MTI
Az NSA adatgyűjtése az Európai Parlament előtt
Bemutatta jelentéstervezetét Claude Moraes, brit munkáspárti európai parlamenti (EP-) képviselő, akit azzal bízott meg az EP alapjogi bizottsága, hogy vizsgálja ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos, tömeges adatgyűjtés ügyét - közölte az EP sajtószolgálata.
Moraes javaslatában azt írja, hogy az Európai Uniónak csak akkor szabadna szabadkereskedelmi és befektetési megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal, ha abban nem szerepelnek adatvédelmi előírások, ezeket a kérdéseket ugyanis szerinte külön kellene kezelni. A dokumentum uniós internetes tárhely, felhő létrehozását sürgeti, s egyben egy olyan jogorvoslati lehetőség megteremtését, amellyel az európai polgárok érvényesíthetik adatvédelmi jogaikat az Egyesült Államokban. A jelentéstervezetről, amelyhez most a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek be, január végén szavaz az EP alapjogi bizottsága, az uniós parlament plénuma pedig februári strasbourgi ülésén dönthet a dokumentum elfogadásáról.
"Világos politikai jelekre van szükség, hogy az Egyesült Államok érti a különbséget szövetséges és ellenfél között" - állapítja meg a brit politikus által ismertetett jelentéstervezet, amely egyfajta etikai kódex létrehozására szólítja fel az Egyesült Államokat annak szavatolása érdekében, hogy az amerikaiak nem kémkednek az EU intézményei és létesítményei után. Emellett Moraes arra tesz javaslatot, hogy az Európai Bizottság függessze fel az EU és az Egyesült Államok között kötött úgynevezett "Safe Harbor" megállapodást, amelynek értelmében amerikai vállalatok könnyebben juthatnak hozzá európaiak adataihoz, ha vállalják, hogy betartják az uniós adatvédelmi szabályokat. Ezen túlmenően Moraes azt is sürgeti, hogy a bizottság függessze fel az úgynevezett Terrorizmus Finanszírozását Követő Programról (TFTP) szóló egyezmény alkalmazását, amelynek keretében Washington banki adatokat kap az Európai Unióból.
Az európai felhőszolgáltatás szükségessége mellet azzal érvel a brit képviselő, hogy szerinte az amerikai vállalatok hasonló szolgáltatásain tárolt adatokhoz az NSA minden további nélkül hozzáférhet. Az uniós polgárok számára a jogorvoslat lehetőségét úgy képzeli megteremteni Moraes, hogy az Európai Bizottság által jövő tavaszra tető alá hozni tervezett európai-amerikai adatvédelmi keretmegállapodás keretében lehetővé tenné, hogy az EU polgárai amerikai bíróságokon érvényesíthessék jogaikat. Jelenleg ugyanis az amerikai jog csak amerikai állampolgároknak és ott élőknek garantálja a lehetőséget ahhoz, hogy az amerikai igazságszolgáltatáshoz forduljanak. A szöveg emellett azt is szorgalmazza, hogy az EU társjogalkotó intézményei, az EP és a szakminiszterek tanácsa legkésőbb a jövő év végéig állapodjanak meg az adatvédelmi előírások reformjáról. Emellett a dokumentum az újságírók és forrásaik védelmének javítását is kívánatosnak tartja.
Szerdai ülésén az EP alapjogi bizottsága Glenn Greenwaldot is meghallgatta, aki a The Guardian újságírójaként a világ elé tárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott információkat. Greenwald, aki nem személyesen jelent meg Brüsszelben, hanem videokonferencia-beszélgetést folytatott a képviselőkkel, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a világ legtöbb kormánya jól járt azzal, hogy Snowden a nyilvánosság elé állt. "A legtöbb kormány nem csak Edward Snowdennek fordít hátat, hanem erkölcsi kötelességeinek is" - idézi a zsurnalisztát az EP közleménye. Greenwald a meghallgatáson hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az NSA célja az, hogy globális szinten felszámolja az egyén magánszféráját. Az újságíró arra is rámutatott, hogy több európai ország is együttműködik az NSA-vel, az emberek pedig 2001. szeptember 11. óta most először érzik úgy, hogy saját kormányaik nagyobb veszélyt jelentenek a magánéletükre, mint a terroristák.
