SG.hu
Merre tart a Vatera?
Mint arról a múlt héten beszámoltunk, hatalmas átalakuláson megy át a Vatera aukciós oldal. Ennek okairól, a hazai internetes kereskedelmi háttérről rendezett sajtóbeszélgetést az oldal tulajdonosa, az Allegro Group.
Szanitter Áron, a piacterek üzletág vezetője elmondta, hogy a Vatera 13 éves termék, stabil, nagy látogatottságú, de ez nem változtat azon a dolgon, hogy a változásokra gyorsan kell reagálniuk. "Egyrészt a biztonságot szeretnénk megerősíteni, másrészt nagy előnyünk az értékelési rendszer, ezt fejeljük meg a biztonságos vásárlás programmal. Tehát ha valakit mégis kár ér a Vaterán, például nem azt a terméket kapja amit megvett vagy nem is kapja meg, és ezt igazolni tudja valamilyen módon, akkor a Vatera egy bizonyos összeghatárig belép a képbe és kártalanítja a vásárlót. Ezáltal azt szeretnénk biztosítani, hogy ne a vásárlónak legyen dilemmája, hogy merjek vásárolni vagy sem." Ez a limit a tervek szerint 100 000 forint lesz, ami az átlagos vásárlások többségét lefedi. Közlése szerint a problémás vásárlások száma nagyon csekély, aránya ezrelékekben vagy tizezrelékekben mérhető.
A cég nagy figyelmet fordít a csalások megelőzésére is. Biztonsági csapatuk a sok éves tapasztalat alapján tudja, melyek azok a jelek amelyekre figyelni kell, mi mutatja, hogy valaki visszaélésre készül. Ezekre a viselkedési mintákra ugranak, és már a károkozás megtörténte előtt adategyeztetést kérnek az eladótól, gyanú esetén pedig értesítik a vevőit, letiltják a tranzakcióit. Ilyen lehet, ha egy eladó sok olcsó terméket elad, felépít egy nagyszámú pozitív visszajelzésű múltat, majd ezután rövid idő alatt sok nagy értékű terméket próbál értékesíteni, adott esetben piaci ár alatt.
A Vatera továbbá nyit az üzletek közvetlen fogyasztói értékesítésének irányába. A profi webshopos értékesítés a Grando vitorlájából foghatja ki a szelet, de véleményük szerint kereskedőiknek kell eldöntenie, hogy áttérnek-e a Vaterára, és kihasználják annak hatalmas ügyfélbázisában rejlő előnyöket vagy sem. "Ha hatékonyan tudnak kereskedni a Vaterán akkor lesz nekik még egy platform. A Grandon 4-500 nagy eladó működik, szándékosan nem több, csak a legnagyobb értékesítők számára áll nyitva. A piacon viszont beszélhetünk 3600 webshopról, és van egy olyan réteg, amelyiknek nincsen webboltja, de nyitottak arra, hogy valamilyen módon az elektronikus kereskedelembe becsatlakozzanak. Tehát a Grandon túl is van élet, de azt megmondani, hogy ez milyen hatással lesz rá azt a felhasználók fogják eldönteni." Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért egyesület elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy azok a kereskedők, akiknek megvan rá az erőforrásuk azok mennek mindenhova; mivel léteznek eszközök a tömeges feltöltésre szerinte fel fogják tenni áruikat mindkettőre.
Szanitter Áron pozitívumként emelte ki, hogy a Vaterán regisztráló cégeket általában fel szokták hívni, hogy tudnak-e nekik segíteni, tudja-e hogyan kezdje el a működést az oldalon, és sokszor azt tapasztalják, hogy teljesen új, most alapított cégek első lépésként regisztrálnak, "ez legyen meg" hozzáállással. "Látjuk, hogy a cégeknek a fejében van, hogy ez egy nagy piactér, sok látogatóval, sok vásárlóval, ez egy fontos csatorna lehet. Ezeknek az eladóknak szeretnénk elébe menni és nekik megtanítani hogyan indítsák el a vállalkozásukat. Sok eladónál a forgalom jelentős részét a vaterás forgalom teszi ki - az arány nyilván kategóriától, üzletágtól függ."
