Szekeres Viktor
Mi történt a Jóbarátokkal?
Bár messze nem a Jóbarátok volt a legjobb kortárs szituációs komédia, de tény, hogy Amerika kedvence volt. A stílus nálunk sajnos megbukott.
Magyarország nem vevő a szituációs komédiákra, ezt hajtogatja folyton folyvást a hazai kereskedelmi televíziók programigazgatósága, s ennek köszönhető, hogy idehaza nem nagyon látni 21-22 perces vicces sorozatokat főműsoridőben. Amikor ilyesmivel próbálkoztak a magyar adók, akkor ugyanis csúfosan besült mind a Jóbarátok, mind az Egy rém rendes család, mind legutóbb a Joey - így marad ezen sorozatoknak a délutáni idősáv, mint például jelenleg a TV2-n a Dokiknak. (Bár halkan megjegyezzük, hogy a jelenlegi legnézettebb amerikai vicces sorozatot, a Két pasi - meg egy kicsit a Viasat 3 nemrég fejezte be adni, de természetesen Charlie Sheen vígjáték-sorozata sem járt nézettségi rekord magasságokban.)
Ha már minket nem érdekel a műfaj (ezt mondják), akkor csodálkozzunk el azon, hogy azokból a színészekből, akik hetente 20-22 millió amerikai nézőt (és 8-900 ezer magyart) bűvöltek el, miért nem lettek mozisztárok? Mint a példa is mutatja, a moziból a tévébe, akárcsak a tévéből a moziba közel sem olyan egyszerű az átjárás. Meglehetősen kevesen képesek kitörni a kis dobozból, hogy aztán a nagy vásznon vitézkedjenek. De a kevesek nevét azért megjegyzi az ember, elég csak George Clooney-ra vagy Jessica Albára gondolni.
Viszont hiába a milliók szeretete, úgy tűnik, a Jóbarátok sztárjai meglehetősen csereszabatosak voltak, hiszen egy kivétellel egyikük sem tudott a 2004-ben véget ért sorozat óta számottevő mozis karriert befutni. Matt Leblanc (Joey) egy ideig nem is nagyon próbálkozott, hiszen a Jóbarátok után a nagyon csúnya véget ért Joey című sorozatban próbálta továbbra is elbűvölni a nézőket. Azóta, hogy az NBC lekapta műsoráról a gyenge szitkomot, nem is láthattuk őt sem a képernyőn, sem a mozikban, ahol is a legutolsó emlékünk a Charlie angyaliban letudott nyúlfarknyi haknija volt.
David Schwimmer bevallottan nem is nagyon erőltette a színészkedést, hanem inkább a rendezésre koncentrált. Pár független filmben láthattuk őt ennek ellenére - mind a Rosszbarátok (khm..., az eredeti címe Big Nothing), mind a Duane Hopwood a jobban sikerült filmek közé tartozott, de sajnos szinte senkit sem érdekeltek. Annál inkább a 30 Rock című komédiában való röpke vendégszereplése és főleg a Madagaszkár című filmben elkövetett Melman-szinkronja. A direktori karrierje azonban sínre került Schwimmernek, hiszen két bemelegítő Joey-epizód rendezése után első mozifilmje a Run Fatboy Run megbukott Amerikában (6 millió dollár), de a nemzetközi siker (29 millió dollár) segítségével térképre kerülhetett Hollywoodban.
A Jóbarátok időszakában Courteney Coxnak (Sikoly), Lisa Kudrow-nak (Csak egy kis pánik 1-2) és Matthew Perry-nek (Bérgyilkos a szomszédom 1-2) is akadtak kisebb-nagyobb mozis sikerei, de azokban általában vagy mellékszereplők voltak vagy nem csak ők adták el a filmet. Érdekes módon amikor hirtelen rájuk szakadt a sok szabadidő - vagyis a sorozat kifutását követően - egyikükért sem kapkodtak a mozifilmek készítői (mindössze Kudrow két filmje, a Hepiendek és P.S. I Love You került vászonra). Csak kisebb, DVD forgalmazásra szánt filmekben jutottak szóhoz, visszakerültek a tévésorozatok világába és ott próbáltak kitörni a skatulyából.
