ki a kutató.