Kolláth Klára az Allegro Group HU Kft. ügyvezetője elmondta, hogy rendszeresen kér információkat felhasználóikról az adóhatóság, melynek szigorúan csak a kötelező adatokat adják meg. "Tranzakciókkal kapcsolatos adatokat kérnek. Elég sokan az ügyfelek közül úgy gondolják, hogyha elektronikus formában bonyolítják kereskedelmüket akkor annak nincsen nyoma." Pedig annak van csak igazán... Közlése szerint a jelenlegi éves 600 000 forintos limitet több felhasználói fiókkal sem garantáltan lehet kikerülni, mivel előfordulhat, hogy összefutnak a szálak. Ha az adóhivatal megmondja, hogy milyen felhasználói név adataira kiváncsi, akkor a vállalat kénytelen minden ahhoz tartozó fiókot kiadni, legyen az akár a Tesz-Veszen bejegyezve.
Kis Ervin Egon arra mutatott rá, hogy az e-kereskedőket nem hagyja hidegen, hogy egyes szürkezónás szereplők magánértékesítésbe burkolva kereskedelmi mennyiségben értékesítenek, úgy, hogy közben mentesülnek az ÁFA és egyéb adók fizetése alól, nem vonatkozik rájuk az elállási jog, nem kell betartaniuk szigorú fogyasztóvédelmi szabályokat, ezzel versenyhátrányba hozva az e-kereskedőket. Véleménye szerint az adóhatóságnak igenis dolga az online felületet jogszerűtlenül kihasználó, azzal visszaélő szereplőket beterelni a legális kereskedelem ernyője alá. Kiemelte, hogy van egy jogértelmezési probléma, melynek tisztázásáért egyeztetnek a kormány képviselőivel, ez pedig az, hogy kérhető adat a 10 legnagyobb szereplőről vagy egy személy pontos megnevezésével is. "Nincs a jogszabályban leírva, hogy a nyílt adatgyűjtés szabad vagy tilos. Úgy gondoljuk, hogy az előbbi módszer teljesen jogszerűtlen, nonszensz kiadni a 10 legjelentősebb vevőt."
A külföldről - főként Kínából - származó áruk értékesítése eléggé elterjedt az oldalon. Ilyenkor a magyar árakhoz képest sokkal olcsóbb, de több hetes szállítási határidőt láthatunk, és az a kockázata is megvan, hogy ők sem biztos, hogy azt a minőséget kapják, amit megígérnek. A hamis árukkal kapcsolatban a márkanév tulajdonosok értesítésére hagyatkoznak, jelzés után távolítják el ezeket, mivel hatósági szerepet nem tudnak felvállalni. A proaktív fellépés nem hozott náluk eredményt: előfordult, hogy egy nyilvánvalóan nem eredeti árut látva törölték azt, de ezután az eladó tanult a példából, és egy olyan adatlapot töltött fel, amelynek leírásában már nem volt benne márkára való utalás. Az ilyen termékek a vevők megtévesztése miatt számukra is kárt okoznak, hiszen míg a kínai piacon nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy a portékával kapcsolatban milyen elvárásai lehetnek, addig a weben az emberek többségének fogalma sincsen, hogy most a virtuális Westendben vagy pedig egy bolhapiacon jár-e. (Van-e ÁSZF, lehet-e bankkártyával fizetni, fel vannak-e tüntetve az eladó adatai vagy csak egy gmailes emailcím van ott stb.)
