Berta Sándor

Elmúlt az e-könyveket övező láz

A Frankfurti Könyvvásáron számos új elektronikus könyvolvasót mutathatnak be, azonban a korábbinál sokkal kisebb érdeklődés övezheti majd ezeket az eszközöket.

"A nagy őrület már elmúlt" - állítja Ronald Schild, a Német Könyvkereskedelmi Szövetség digitális szakértője. Németországban a teljes könyvpiac mindössze 2-3 százalékát teszik ki az elektronikus kötetek, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány már közel 20 százalék. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bizonyos témákban, például a szakácskönyveknél vagy az útikönyveknél még mindig kevésbé vannak elterjedve az elektronikus kiadványok. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a felhasznált illusztrációk drágítják a műveket. A kiadóknak sokat kellene foglalkozniuk az interaktív használattal, ezen a területen Schild szerint még sok a tennivaló. Az animációkat tartalmazó alkotások a jövő piacának számítanak. Amennyiben például egy útikönyvben egy éttermet ajánlanak, akkor egyúttal megjeleníthető lenne nem csupán az étterem fotója, hanem az azzal kapcsolatos kritikák, megjegyzések, ajánlások és akár az étlap is.


Az e-könyveket a folyamatosan fejlődés egyre érdekesebbé teszi. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a jövőben békésen egymás mellett fognak létezni a digitális és a nyomtatott kötetek. Ugyanakkor az utóbbiakkal szemben az elektronikus változatok egy szempontból komoly hátrányban vannak: nem lehet őket kikölcsönözni vagy elajándékozni, mivel a másolásvédelmek miatt más készülékeken nem olvashatóak. A Német Könyvkereskedelmi Szövetség ezért is kampányol a másolásvédelmek eltüntetése mellett, de ebben az Apple és az Amazon nem érdekelt, hiszen a céljuk az, hogy az olvasókat a saját termékeikhez kössék.

Az IHS iSuppli már tavaly decemberben azt prognosztizálta, hogy hamarosan háttérbe szorulhatnak és kiszorulhatnak a piacról a kizárólag elektronikus kötetek olvasására alkalmas készülékek. Utódaik pedig a táblagépek lehetnek. Szeptember végén pedig kiderült, hogy lassul az elektronikus könyvolvasó-eladások növekedése.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • yamato41 #40
    Ha a könyvre is az e-book 130.000 Ft-os (és nem 20%-os) kiadói és terjesztői nyereségét alkalmazom, akkor:
    teljes költség: 2.110.000
    2000 darab utáni példányköltség: 1055 Ft, fogyasztói ára: 1108 Ft.
    Ez méginkább azt mutatja, hogy a kiadónak érdemes a papírkönyv felé tolnia a keresletet, mert nagyobb költség, ergo nagyobb haszon. És ebben az ÁFA édeskeveset játszik közre.

    Persze az sem utolsó szempont, hogy Mo-on kevés e-book olvasót adnak el, így az e-bookok piaca is kisebb lehet. Kevesebb eladott példánynál pedig a hasznot arányosan nagyítani kell, hogy pénzénél legyen a kiadó.
  • yamato41 #39
    Számoljunk!
    Adva van egy magyar író könyve, mondjuk 500e karakter, ami egy kényelmes kiadásban kb. 250 oldal.
    Költségek:
    -szerzői honorárium: 500 e
    -szerkesztés, olvasószerkesztés: 150e Ft
    -nyomda (2000 példány, 1/1 belív, ragasztott kötés, 80g-os matt műnyomóra, 4/4 borító fóliázva) egy normális nyomda ezt 600 Ft/példányért, megcsinálja, tehát 1.200.000 Ft

    E-book
    költség: 650.000 Ft
    kiadói haszonkulcs: 20%
    terjesztői haszonkulcs: 20%
    teljes költség: 910.000 Ft
    2000 darab utáni példányköltség: 455 Ft, fogyasztói ára: 578 Ft.

