SG.hu·
Az egyharmados kábeltörvényt támadja az EU
Az Európai Bizottság kedden arra szólította fel Magyarországot, hogy tegye lehetővé a kábeltelevíziós társaságok műsorszórását az ország egész területén.
A jelenlegi magyarországi szabályok tiltják azt, hogy egy-egy kábeltelevíziós társaság az ország lakosságának több mint egyharmada számára szolgáltassanak műsort, és ez a szabály az uniós jogszabályokba ütközik. Ennek célja '90-es évekbeli létrehozásakor az volt, hogy semelyik szolgáltató ne alakíthasson ki monopóliumot. Ez mára értelmét vesztette, sőt, a piacfejlődés akadályozó tényezőjévé vált. (A UPC emiatt nem tud terjeszkedni, és alternatívát kínálni a T-Kábel tévé, illetve a T-Com telefonszolgáltatásának.)
Az EU szabályok garantálják minden társaság számára az egyenlő versenyfeltételeket. Neelie Kroes, a bizottság versenyügyekben illetékes tagja hangsúlyozta, hogy a kábeltársaságoknak Magyarországon nem áll módjukban bárhol, ahol szándékukban áll, szolgáltatást nyújtani. Ez korlátozza a kábeltársaságok közötti versenyt a fogyasztók kárára.
Magyarországnak két hónapon belül módosítania kell a vonatkozó törvényt, ha el akarja kerülni, hogy az unió eljárást indítson ellene. A médiatörvény vonatkozó passzusának eltörlése érdekében Kovács Kálmán tavaly már az alkotmánybírósághoz fordult, de nem járt sikerrel. Szintén megreformálta volna a dolgot a digitális televíziózásról szóló törvény, de mivel az kétharmados jóváhagyást igényel és a Fidesz a digitális televíziózásról szóló egyeztetésen meg sem jelent, a dolog kútba esett.
Megfigyelők szerint bár a médiatörvény paragrafusa valóban nincs összhangban az uniós joganyaggal - ez a technológiák semlegességét írja elő, vagyis semmilyen elektronikus szolgáltatás terjedését nem lehet korlátozni -, a gyakorlatban ennek nincs különösebb jelentősége, mivel a törvény nem egyértelmű, s ráadásul egy bírósági döntés kimondta, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületnek nincs joga a törvény értelmezésére, így a médiahatóság nem is számlálgathatja, hogy az egyes kábeltelevíziós társaságok hány háztartásba juttatják el szolgáltatásaikat.
A jelenlegi magyarországi szabályok tiltják azt, hogy egy-egy kábeltelevíziós társaság az ország lakosságának több mint egyharmada számára szolgáltassanak műsort, és ez a szabály az uniós jogszabályokba ütközik. Ennek célja '90-es évekbeli létrehozásakor az volt, hogy semelyik szolgáltató ne alakíthasson ki monopóliumot. Ez mára értelmét vesztette, sőt, a piacfejlődés akadályozó tényezőjévé vált. (A UPC emiatt nem tud terjeszkedni, és alternatívát kínálni a T-Kábel tévé, illetve a T-Com telefonszolgáltatásának.)
Az EU szabályok garantálják minden társaság számára az egyenlő versenyfeltételeket. Neelie Kroes, a bizottság versenyügyekben illetékes tagja hangsúlyozta, hogy a kábeltársaságoknak Magyarországon nem áll módjukban bárhol, ahol szándékukban áll, szolgáltatást nyújtani. Ez korlátozza a kábeltársaságok közötti versenyt a fogyasztók kárára.
Magyarországnak két hónapon belül módosítania kell a vonatkozó törvényt, ha el akarja kerülni, hogy az unió eljárást indítson ellene. A médiatörvény vonatkozó passzusának eltörlése érdekében Kovács Kálmán tavaly már az alkotmánybírósághoz fordult, de nem járt sikerrel. Szintén megreformálta volna a dolgot a digitális televíziózásról szóló törvény, de mivel az kétharmados jóváhagyást igényel és a Fidesz a digitális televíziózásról szóló egyeztetésen meg sem jelent, a dolog kútba esett.
Megfigyelők szerint bár a médiatörvény paragrafusa valóban nincs összhangban az uniós joganyaggal - ez a technológiák semlegességét írja elő, vagyis semmilyen elektronikus szolgáltatás terjedését nem lehet korlátozni -, a gyakorlatban ennek nincs különösebb jelentősége, mivel a törvény nem egyértelmű, s ráadásul egy bírósági döntés kimondta, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületnek nincs joga a törvény értelmezésére, így a médiahatóság nem is számlálgathatja, hogy az egyes kábeltelevíziós társaságok hány háztartásba juttatják el szolgáltatásaikat.