MTI

A nyugat-európai titkosszolgálatok is gyűjtik az adatokat

A német, a francia, a spanyol és a svéd hírszerző szolgálatok is kifejlesztettek és használnak olyan technológiát, amely alkalmas az internetes és telefonos adatforgalom tömeges figyelésére - írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian. Izrael után is kémkedett Amerika.

A vezető baloldali brit napilap beszámolója szerint ez az értesülés is Edward Snowden egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban titkos információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és amerikai lapoknak az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A The Guardian az általa megszellőztetett újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy a négy európai szolgálat a GCHQ-val szoros együttműködésben fejlesztette ki az adatgyűjtő tevékenységhez szükséges technológiát az utóbbi öt évben. Az ügynökségek közvetlenül a száloptikás adattovábbító kábeleket "csapolják meg", és ehhez titokban kapcsolatokat építettek ki az érintett távközlési cégekkel - áll a brit lap írásában. Az így kialakult "laza, de szélesedő lehallgatási szövetség" lehetővé teszi egy-egy részvevő ország hírszerző ügynökségeinek, hogy kapcsolatokat fejlesszenek ki más országok szakvállalataival az internetes adatforgalom fürkészése végett.

A Snowden-akták tanúsága szerint a GCHQ tanácsokkal látta el a többi európai szolgálatot arról is, hogy miképp kerüljék meg a megfigyelési jogkörüket korlátok közé szorító hazai törvényeket. A The Guardian felidézi, hogy amikor a GCHQ transzatlanti lehallgatási tevékenységéről írt, a német igazságügyi miniszter "hollywoodi rémálomnak" nevezte a lap által feltártakat, és arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy szabad és demokratikus társadalmak "nem virágozhatnak úgy, ha kormányaik a titkolózás leple mögé rejtik tevékenységüket". A brit lap szerint ugyanakkor a GCHQ által az európai partnerszolgálatokról elvégzett felmérés során a brit szolgálat szakértői "csodálatuknak adtak hangot" azzal kapcsolatban, hogy a német hírszerzés milyen technikai színvonalon teszi ugyanezt.

A The Guardian által Snowden kiszivárogtatásai alapján idézett, 2008-ban elvégzett GCHQ-felmérés hangsúlyozza, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálatnak (BND) "hatalmas technológiai potenciálja és jó hozzáférése van az internet szívéhez - (a BND-nek) máris rálátása van egyes 40-100 Gbps sebességű adattovábbító kábelekre". A GCHQ technológiája négy évvel e belső jelentés kelte után is csak 10 Gbps - gigabit/másodperc - sebességű kábelek megfigyelésére volt alkalmas, és a brit szolgálat "ezért adózott csodálattal" a német ügynökség kapacitása előtt - áll a brit lap szombati feltáró riportjában.

Izraeli szövetségese után is kémkedett Amerika - állítja a kormányhoz közeli Iszráel Hajom (Izrael Ma) című újság. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) "elsődleges fontosságú izraeli katonai célpontok" után nyomozott, elsősorban korszerű rakétarendszerek és helyi fejlesztésű drónok információit próbálta megszerezni. Az Amerika Izrael elleni kémkedésének részleteit leíró dokumentumok szerint az NSA főleg a Rafael fegyvergyártó cég tervezte és készítette drónokról, valamint az Izraelben "fekete veréb" (black sparow) néven emlegetett rakétarendszerről próbált adatokat szerezni. A Jediót Ahronót című izraeli lap Ynet nevű hírportálja szerint Izrael a kémkedésnek nemcsak tárgya, hanem részese is, ugyanis együttműködési megállapodása révén a 8200-as nevű katonai egység kapott az NSA lehallgatásainak anyagából, amiért cserébe saját maga által gyűjtött adatokkal fizetett. Szeptemberben a The Guardian című angol nyelvű lap már nyilvánosságra hozta, hogy az NSA megosztotta hírszerzési "nyersanyagát" Izraellel, mégpedig úgy, hogy abból előzőleg nem távolította el az amerikai állampolgárokra vonatkozó információkat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Barkasfarkas #2
    Emailezni ÉS telefonálni, vonatkoztatva persze mindenfajta üzenettovábbításra, amely elektronikus úton zajlik le.
  • Barkasfarkas #1
    Persze, hogy gyűjtik. Úgy kell emailezni, hogy nem árt tisztában lenni azzal, hogy bármikor elővehetik az ott elmondottakat, leírtakat, évek múltán is, ha valakinek keresztezted az útját. Ez nem paranoia sajnos, ez már önvédelem.
    A rendszer sok mindenre képes, hogy biztosítsa saját fennmaradását. Aki még mindig hisz a demokrácia meséjében, az már az összeomlásáig is hinni fog.