Berta Sándor
Az ENSZ betiltaná a harci robotokat
Bármennyire is minimalizálhatják a harci robotok a saját veszteségeket, tisztában kell lenni azzal, hogy alkalmazásuk milyen egyéb veszélyekkel jár.
Napjainkban az egyes államok részéről teljesen elfogadott dolog, hogy harci drónok éles bevetéseken vesznek részt és az irányítóközpontoktól több ezer kilométer távolságra lévő célpontokat semmisítenek meg. Számos hadipari konszern kísérletezik autonóm robotokkal és ezeket különböző feladatokkal bízzák meg. Az ENSZ egy több napon át tartó konferencia keretében tárgyalt szakértőkkel és döntéshozókkal, s ezután jutott arra a következtetésre, hogy be kell tiltani a harci robotokat. A nemzetközi szervezet arra akar rámutatni, hogy a kialakult helyzet mennyire kritikus.
A szakemberek számos veszélyre hívták fel a figyelmet. Az első ezek közül, hogy a hadviselő felek még gátlástalanabbá válhatnak. Ugyan könnyen elképzelhető lesz, hogy míg az egyik oldalnak egyáltalán nem lesz vesztesége, a másik kénytelen lesz gyorsan feladni a küzdelmet, de ha mindkét félnek lesznek robotjai, akkor a "háború teljes automatizálásának" veszélye fenyeget. Mindezt Noel Sharkey professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa fejtette ki.
Emellett felmerülnek etikai kérdések: mi történik, ha egy harci robot meghibásodik? Ilyen esetekben a gyártó vagy az adott egység parancsnoka viseli a felelősséget? Szintén kérdéses, hogy a harci robotok képesek lennének-e "tiszta háborúra". Nyilván nem fordulnának elő erőszakos cselekmények vagy a polgári lakosság elleni atrocitások, de kétséges, hogy minden helyzetben megfelelően tudnák-e azonosítani az ellenséget. Az ENSZ úgy vélte, ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kell találni, csak ezután engedélyezhető a harci robotok alkalmazása.
Észak- és Dél-Korea határán már szolgálatot teljesítenek a Samsung harci robotjai, amelyek egy 2,5 mérföldes területet ellenőriznek, s beszédfelismerési képességgel, kamerákkal, mikrofonokkal, hő- és mozgásérzékelő szenzorokkal, valamint egy 5 mm-es könnyű géppuskával és egy 40 mm-es gránátvetővel rendelkeznek. Egy ilyen SGR-A1 típusú modell 200 000 dollárba kerül, Dél-Korea ezer ilyen harci robotot rendelt. Az új egységek fő feladata az Észak-Koreából érkező illegális menekültek, valamint a dezertőrök feltartóztatása.
Oroszországban automatizált robotdzsipek védik a rakétabázisokat. Christof Heyns, az ENSZ jelentéskészítője már tavaly júniusban azt szorgalmazta, hogy világszerte hirdessenek moratóriumot a harci robotrendszerek gyártása kapcsán, hogy így adjanak időt az egyes nemzeteknek arra, hogy megvitathassák a fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő jogi és etikai kérdéseket.
Napjainkban az egyes államok részéről teljesen elfogadott dolog, hogy harci drónok éles bevetéseken vesznek részt és az irányítóközpontoktól több ezer kilométer távolságra lévő célpontokat semmisítenek meg. Számos hadipari konszern kísérletezik autonóm robotokkal és ezeket különböző feladatokkal bízzák meg. Az ENSZ egy több napon át tartó konferencia keretében tárgyalt szakértőkkel és döntéshozókkal, s ezután jutott arra a következtetésre, hogy be kell tiltani a harci robotokat. A nemzetközi szervezet arra akar rámutatni, hogy a kialakult helyzet mennyire kritikus.
A szakemberek számos veszélyre hívták fel a figyelmet. Az első ezek közül, hogy a hadviselő felek még gátlástalanabbá válhatnak. Ugyan könnyen elképzelhető lesz, hogy míg az egyik oldalnak egyáltalán nem lesz vesztesége, a másik kénytelen lesz gyorsan feladni a küzdelmet, de ha mindkét félnek lesznek robotjai, akkor a "háború teljes automatizálásának" veszélye fenyeget. Mindezt Noel Sharkey professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa fejtette ki.
Emellett felmerülnek etikai kérdések: mi történik, ha egy harci robot meghibásodik? Ilyen esetekben a gyártó vagy az adott egység parancsnoka viseli a felelősséget? Szintén kérdéses, hogy a harci robotok képesek lennének-e "tiszta háborúra". Nyilván nem fordulnának elő erőszakos cselekmények vagy a polgári lakosság elleni atrocitások, de kétséges, hogy minden helyzetben megfelelően tudnák-e azonosítani az ellenséget. Az ENSZ úgy vélte, ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kell találni, csak ezután engedélyezhető a harci robotok alkalmazása.
Észak- és Dél-Korea határán már szolgálatot teljesítenek a Samsung harci robotjai, amelyek egy 2,5 mérföldes területet ellenőriznek, s beszédfelismerési képességgel, kamerákkal, mikrofonokkal, hő- és mozgásérzékelő szenzorokkal, valamint egy 5 mm-es könnyű géppuskával és egy 40 mm-es gránátvetővel rendelkeznek. Egy ilyen SGR-A1 típusú modell 200 000 dollárba kerül, Dél-Korea ezer ilyen harci robotot rendelt. Az új egységek fő feladata az Észak-Koreából érkező illegális menekültek, valamint a dezertőrök feltartóztatása.
Oroszországban automatizált robotdzsipek védik a rakétabázisokat. Christof Heyns, az ENSZ jelentéskészítője már tavaly júniusban azt szorgalmazta, hogy világszerte hirdessenek moratóriumot a harci robotrendszerek gyártása kapcsán, hogy így adjanak időt az egyes nemzeteknek arra, hogy megvitathassák a fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő jogi és etikai kérdéseket.