Szanitter Áron hosszan ismertette a háttérben álló okokat is. "Két-három évvel ezelőtt, amikor a piac elkezdett változni és a kuponos oldalak berobbantak, felmerült a kérdés, hogy merre menjünk tovább, egy termékkel legyünk jelen a piacon és ahhoz tartozzon minden, vagy pedig induljunk el abban az irányban, hogy egy-egy felhasználói rétegnek egy-egy speciális oldallal elégítsük ki az igényeit. A különálló oldalak mellett döntöttünk. A Grando, a Lealkudtuk.hu és később az Aprod.hu létrehozása helyénvaló döntés volt, de bevételek tekintetében továbbra is a Vatera a zászlóshajó. Az utóbbi időben az ingyenes apróhirdetési oldalak tudtak a leginkább növekedni a hazai piacon, nyilván ebben benne van, hogy még bevezetési szakaszban vannak, mesterségesen felturbózott szituáció van. Ezen a piacon nem a Vaterával akartunk versenyezni, ezért létrehoztuk saját termékünket, az Apródot. Ez nem oldja fel azt a helyzetet, hogy az Aprod.hu is versenyez valamilyen szinten a Vaterával, de mi azt mondjuk, hogy létrehoztunk egy új terméket, amivel jobban kielégítjük a felhasználói igényeket, és ami gyakorlatilag korábban csak a Vaterán volt jelen most két termék között oszlik meg jobban. Akinek az apróhirdetési oldal előnyei jönnek be azt használják, a Vaterának pedig a biztonság terén vannak olyan előnyei, ő is megtartja a maga termékkörét, de ezzel együtt meg is szeretnénk erősíteni. Egy réteg, a profi-haladó webáruházak számára az apróhirdetés kevésbé megfelelő platform, ezen a piacon a Vatera tud húzni."
Az Apródnál jelenleg márkaépítési szakaszban vannak, mivel az apróhirdetésekből csak piacvezető pozícióban lehet jelentős bevételt termelni. "Jelen fázisban, amikor még nagy a verseny a piacon ennek még nincs itt az ideje, ez egy masszív befektetési időszak, ezért nagy a veszteségünk cégszinten. A jelek biztatóak, kezd megerősödni az Apród piacvezető szerepe, és nem is az a lényeg hogy már most megelőzi a legfőbb konkurenseket, hanem hogy ez a dolog nőni látszik. Felhasználói oldalról úgy érzékelem, hogy az Apród volt az, amelyik nem hagyta, hogy régi hirdetések maradjanak fenn az oldalon. Ennek az lett a hatása, hogy lehet hogy kezdetben kisebb hirdetésszámot lehetett észlelni rajta, viszont azt látták a vásárlók, hogy amikor felhívnak egy eladót hogy megvennének egy terméket, akkor ő nem azzal fogadja őket, hogy azt már rég eladta." - fejtette ki Szanitter Áron.
Kis Ervin Egon a jövő bizonytalanságát emelte ki, miszerint fogalmunk sincs, hogy akár két év múlva milyen találmány változtatja meg a fejlődési irányokat. Emlékeztetett rá, hogy a Google alig egy évtized alatt teljesen fel tudta forgatni az informatikai világot, és még az olyan gigászi cégek, mint az iparágat egyértelműen uraló Microsoft sem tudott ellenállni neki. "A kereskedelem maga több ezer éves múltra tekinthet vissza, hatalmas infrastruktúra épült rá, óriási tudás halmozódott fel benne, amivel szemben ott van az online, ami ugyan jól működik, de egy e-kereskedőtől megkérdezve, hogy milyen szempontok alapján választja ki leendő webáruházának fejlesztőcéget és platformját, akkor rögtön rádöbbenhetünk, hogy itt know-how terén komoly gondok vannak. Egész egyszerűen alapszabályok sincsenek lefektetve, minden folyamatosan változóban van, és mire valami kialakulna addigra átalakul a környezet. Nehéz lenne azt a feltételezést magamévá tennem, hogy ez a 2000 éves infrastruktúra olyan könnyedén feladja a harcot. Most kezdenek el tanulni, most kezdenek el észhez térni, lásd a Media Markt is megjelent online; biztos nem ezzel fognak aratni, de utána jön a mobil, gondolkoznak, és előbb - utóbb történik valami náluk és a többi offline cégnél. Magyarul a kereskedelem jövője nagyon alapvetően meghatározza az e-kereskedelem jövőjét, és kulcsfontosságú, hogy az offline kereskedők mennyire képesek megtanulni az online kereskedelem eszközeit, mennyire tudják magukévá tenni, és mennyire tudják kihasználni az előnyeiket, például hogy a ruhát fel lehet próbálni a boltjukban."