    Könyv
    költség: 1.850.000 Ft
    kiadói haszonkulcs: 20%
    terjesztői haszonkulcs: 20%
    teljes költség: 2.590.000 Ft
    2000 darab utáni példányköltség: 1295 Ft, fogyasztói ára: 1360 Ft.

    Tehát egy potenciálisan 2000 példányban eladott, gyenge közepes minőségben nyomott könyv árának felénél kevesebbnek kelelne lenni az e-booknak. A különbség a nagyobb pédányszámnál, vagy jobb nyomdai minőségnél még nagyobb.

    Ergo: messze nem az ÁFA a probléma, hanem a kiadó.
    (Mindezt szerkesztői és kiadói tapasztalattal több megírt, kiadott és 10 fölötti szerkesztett könyvvel a hátam mögött írom.)
  • figyu #38
    Az e-köny árában a kormány is jócskán bűnös: Papír könyv ÁFÁja 5%, e-könyvé 27%.
    Mert papíron kultúra, elektronikusan meg "szolgáltatás".
    Vajon hány jogász kellelt e bölcsesség megalkotásához?
  • Inquisitor #37
    Sajnos elmúlt 15 évben idehaza a könyvek példányszáma meredeken lefelé esett, az ára meg meredeken felfelé ment. Régen egy sikeres könyvből akár 100.000-es tételben is fogyott idehaza, most meg örülnek pár ezer darabnak. Cserébe borzalmasan drága a könyv, hiszen a nyomdai előkészítés költsége nem lesz kevesebb a kisebb példányszám okán. Ezen pont segíthetne az eBook. A probléma az, hogy a hazai kiadók ott tesznek keresztbe a hazai eBook kiadásnak ahol lehet, ha pedig még is támogatják, akkor pofátlanul sokat szeretnének húzni rajta, így megölve az e-kiadás "olcsóságát".
    És akkor a kedve olvasó úgy dönt, ha már drága, akkor legyen meg papíron.

    Szóval idehaza sajnos már ez megtörtént, így lehet olyan "vicces" eset, hogy rengeteg könyv eredeti nyelven olcsóbb mint magyarul. :(

    Nem értem a lenti becsmérlést a "villogó" eBook kijelzőről, a telefonok és tabletek 30 vagy 60Hz képfrissítése nem villog? Vagyok azok háttérvilágítása?
    Kiolvastam pár könyvet telefon kijelzőn, és kifolyik tőle a szemem ...
  • syn7h37ic #36
    Ez igaz. A jövő az elektronikus terjesztés. De szerintem megmarad a hagyományos könyv formátum is, csak nem lesz akkora példányszám, mint pl. 20 évvel ezelőtt.
    És pont az alacsony példányszám miatt drága is lesz a nyomtatott könyv. Egyfajta exkluzivitás lesz.
  • figyu #35
    Sok igazság van abban amit írsz. Az archiválás tényleg nem olyan egyszerű, de lényegesen egyszerübb mint valós könyvel. Amit nem is lehet ;)

    Tényleg szépirodalomra, ponyvára ideális. Szóval olvasni. Nem képeket nézni, szakmai táblázatokra is problémás. De olvasáshoz erre látom a jövőt. Most mi van:
    Egy író megír egy jólsikerült terjedelmes sorozatott, ami sok-sok embert érdekel. Pl. konkétan "George R. R. Martin: Trónok harca" (5000 oldal).

    Hagyományos terjesztés: Ennek hatására kivágunk egy kisebb erdőt, meg újrahasznosítunk pár ezer tonna papírt. Ezt a papírt teherautókon elvisszük a nyomdába. Ott némi vagyszert hozzáadva kinyomtatják. Újra teherautó a nagykereskedőhöz. Újra teherautó a kiseskedőhöz. Innem esetleg személyautó haza.

    Jövő: George R. R. Martin othon a fotelből feltölti a p2p-re, és ennyivel el van intézve a teljes terjesztés.

