Berta Sándor
A Cisco morális harca
Egy menedzser figyelmeztetheti-e cége ügyfeleit, ha a a hazája nemzetbiztonsági okokból manipulálta a termékeit?
John Chambers, a Cisco első embere ismert retorikai erényeiről. Amikor beszédet tart sosem a pódiumon áll, hanem a közönség sorai között sétál. Az előadásait rendre nem felolvassa, hanem fejből mondja el, ezzel pedig gyorsan megnyeri az embereket. Szintén jó pontnak számít, hogy a kényes kérdésekre is igyekszik válaszolni és megpróbál annyira nyitott lenni, amennyire csak lehetséges. Ennek ellenére néha ő is érdekes helyzetekbe kerül, legutóbb például a Wirtschaftswoche lap egyik munkatársa tett fel neki egy kérdést, aminek megválaszolása nem volt egyszerű Chambers számára.
A kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy a Der Spiegel januárban arról számolt be: az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) közösen akár online megrendelt notebookokat és más hardvereket is elfog azért, hogy azokat módosítsa, majd így juttassa el a címzettekhez. Az ügyben a Cisco eszközei is érintettek voltak. Az egyelőre kérdéses, hogy mindez valóban megtörtént-e, vagy az NSA csak a képességeit akarta demonstrálni. Erre még a Cisco sem találta meg a választ.
Az NSA a megfigyelni kivánt célpont megrendelt hálózati eszközét kiszállítás előtt bepoloskázta. A Cisco tudott erről, de kezdetben tagadtak
Chambers mindenesetre az ügy kapcsán Barack Obama amerikai elnöknél tiltakozott és rámutatott: a szállítási lánc manipulálása komoly veszélyeket jelent a világgazdaság számára. A Cisco januárban úgy reagált a Der Spiegel cikkére, hogy a termékei módosításával vagy az úgynevezett biztonsági kiskapuk telepítésével kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem működik együtt. A társaság nagyon aggódik minden olyan dolog miatt, ami veszélyeztetheti az eszközei integritását.
A Wirtschaftswoche egyik munkatársa azt kérdezte a menedzsertől, hogy mi számít inkább: az ügyfelei vagy a hazája? Az amerikai vállalatok szinte vallásosan kötődnek az ügyfeleikhez, a Ciscóra pedig ez hatványozottan igaz, hiszen a Szilícium-völgy egyik legrégebbi vállalkozása. Chambers egy időre eltűnődött, majd csak annyit tudott mondani, hogy ők egy nemzetközi vállalat és Kína is az egyik fő piacuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az internet csak akkor valósíthatja meg a benne lévő lehetőségeket, ha az infrastruktúráját megvédik a bűnözőkkel és az állami visszaélésekkel szemben. Szerinte végzetes lenne, ha a világháló darabokra esne szét és politikai érdekzónákba osztanák fel.
Az amerikai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a kémkedési akciói kizárólag a terrorizmus elleni harcot szolgálják és nem gazdasági célokat. Azonban mivel az innovációs képesség egyre fontosabb az egyes államok biztonsága szempontjából, ezért egyre nehezebben húzhatók meg a határvonalak. Kína pedig egy ideje mintha nem is igazán foglalkozna ezzel a kérdéssel. Ugyanakkor senkinek sem érdeke, hogy lefojtsa a világháló következő nagy növekedési motorját, de a döntés a politika kezében van.
John Chambers, a Cisco első embere ismert retorikai erényeiről. Amikor beszédet tart sosem a pódiumon áll, hanem a közönség sorai között sétál. Az előadásait rendre nem felolvassa, hanem fejből mondja el, ezzel pedig gyorsan megnyeri az embereket. Szintén jó pontnak számít, hogy a kényes kérdésekre is igyekszik válaszolni és megpróbál annyira nyitott lenni, amennyire csak lehetséges. Ennek ellenére néha ő is érdekes helyzetekbe kerül, legutóbb például a Wirtschaftswoche lap egyik munkatársa tett fel neki egy kérdést, aminek megválaszolása nem volt egyszerű Chambers számára.
A kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy a Der Spiegel januárban arról számolt be: az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) közösen akár online megrendelt notebookokat és más hardvereket is elfog azért, hogy azokat módosítsa, majd így juttassa el a címzettekhez. Az ügyben a Cisco eszközei is érintettek voltak. Az egyelőre kérdéses, hogy mindez valóban megtörtént-e, vagy az NSA csak a képességeit akarta demonstrálni. Erre még a Cisco sem találta meg a választ.
Az NSA a megfigyelni kivánt célpont megrendelt hálózati eszközét kiszállítás előtt bepoloskázta. A Cisco tudott erről, de kezdetben tagadtak
Chambers mindenesetre az ügy kapcsán Barack Obama amerikai elnöknél tiltakozott és rámutatott: a szállítási lánc manipulálása komoly veszélyeket jelent a világgazdaság számára. A Cisco januárban úgy reagált a Der Spiegel cikkére, hogy a termékei módosításával vagy az úgynevezett biztonsági kiskapuk telepítésével kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem működik együtt. A társaság nagyon aggódik minden olyan dolog miatt, ami veszélyeztetheti az eszközei integritását.
A Wirtschaftswoche egyik munkatársa azt kérdezte a menedzsertől, hogy mi számít inkább: az ügyfelei vagy a hazája? Az amerikai vállalatok szinte vallásosan kötődnek az ügyfeleikhez, a Ciscóra pedig ez hatványozottan igaz, hiszen a Szilícium-völgy egyik legrégebbi vállalkozása. Chambers egy időre eltűnődött, majd csak annyit tudott mondani, hogy ők egy nemzetközi vállalat és Kína is az egyik fő piacuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az internet csak akkor valósíthatja meg a benne lévő lehetőségeket, ha az infrastruktúráját megvédik a bűnözőkkel és az állami visszaélésekkel szemben. Szerinte végzetes lenne, ha a világháló darabokra esne szét és politikai érdekzónákba osztanák fel.
Az amerikai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a kémkedési akciói kizárólag a terrorizmus elleni harcot szolgálják és nem gazdasági célokat. Azonban mivel az innovációs képesség egyre fontosabb az egyes államok biztonsága szempontjából, ezért egyre nehezebben húzhatók meg a határvonalak. Kína pedig egy ideje mintha nem is igazán foglalkozna ezzel a kérdéssel. Ugyanakkor senkinek sem érdeke, hogy lefojtsa a világháló következő nagy növekedési motorját, de a döntés a politika kezében van.