"Az online vásárlás személyiségtől, szellemiségtől, kvalifikációtól és egyéb szempontoktól függ, ami meghatározza, hogy belőlem lehet-e online vásárló vagy nem. Magyarországon egy nemzetközi felmérés szerint 30 százalék a funkcionális analfabéták aránya. Belőlük soha nem lesz online vásárló, nem is értik a folyamatot. Egy másik korlát, hogy valaki nem tudja hol átvenni az árut, a harmadik szereti megtapogatni a terméket és így tovább. Tehát van egy masszív réteg, aki soha nem lesz online vásárló. De lesz okostelefonja, és ha megtanulja használni, akkor az offline pláza behúzhatja a boltjába ha előtte sétál. Az egész világ átalakulásával együtt nagyon alapvetően megváltozóban vannak a fogyasztói preferenciák, a fogyasztási szokások. Nő a Közel- és a Távol-Kelet súlya, Afrika mobil bankolás szempontjából a legfejlettebb térség a világon. Ezek mind visszahatással vannak a kereskedelem fejlődésére is."
A külföldi konkurenciával kapcsolatban megemlítették az eMAG-ot, az egyik legnagyobb netes áruházat Kelet-Európában, mely számukra mégsem versenytárs, hiszen cégszinten közös a tulajdonos. "Nem nekünk, hanem a nálunk lévő webshopoknak konkurencia. Nagyon ügyesen és gyorsan szerzett piacvezetői pozíciót Romániában és Bulgáriában, Magyarországon is valami hasonlóra készülnek." - mondta Kolláth Klára. Kis Ervin Egon szerint az eDigitalt veszélyeztetik, nem a Vatera-csoportot. Az eBay szintén nem tényező, hiszen "most mentek ki"; az eBay.hu nemsokára átirányítást kap az eBay.com Magyarországra is szállítható tartalmat mutató oldalára. Az Amazon.com neve szintén felmerült, melynek ugyan vannak már a térségben logisztikai központjai, de hazai piacra lépése a közeljövőben nem várható. "Az erőforrásuk megvan, itt vannak Európában, de a magyar piac korlátozott mérete miatt nem mi vagyunk az elsődleges célpont."
"Az Amazonnál biztosan van egy csoport, mely vizsgálja a trendeket, és valószínűleg öt évvel ezelőtt a kelet-európai terjeszkedés felkerült a prioritási listára. Európa többi része (Anglia, Franciaország, Németország stb.) már ott volt, de közben egy csomó minden történt, és látjuk, hogy az Amazon az okostelefonos irányba kezdett el erősen tapogatózni, és valószínűleg rájöttek, hogy sokkal fontosabb stratégiai kérdés számukra kitalálni, hogy hogy fognak öt év múlva vásárolni az amerikaiak vagy a kínaiak, minthogy Magyarországon mikor indulnak el. Az Amazon már 10 évvel ezelőtt képes volt az Amazon.comról megrendelt termékeket három napon belül Németországon keresztül kiszállítani Magyarországra. A magyar jogszabályoknak megfelelően, magyar ÁFÁ-t számolva, az elállási jogot betartva működnek; igazából mi a kérdés? Hogy magyar nyelvű-e a weblapjuk? Ők nem egy közösségi oldal, mint a Facebook, amelyet a felhasználóik fordítottak le, ezt a cégnek magának kéne megtennie."
"A Facebook kizárólag egy eszközt ad: a magyar felhasználója a magyar barátaival magyarul beszélget. Teljesen mindegy, hogy az eszköz az egy nemzetközi eszköz. Ezt az Amazon analógiájára lefordítva az Amazonnak meg kellene töltenie magyar specifikus tartalommal a webáruházát, nem csak nemzetközi, globális termékekkel, és ezt magyar módon gondolkodva kellene eladnia. Nagyon különbözőek a felhasználók vásárlási szokásai, különbözően reagálnak a marketingre. Az Amazon valószínűleg erre úgy tekint, hogy ami az én kínálatomban a magyar vevőnek érdekes azt vigye, de a saját céljai és marketing stratégiája kialakításában magyar specifikus szempontokat nem vesz figyelembe. Valószínűleg a webnek, mint platformnak, és a hozzá kapcsolódó internetezési szokásoknak egyszerűen már nincs annyi ideje, hogy ezt a változást kitermelje. Ezt valószínűleg az Amazon központjában látják, ezért nem koncentrálnak ránk. Keresik azt az új platformot és értékláncot, ami majd a mobilra és az okostévére stb. rá tudnak építeni, és majd azzal jönnek be Magyarországra." - zárta a beszélgetést a SzEK.org elnöke.