    Nem vágunk ki semmit, és nem szállítgatunk semmit.
  • syn7h37ic #34
    Nagyon komoly e-book gyűjteményem van. Olvasóm is. Csak valahogy a könyv az így nagybetűvel: KÖNYV. Kitehetem a polcra, Csak úgy belelapozhatok, ez főleg a képekkel gazdagon illusztrált kiadásoknál hasznos. Ami jó, és elérhető papír alapon, azt megveszem. Egyrészt, mert onnantól ténylegesen az enyém, nem pedig valamilyen bithalmaz egy felhő közepén, vagy egy olyan adathordozón, ami akármikor egy statikus lökéstől megdöglik. És akkor oda a teljes könyvtár. A DVD archiválás az finoman szólva halott ügy, van olyan 5 éves írt lemezem, amit alig tudtam beolvasni, hogy újra archiváljam.
    Az csak üres frázis, hogy cipelgetni kell a könyveket, ha valahová megy az ember. Ha nyaralok, akor nem olvasni megyek görögországba, hanem nyaralni. Nem egy könyvtárat hurcolok, ha viszek is valamit, hanem egy, max. 2 könyvet.
    Szakirodalom esetében, ahogy előttem is írták, az e-book használhatatlan, ha gyorsan akarok keresni valamit. És nem, szóra kell itt keresni, hanem pl. táblázatokra, szakirányú rajzokra stb stb...
  • yamato41 #33
    Alapból hadd szögezzem le, hogy többezer kötetes e-book-gyűjteményem van ingyenes könyvekből, mind régi szakirodalom. Disszertációm szakkönyvanyagát 95%-ban ezek adták.
    DE!
    Csak az az e-book használható, ami nem átszerkeszthető. Sajnos néhány formátumnál pl. a papírméretet is lehet változtatni, ami nekem nem jó, mert a vizuális memória nem működik ezesetben ("bal felső sarokban volt egy adat, kb. a könyv felénél...").
    Az e-bookban keresni valamit halálos. Az OCR messze nem tökéletes, főként régi könyveknél, még kétrétegű pdf-ben keresni is szinte lehetetlen. Lapozgatva keresni, mint papíralapú könyvben, szinte lehetetlen még asztali gépen is.
    Tudományos célú felhasználáshoz az e-book még eléggé kiforratlan. Tudom, hogy nem átlagos felhasználó vagyok, de talán egy szempontnak mégis jó.
  • figyu #32
    Én azért szeretném vagy 10 évig használni, nem látom be miért kéne kidobnom 2-3 év után? 5-6 éves kor környéken egy aksicsere van a tervekben.

    És újabban a kütyüket is újrahasznosítják, csak ne a szemétbe dobd, hanem vidd el a szelektív hulladékgyüjtőbe. Örömmel átveszik. Mindent a telefontól a TV-ig.

    "Ez egy könyv esetében 20 évnél is több. "
    EGY könyv igen, de az olvasót inkább könyvtárral kell összehesonlítani. Egy 32 GByteos mikroSD-re tízeztével másolhatod a könyveket. És nem túr ki a lakásból. Lakástűz vagy költözés esetén ez jelentős előny.

    Illetve a könyv csak akkor éli meg a 20-évet ha nagyon vigyázol rá és keveset használod. E-book esetén meg egy egyszerű másolattal el van intézve az összes adatvesztés: lopás, tűz, beázás, penész, haver elfelejti visszaadni. Szóval minden...

    "nem kell hozzá semmiféle áramforrás"
    egy normális e-bookot elék HAVONTA tölteni.


  • syn7h37ic #31
    Azért egy valódi papír könyv sok komoly előnnyel bír. Pl. nem kell hozzá semmiféle áramforrás, hogy használni tudd. A környezetvédelem pedig rossz példa. Papírt lehet újrahasznosított alapanyagból is előállítani. Az E-readerek pedig elektronikai termékek, amik bárhogy is nézzük fogyasztói termékek, amik minden esetben a szemétben végzik 2-3 éven belül. Ez egy könyv esetében 20 évnél is több.