Cox a Dirt - A hetilap című sorozatnak nem csak főszereplője volt két évadon át, hanem egyik készítője is, ráadásul most állítólag új szérián dolgozik. Perry tévés visszatérése is kérészéletű volt, hiszen a Színfalak mögött című dramedy mindössze egy évadot érhetett meg - most állítólag ő is új szérián dolgozik End of Steve címmel. Kudrow Visszatérés című sorozata ugyancsak alig egy évadot ért meg az HBO-n, viszont ő a többiekkel ellentétben - főleg a P.S. I Love You sikere után - addig kívánja ütni a vasat, amíg az meleg. Többek között Jessica Biellel és Don Cheadle-lel is forgat abban a reményben, hogy valamelyik próbálkozása mozis forgalmazásra kerül.
Az egyetlen kivétel, kell-e mondanunk, Jennifer Aniston. Ő "megcsinálta magát" (vagy őt "csinálták meg"), de ő elmondhatja magáról, hogy a Jóbarátok óta készített öt filmjének mindegyike megjárta a mozikat, sőt, a Derült égből Polly és a Szakíts, ha bírsz Amerikában a 100 millió dolláros bevételi határ környékén végzett (A Kisiklottak, az Azt beszélik... és a Jóbarátnők, khm, már nem aratott közönségsikert). Azonban két éve már Anistont sem láttuk moziban, de nemsokára vissza fog térni - előbb októberben a He's Just Not That Into You-val (társai: Ben Affleck, Drew Barrymore, Scarlett Johansson), majd decemberben a Marley and Me-vel (társa Owen Wilson.)
Azaz hiába a kedveltség, hiába ismerik meg őket az emberek mindenhol, úgy tűnik, hogy mozifilmet még így sem lehet velük (az arcukkal, a nevükkel) eladni. Mindennek csakis a Jóbarátok-skatulya lenne az oka? Vagy csak nem mernek kockáztatni a producerek? Vagy, ha a Jóbarátok sugárzása alatt készült mozifilmjeiket nézzük, talán éppen attól félnek, hogy már nem is érdekli a szextett a nézőket?
Magyarország nem vevő a szituációs komédiákra, ezt hajtogatja folyton folyvást a hazai kereskedelmi televíziók programigazgatósága, s ennek köszönhető, hogy idehaza nem nagyon látni 21-22 perces vicces sorozatokat főműsoridőben. Amikor ilyesmivel próbálkoztak a magyar adók, akkor ugyanis csúfosan besült mind a Jóbarátok, mind az Egy rém rendes család, mind legutóbb a Joey - így marad ezen sorozatoknak a délutáni idősáv, mint például jelenleg a TV2-n a Dokiknak. (Bár halkan megjegyezzük, hogy a jelenlegi legnézettebb amerikai vicces sorozatot, a Két pasi - meg egy kicsit a Viasat 3 nemrég fejezte be adni, de természetesen Charlie Sheen vígjáték-sorozata sem járt nézettségi rekord magasságokban.)
Ha már minket nem érdekel a műfaj (ezt mondják), akkor csodálkozzunk el azon, hogy azokból a színészekből, akik hetente 20-22 millió amerikai nézőt (és 8-900 ezer magyart) bűvöltek el, miért nem lettek mozisztárok? Mint a példa is mutatja, a moziból a tévébe, akárcsak a tévéből a moziba közel sem olyan egyszerű az átjárás. Meglehetősen kevesen képesek kitörni a kis dobozból, hogy aztán a nagy vásznon vitézkedjenek. De a kevesek nevét azért megjegyzi az ember, elég csak George Clooney-ra vagy Jessica Albára gondolni.
Viszont hiába a milliók szeretete, úgy tűnik, a Jóbarátok sztárjai meglehetősen csereszabatosak voltak, hiszen egy kivétellel egyikük sem tudott a 2004-ben véget ért sorozat óta számottevő mozis karriert befutni. Matt Leblanc (Joey) egy ideig nem is nagyon próbálkozott, hiszen a Jóbarátok után a nagyon csúnya véget ért Joey című sorozatban próbálta továbbra is elbűvölni a nézőket. Azóta, hogy az NBC lekapta műsoráról a gyenge szitkomot, nem is láthattuk őt sem a képernyőn, sem a mozikban, ahol is a legutolsó emlékünk a Charlie angyaliban letudott nyúlfarknyi haknija volt.