Szanitter Áron, a piacterek üzletág vezetője elmondta, hogy a Vatera 13 éves termék, stabil, nagy látogatottságú, de ez nem változtat azon a dolgon, hogy a változásokra gyorsan kell reagálniuk. "Egyrészt a biztonságot szeretnénk megerősíteni, másrészt nagy előnyünk az értékelési rendszer, ezt fejeljük meg a biztonságos vásárlás programmal. Tehát ha valakit mégis kár ér a Vaterán, például nem azt a terméket kapja amit megvett vagy nem is kapja meg, és ezt igazolni tudja valamilyen módon, akkor a Vatera egy bizonyos összeghatárig belép a képbe és kártalanítja a vásárlót. Ezáltal azt szeretnénk biztosítani, hogy ne a vásárlónak legyen dilemmája, hogy merjek vásárolni vagy sem." Ez a limit a tervek szerint 100 000 forint lesz, ami az átlagos vásárlások többségét lefedi. Közlése szerint a problémás vásárlások száma nagyon csekély, aránya ezrelékekben vagy tizezrelékekben mérhető.
A cég nagy figyelmet fordít a csalások megelőzésére is. Biztonsági csapatuk a sok éves tapasztalat alapján tudja, melyek azok a jelek amelyekre figyelni kell, mi mutatja, hogy valaki visszaélésre készül. Ezekre a viselkedési mintákra ugranak, és már a károkozás megtörténte előtt adategyeztetést kérnek az eladótól, gyanú esetén pedig értesítik a vevőit, letiltják a tranzakcióit. Ilyen lehet, ha egy eladó sok olcsó terméket elad, felépít egy nagyszámú pozitív visszajelzésű múltat, majd ezután rövid idő alatt sok nagy értékű terméket próbál értékesíteni, adott esetben piaci ár alatt.
A Vatera továbbá nyit az üzletek közvetlen fogyasztói értékesítésének irányába. A profi webshopos értékesítés a Grando vitorlájából foghatja ki a szelet, de véleményük szerint kereskedőiknek kell eldöntenie, hogy áttérnek-e a Vaterára, és kihasználják annak hatalmas ügyfélbázisában rejlő előnyöket vagy sem. "Ha hatékonyan tudnak kereskedni a Vaterán akkor lesz nekik még egy platform. A Grandon 4-500 nagy eladó működik, szándékosan nem több, csak a legnagyobb értékesítők számára áll nyitva. A piacon viszont beszélhetünk 3600 webshopról, és van egy olyan réteg, amelyiknek nincsen webboltja, de nyitottak arra, hogy valamilyen módon az elektronikus kereskedelembe becsatlakozzanak. Tehát a Grandon túl is van élet, de azt megmondani, hogy ez milyen hatással lesz rá azt a felhasználók fogják eldönteni." Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért egyesület elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy azok a kereskedők, akiknek megvan rá az erőforrásuk azok mennek mindenhova; mivel léteznek eszközök a tömeges feltöltésre szerinte fel fogják tenni áruikat mindkettőre.
Szanitter Áron pozitívumként emelte ki, hogy a Vaterán regisztráló cégeket általában fel szokták hívni, hogy tudnak-e nekik segíteni, tudja-e hogyan kezdje el a működést az oldalon, és sokszor azt tapasztalják, hogy teljesen új, most alapított cégek első lépésként regisztrálnak, "ez legyen meg" hozzáállással. "Látjuk, hogy a cégeknek a fejében van, hogy ez egy nagy piactér, sok látogatóval, sok vásárlóval, ez egy fontos csatorna lehet. Ezeknek az eladóknak szeretnénk elébe menni és nekik megtanítani hogyan indítsák el a vállalkozásukat. Sok eladónál a forgalom jelentős részét a vaterás forgalom teszi ki - az arány nyilván kategóriától, üzletágtól függ."