Moraes javaslatában azt írja, hogy az Európai Uniónak csak akkor szabadna szabadkereskedelmi és befektetési megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal, ha abban nem szerepelnek adatvédelmi előírások, ezeket a kérdéseket ugyanis szerinte külön kellene kezelni. A dokumentum uniós internetes tárhely, felhő létrehozását sürgeti, s egyben egy olyan jogorvoslati lehetőség megteremtését, amellyel az európai polgárok érvényesíthetik adatvédelmi jogaikat az Egyesült Államokban. A jelentéstervezetről, amelyhez most a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek be, január végén szavaz az EP alapjogi bizottsága, az uniós parlament plénuma pedig februári strasbourgi ülésén dönthet a dokumentum elfogadásáról.
"Világos politikai jelekre van szükség, hogy az Egyesült Államok érti a különbséget szövetséges és ellenfél között" - állapítja meg a brit politikus által ismertetett jelentéstervezet, amely egyfajta etikai kódex létrehozására szólítja fel az Egyesült Államokat annak szavatolása érdekében, hogy az amerikaiak nem kémkednek az EU intézményei és létesítményei után. Emellett Moraes arra tesz javaslatot, hogy az Európai Bizottság függessze fel az EU és az Egyesült Államok között kötött úgynevezett "Safe Harbor" megállapodást, amelynek értelmében amerikai vállalatok könnyebben juthatnak hozzá európaiak adataihoz, ha vállalják, hogy betartják az uniós adatvédelmi szabályokat. Ezen túlmenően Moraes azt is sürgeti, hogy a bizottság függessze fel az úgynevezett Terrorizmus Finanszírozását Követő Programról (TFTP) szóló egyezmény alkalmazását, amelynek keretében Washington banki adatokat kap az Európai Unióból.
Az európai felhőszolgáltatás szükségessége mellet azzal érvel a brit képviselő, hogy szerinte az amerikai vállalatok hasonló szolgáltatásain tárolt adatokhoz az NSA minden további nélkül hozzáférhet. Az uniós polgárok számára a jogorvoslat lehetőségét úgy képzeli megteremteni Moraes, hogy az Európai Bizottság által jövő tavaszra tető alá hozni tervezett európai-amerikai adatvédelmi keretmegállapodás keretében lehetővé tenné, hogy az EU polgárai amerikai bíróságokon érvényesíthessék jogaikat. Jelenleg ugyanis az amerikai jog csak amerikai állampolgároknak és ott élőknek garantálja a lehetőséget ahhoz, hogy az amerikai igazságszolgáltatáshoz forduljanak. A szöveg emellett azt is szorgalmazza, hogy az EU társjogalkotó intézményei, az EP és a szakminiszterek tanácsa legkésőbb a jövő év végéig állapodjanak meg az adatvédelmi előírások reformjáról. Emellett a dokumentum az újságírók és forrásaik védelmének javítását is kívánatosnak tartja.
Szerdai ülésén az EP alapjogi bizottsága Glenn Greenwaldot is meghallgatta, aki a The Guardian újságírójaként a világ elé tárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott információkat. Greenwald, aki nem személyesen jelent meg Brüsszelben, hanem videokonferencia-beszélgetést folytatott a képviselőkkel, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a világ legtöbb kormánya jól járt azzal, hogy Snowden a nyilvánosság elé állt. "A legtöbb kormány nem csak Edward Snowdennek fordít hátat, hanem erkölcsi kötelességeinek is" - idézi a zsurnalisztát az EP közleménye. Greenwald a meghallgatáson hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az NSA célja az, hogy globális szinten felszámolja az egyén magánszféráját. Az újságíró arra is rámutatott, hogy több európai ország is együttműködik az NSA-vel, az emberek pedig 2001. szeptember 11. óta most először érzik úgy, hogy saját kormányaik nagyobb veszélyt jelentenek a magánéletükre, mint a terroristák.