A digitális technológiák egyre inkább az emberek mindennapjainak a részévé válnak. Az oktatásra ez kiemelten igaz, éppen ezért lenne fontos az állami szerepvállalás ezen a területen. Az elektronikus tananyag nem a papírkönyvek beszkennelését jelenti.

"Téves lenne azt állítani, hogy egy bizonyos tartalom eleve jó vagy rossz. A tanárok, a könyvek és a digitális tananyagok tekintetében is vannak minőségi különbségek. Az emberek szociális lények, ez azt jelenti, hogy a legjobban más emberektől tanulnak. Az utánzás a legjobb tanulási stratégia, ezért a digitális tananyagok kizárólag kiegészítő dolgok lehetnek és sosem válthatják ki a tanárokat. Az oktatók ráadásul motivációról is gondoskodnak. Az Amerikai Egyesült Államokban egy ideig szabályos őrület alakult ki az online előadások iránt, de ott is felismerték, hogy ezek sem működnek tanárok nélkül. Az oktatásban használható játékok kiegészítő elemekként hasznosak lehetnek, de a tanítóknak tudniuk kell, hogy miként lehet beépíteni a különböző technológiákat a képzésbe. Az egyes diákokat akkor lehet személyre szabottan felkészíteni, ha a kapcsolódó szoftvereket megfelelően állítják be. A hagyományos tanítás során viszont a pedagógusnak az átlaghoz kell igazodnia. Jelenleg a megfelelő programok piaca túl gyenge, a gyártók számára a költségek ezért magasak és a fejlesztők inkább játékokat készítenek" - nyilatkozta Martin Korte, a Braunschweigi Műszaki Egyetem biológusa.

A szakember szerint a digitális eszközök alkalmazása különösen a házi feladatok során tűnik ésszerűnek, hiszen ezeknél a tanárok gyakorlatilag valós időben ellenőrizhetik a hallgatók fejlődését. Ezen a területen tehát valóban kifizetődhetnek a befektetések. Éppúgy, ahogy a tankönyvek esetében is, itt is az államnak kellene beszállnia az oktatási szoftverek készítésébe. A tengerentúlon az elit egyetemeknek van pénzük a digitális oktatási projektekre, Európában ugyanakkor a felsőoktatási intézmények nem akarnak belevágni ezekbe a beruházásokba a magas fejlesztési, szerver- és energiaellátási költségek miatt. Elsősorban a nyelvek tanításakor lehet nagyon profitálni a digitális technológiákból, hiszen ott általában a mindennapi helyzeteket modellezik le, ehhez pedig a videók nagyon hatékonyak. De például a geometriát is jobban lehet illusztrálni videókkal.

"Meg fog változni, hogy hogyan és mit fogunk tanulni. Az a tudás, amit ma közvetítünk néhány év múlva kevéssé lesz fontos, viszont az életünk végéig való tanulás egyre elengedhetetlenebbé válik. Régebben az emberek megtanultak egy szakmát és utána képezték tovább magukat. Ez napjainkban már nem működik. Megfelelő tudás nélkül nem indíthatunk el egy jó online keresést és ez a tudás ráadásul megkönnyíti az új információk felvételét is. Megfelelő képzettség nélkül a források értékelése szintén nehéz. Ma minden korábbinál fontosabb a jó általános alapképzés. Csak az tudja kiszűrni a valóban fontos információkat aki az alapelveket megérti, s ilyenkor már nincs különbség aközött, hogy a Wikipédiából vagy egy könyvből szűrjük ki az adatokat. A fiatalok esetében kimutatták, hogy a képernyőn való olvasás megszokása oda vezet, hogy felületesebben olvasnak, a könyvek ezzel szemben a hosszú távú információfelvételre állítják be az agyat. Egy házi feladat megoldásának online kikeresése nem elegendő arra, hogy valaki megtanuljon egy témát. Azok a fiatalok, akik okostelefonokkal nőttek fel, azok kérdések esetén a fejükben válaszok helyett keresési stratégiákat dolgoznak ki" - hangsúlyozta Martin Korte.