Kolláth Klára az Allegro Group HU Kft. ügyvezetője elmondta, hogy rendszeresen kér információkat felhasználóikról az adóhatóság, melynek szigorúan csak a kötelező adatokat adják meg. "Tranzakciókkal kapcsolatos adatokat kérnek. Elég sokan az ügyfelek közül úgy gondolják, hogyha elektronikus formában bonyolítják kereskedelmüket akkor annak nincsen nyoma." Pedig annak van csak igazán... Közlése szerint a jelenlegi éves 600 000 forintos limitet több felhasználói fiókkal sem garantáltan lehet kikerülni, mivel előfordulhat, hogy összefutnak a szálak. Ha az adóhivatal megmondja, hogy milyen felhasználói név adataira kiváncsi, akkor a vállalat kénytelen minden ahhoz tartozó fiókot kiadni, legyen az akár a Tesz-Veszen bejegyezve.
Kis Ervin Egon arra mutatott rá, hogy az e-kereskedőket nem hagyja hidegen, hogy egyes szürkezónás szereplők magánértékesítésbe burkolva kereskedelmi mennyiségben értékesítenek, úgy, hogy közben mentesülnek az ÁFA és egyéb adók fizetése alól, nem vonatkozik rájuk az elállási jog, nem kell betartaniuk szigorú fogyasztóvédelmi szabályokat, ezzel versenyhátrányba hozva az e-kereskedőket. Véleménye szerint az adóhatóságnak igenis dolga az online felületet jogszerűtlenül kihasználó, azzal visszaélő szereplőket beterelni a legális kereskedelem ernyője alá. Kiemelte, hogy van egy jogértelmezési probléma, melynek tisztázásáért egyeztetnek a kormány képviselőivel, ez pedig az, hogy kérhető adat a 10 legnagyobb szereplőről vagy egy személy pontos megnevezésével is. "Nincs a jogszabályban leírva, hogy a nyílt adatgyűjtés szabad vagy tilos. Úgy gondoljuk, hogy az előbbi módszer teljesen jogszerűtlen, nonszensz kiadni a 10 legjelentősebb vevőt."
A külföldről - főként Kínából - származó áruk értékesítése eléggé elterjedt az oldalon. Ilyenkor a magyar árakhoz képest sokkal olcsóbb, de több hetes szállítási határidőt láthatunk, és az a kockázata is megvan, hogy ők sem biztos, hogy azt a minőséget kapják, amit megígérnek. A hamis árukkal kapcsolatban a márkanév tulajdonosok értesítésére hagyatkoznak, jelzés után távolítják el ezeket, mivel hatósági szerepet nem tudnak felvállalni. A proaktív fellépés nem hozott náluk eredményt: előfordult, hogy egy nyilvánvalóan nem eredeti árut látva törölték azt, de ezután az eladó tanult a példából, és egy olyan adatlapot töltött fel, amelynek leírásában már nem volt benne márkára való utalás. Az ilyen termékek a vevők megtévesztése miatt számukra is kárt okoznak, hiszen míg a kínai piacon nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy a portékával kapcsolatban milyen elvárásai lehetnek, addig a weben az emberek többségének fogalma sincsen, hogy most a virtuális Westendben vagy pedig egy bolhapiacon jár-e. (Van-e ÁSZF, lehet-e bankkártyával fizetni, fel vannak-e tüntetve az eladó adatai vagy csak egy gmailes emailcím van ott stb.)
Szanitter Áron hosszan ismertette a háttérben álló okokat is. "Két-három évvel ezelőtt, amikor a piac elkezdett változni és a kuponos oldalak berobbantak, felmerült a kérdés, hogy merre menjünk tovább, egy termékkel legyünk jelen a piacon és ahhoz tartozzon minden, vagy pedig induljunk el abban az irányban, hogy egy-egy felhasználói rétegnek egy-egy speciális oldallal elégítsük ki az igényeit. A különálló oldalak mellett döntöttünk. A Grando, a Lealkudtuk.hu és később az Aprod.hu létrehozása helyénvaló döntés volt, de bevételek tekintetében továbbra is a Vatera a zászlóshajó. Az utóbbi időben az ingyenes apróhirdetési oldalak tudtak a leginkább növekedni a hazai piacon, nyilván ebben benne van, hogy még bevezetési szakaszban vannak, mesterségesen felturbózott szituáció van. Ezen a piacon nem a Vaterával akartunk versenyezni, ezért létrehoztuk saját termékünket, az Apródot. Ez nem oldja fel azt a helyzetet, hogy az Aprod.hu is versenyez valamilyen szinten a Vaterával, de mi azt mondjuk, hogy létrehoztunk egy új terméket, amivel jobban kielégítjük a felhasználói igényeket, és ami gyakorlatilag korábban csak a Vaterán volt jelen most két termék között oszlik meg jobban. Akinek az apróhirdetési oldal előnyei jönnek be azt használják, a Vaterának pedig a biztonság terén vannak olyan előnyei, ő is megtartja a maga termékkörét, de ezzel együtt meg is szeretnénk erősíteni. Egy réteg, a profi-haladó webáruházak számára az apróhirdetés kevésbé megfelelő platform, ezen a piacon a Vatera tud húzni."