David Schwimmer bevallottan nem is nagyon erőltette a színészkedést, hanem inkább a rendezésre koncentrált. Pár független filmben láthattuk őt ennek ellenére - mind a Rosszbarátok (khm..., az eredeti címe Big Nothing), mind a Duane Hopwood a jobban sikerült filmek közé tartozott, de sajnos szinte senkit sem érdekeltek. Annál inkább a 30 Rock című komédiában való röpke vendégszereplése és főleg a Madagaszkár című filmben elkövetett Melman-szinkronja. A direktori karrierje azonban sínre került Schwimmernek, hiszen két bemelegítő Joey-epizód rendezése után első mozifilmje a Run Fatboy Run megbukott Amerikában (6 millió dollár), de a nemzetközi siker (29 millió dollár) segítségével térképre kerülhetett Hollywoodban.
A Jóbarátok időszakában Courteney Coxnak (Sikoly), Lisa Kudrow-nak (Csak egy kis pánik 1-2) és Matthew Perry-nek (Bérgyilkos a szomszédom 1-2) is akadtak kisebb-nagyobb mozis sikerei, de azokban általában vagy mellékszereplők voltak vagy nem csak ők adták el a filmet. Érdekes módon amikor hirtelen rájuk szakadt a sok szabadidő - vagyis a sorozat kifutását követően - egyikükért sem kapkodtak a mozifilmek készítői (mindössze Kudrow két filmje, a Hepiendek és P.S. I Love You került vászonra). Csak kisebb, DVD forgalmazásra szánt filmekben jutottak szóhoz, visszakerültek a tévésorozatok világába és ott próbáltak kitörni a skatulyából.
Cox a Dirt - A hetilap című sorozatnak nem csak főszereplője volt két évadon át, hanem egyik készítője is, ráadásul most állítólag új szérián dolgozik. Perry tévés visszatérése is kérészéletű volt, hiszen a Színfalak mögött című dramedy mindössze egy évadot érhetett meg - most állítólag ő is új szérián dolgozik End of Steve címmel. Kudrow Visszatérés című sorozata ugyancsak alig egy évadot ért meg az HBO-n, viszont ő a többiekkel ellentétben - főleg a P.S. I Love You sikere után - addig kívánja ütni a vasat, amíg az meleg. Többek között Jessica Biellel és Don Cheadle-lel is forgat abban a reményben, hogy valamelyik próbálkozása mozis forgalmazásra kerül.
Az egyetlen kivétel, kell-e mondanunk, Jennifer Aniston. Ő "megcsinálta magát" (vagy őt "csinálták meg"), de ő elmondhatja magáról, hogy a Jóbarátok óta készített öt filmjének mindegyike megjárta a mozikat, sőt, a Derült égből Polly és a Szakíts, ha bírsz Amerikában a 100 millió dolláros bevételi határ környékén végzett (A Kisiklottak, az Azt beszélik... és a Jóbarátnők, khm, már nem aratott közönségsikert). Azonban két éve már Anistont sem láttuk moziban, de nemsokára vissza fog térni - előbb októberben a He's Just Not That Into You-val (társai: Ben Affleck, Drew Barrymore, Scarlett Johansson), majd decemberben a Marley and Me-vel (társa Owen Wilson.)
Azaz hiába a kedveltség, hiába ismerik meg őket az emberek mindenhol, úgy tűnik, hogy mozifilmet még így sem lehet velük (az arcukkal, a nevükkel) eladni. Mindennek csakis a Jóbarátok-skatulya lenne az oka? Vagy csak nem mernek kockáztatni a producerek? Vagy, ha a Jóbarátok sugárzása alatt készült mozifilmjeiket nézzük, talán éppen attól félnek, hogy már nem is érdekli a szextett a nézőket?
