A német kormány nem biztosít menedékjogot Edward Snowdennek, de megvizsgálja, hogy miként lehet meghallgatni Moszkvában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársát - mondta Berlinben a német belügyminiszter.

Hans-Peter Friedrich a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő parlamenti ellenőrző testület (PKG) zárt, rendkívüli ülése után elmondta: Snowden nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog. Snowden hajlandó közreműködni a Németország elleni amerikai kémkedési ügyek feltárásában, de a segítségért cserébe védelmet kér, és biztosítékot arra, hogy nem adják ki az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé akarják állítani. Ezeket a feltételeket lehet teljesíteni, "csak akarni kell" - mondta Hans-Christian Ströbele, az ellenzéki Zöldek képviselője, aki Moszkvában tárgyalt az NSA megfigyelési programjairól szóló dokumentumokat kiszivárogtató amerikai informatikussal. Hozzátette: Snowden nem akarja, hogy Moszkvában hallgassák meg, inkább németországi tartózkodási engedélyt vagy menedékjogot szeretne, és ha ezt megkapja, akkor az NSA ügyeivel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság rendelkezésére áll. Ströbele hangsúlyozta: Németország köszönettel tartozik Edward Snowdennek, hiszen nélküle "még mindig lehallgatnák Angela Merkel mobiltelefonját".

A mindig zárt ülésen - és lehallgatásbiztos helyiségben - tanácskozó parlamenti testület ülésén Ströbele beszámolt moszkvai útjáról, a külföldi hírszerzés és a belső elhárítás vezetői pedig washingtoni megbeszéléseikről tájékoztatták a képviselőket. A Fehér Ház és az NSA képviselőivel folytatott tárgyalásokon érintették azt a tervbe vett német-amerikai megállapodást, amely az egymás elleni kémkedést tiltaná. Ezzel kapcsolatban Ronald Pofalla, a titkosszolgálatokat a kormányzat részéről felügyelő kancelláriaminiszter az ülés után elmondta: Barack Obama amerikai elnök várhatóan december közepén terjeszti elő a titkosszolgálati tevékenység felülvizsgálatáról szóló kormányzati jelentést. A német-amerikai megállapodást ezután lehet megkötni. Az egyezmény új alapra helyezheti a titkosszolgálati együttműködést, és "egyedülálló esélyt kínál az elveszett bizalom visszaszerzésére" - mondta a miniszter.

Thomas Oppermann, a PKG szociáldemokrata elnöke hangsúlyozta: az egyezménynek nemcsak az állami szervek elleni kémkedés tiltásáról kell rendelkeznie, hanem az állampolgárok megfigyelésének és a gazdasági kémkedés tilalmáról is.