Az Apródnál jelenleg márkaépítési szakaszban vannak, mivel az apróhirdetésekből csak piacvezető pozícióban lehet jelentős bevételt termelni. "Jelen fázisban, amikor még nagy a verseny a piacon ennek még nincs itt az ideje, ez egy masszív befektetési időszak, ezért nagy a veszteségünk cégszinten. A jelek biztatóak, kezd megerősödni az Apród piacvezető szerepe, és nem is az a lényeg hogy már most megelőzi a legfőbb konkurenseket, hanem hogy ez a dolog nőni látszik. Felhasználói oldalról úgy érzékelem, hogy az Apród volt az, amelyik nem hagyta, hogy régi hirdetések maradjanak fenn az oldalon. Ennek az lett a hatása, hogy lehet hogy kezdetben kisebb hirdetésszámot lehetett észlelni rajta, viszont azt látták a vásárlók, hogy amikor felhívnak egy eladót hogy megvennének egy terméket, akkor ő nem azzal fogadja őket, hogy azt már rég eladta." - fejtette ki Szanitter Áron.
Kis Ervin Egon a jövő bizonytalanságát emelte ki, miszerint fogalmunk sincs, hogy akár két év múlva milyen találmány változtatja meg a fejlődési irányokat. Emlékeztetett rá, hogy a Google alig egy évtized alatt teljesen fel tudta forgatni az informatikai világot, és még az olyan gigászi cégek, mint az iparágat egyértelműen uraló Microsoft sem tudott ellenállni neki. "A kereskedelem maga több ezer éves múltra tekinthet vissza, hatalmas infrastruktúra épült rá, óriási tudás halmozódott fel benne, amivel szemben ott van az online, ami ugyan jól működik, de egy e-kereskedőtől megkérdezve, hogy milyen szempontok alapján választja ki leendő webáruházának fejlesztőcéget és platformját, akkor rögtön rádöbbenhetünk, hogy itt know-how terén komoly gondok vannak. Egész egyszerűen alapszabályok sincsenek lefektetve, minden folyamatosan változóban van, és mire valami kialakulna addigra átalakul a környezet. Nehéz lenne azt a feltételezést magamévá tennem, hogy ez a 2000 éves infrastruktúra olyan könnyedén feladja a harcot. Most kezdenek el tanulni, most kezdenek el észhez térni, lásd a Media Markt is megjelent online; biztos nem ezzel fognak aratni, de utána jön a mobil, gondolkoznak, és előbb - utóbb történik valami náluk és a többi offline cégnél. Magyarul a kereskedelem jövője nagyon alapvetően meghatározza az e-kereskedelem jövőjét, és kulcsfontosságú, hogy az offline kereskedők mennyire képesek megtanulni az online kereskedelem eszközeit, mennyire tudják magukévá tenni, és mennyire tudják kihasználni az előnyeiket, például hogy a ruhát fel lehet próbálni a boltjukban."
"Az online vásárlás személyiségtől, szellemiségtől, kvalifikációtól és egyéb szempontoktól függ, ami meghatározza, hogy belőlem lehet-e online vásárló vagy nem. Magyarországon egy nemzetközi felmérés szerint 30 százalék a funkcionális analfabéták aránya. Belőlük soha nem lesz online vásárló, nem is értik a folyamatot. Egy másik korlát, hogy valaki nem tudja hol átvenni az árut, a harmadik szereti megtapogatni a terméket és így tovább. Tehát van egy masszív réteg, aki soha nem lesz online vásárló. De lesz okostelefonja, és ha megtanulja használni, akkor az offline pláza behúzhatja a boltjába ha előtte sétál. Az egész világ átalakulásával együtt nagyon alapvetően megváltozóban vannak a fogyasztói preferenciák, a fogyasztási szokások. Nő a Közel- és a Távol-Kelet súlya, Afrika mobil bankolás szempontjából a legfejlettebb térség a világon. Ezek mind visszahatással vannak a kereskedelem fejlődésére is."
A külföldi konkurenciával kapcsolatban megemlítették az eMAG-ot, az egyik legnagyobb netes áruházat Kelet-Európában, mely számukra mégsem versenytárs, hiszen cégszinten közös a tulajdonos. "Nem nekünk, hanem a nálunk lévő webshopoknak konkurencia. Nagyon ügyesen és gyorsan szerzett piacvezetői pozíciót Romániában és Bulgáriában, Magyarországon is valami hasonlóra készülnek." - mondta Kolláth Klára. Kis Ervin Egon szerint az eDigitalt veszélyeztetik, nem a Vatera-csoportot. Az eBay szintén nem tényező, hiszen "most mentek ki"; az eBay.hu nemsokára átirányítást kap az eBay.com Magyarországra is szállítható tartalmat mutató oldalára. Az Amazon.com neve szintén felmerült, melynek ugyan vannak már a térségben logisztikai központjai, de hazai piacra lépése a közeljövőben nem várható. "Az erőforrásuk megvan, itt vannak Európában, de a magyar piac korlátozott mérete miatt nem mi vagyunk az elsődleges célpont."
"Az Amazonnál biztosan van egy csoport, mely vizsgálja a trendeket, és valószínűleg öt évvel ezelőtt a kelet-európai terjeszkedés felkerült a prioritási listára. Európa többi része (Anglia, Franciaország, Németország stb.) már ott volt, de közben egy csomó minden történt, és látjuk, hogy az Amazon az okostelefonos irányba kezdett el erősen tapogatózni, és valószínűleg rájöttek, hogy sokkal fontosabb stratégiai kérdés számukra kitalálni, hogy hogy fognak öt év múlva vásárolni az amerikaiak vagy a kínaiak, minthogy Magyarországon mikor indulnak el. Az Amazon már 10 évvel ezelőtt képes volt az Amazon.comról megrendelt termékeket három napon belül Németországon keresztül kiszállítani Magyarországra. A magyar jogszabályoknak megfelelően, magyar ÁFÁ-t számolva, az elállási jogot betartva működnek; igazából mi a kérdés? Hogy magyar nyelvű-e a weblapjuk? Ők nem egy közösségi oldal, mint a Facebook, amelyet a felhasználóik fordítottak le, ezt a cégnek magának kéne megtennie."
"A Facebook kizárólag egy eszközt ad: a magyar felhasználója a magyar barátaival magyarul beszélget. Teljesen mindegy, hogy az eszköz az egy nemzetközi eszköz. Ezt az Amazon analógiájára lefordítva az Amazonnak meg kellene töltenie magyar specifikus tartalommal a webáruházát, nem csak nemzetközi, globális termékekkel, és ezt magyar módon gondolkodva kellene eladnia. Nagyon különbözőek a felhasználók vásárlási szokásai, különbözően reagálnak a marketingre. Az Amazon valószínűleg erre úgy tekint, hogy ami az én kínálatomban a magyar vevőnek érdekes azt vigye, de a saját céljai és marketing stratégiája kialakításában magyar specifikus szempontokat nem vesz figyelembe. Valószínűleg a webnek, mint platformnak, és a hozzá kapcsolódó internetezési szokásoknak egyszerűen már nincs annyi ideje, hogy ezt a változást kitermelje. Ezt valószínűleg az Amazon központjában látják, ezért nem koncentrálnak ránk. Keresik azt az új platformot és értékláncot, ami majd a mobilra és az okostévére stb. rá tudnak építeni, és majd azzal jönnek be Magyarországra." - zárta a beszélgetést a SzEK.org elnöke.