SG.hu·
A repülő Tesla Roadster csupán látványosság volt
A repülő sportautóval Elon Musk ismét bebizonyította, hogy ő Amerika legnagyobb álmodozója. A 2018-ban bejelentett autóról a vállalat továbbra sem közölt árat vagy részletes műszaki adatokat, a gyártás megkezdését pedig 2028-ra halasztotta.
Elon Musk megadta az embereknek, amire vágynak: egy autó függőlegesen felhajtott egy több emelet magas rámpán, elrugaszkodott annak széléről, a levegőben egy „kickflip” nevű gördeszkás trükköt hajtott végre egy sor Tesla fölött, majd nitrogéngázok kibocsátása közepette landolt. Hiszen ezt akarják az emberek, nem igaz? „Repülő autókat ígértek nekünk” - de bármennyire menő és lenyűgöző is volt mindaz, amit a milliárdos bemutatott, mindaz nem fog olyan valódi, sorozatgyártásra kész autót eredményezni, amelyet "letehetünk" a házunk előtti kocsifelhajtóra.
A Tesla a texasi Wacóban lezajlott bemutatója kétségtelenül megadta az internet bizonyos köreinek azt, amire vágytak. Az X-en megjelenő ömlengő dicséreteket és tágra nyílt szemű reakciókat nehéz elkerülni. Ez a platform eleve hajlamos arra, hogy felmentse Muskot minden bűne alól. Ha pusztán látványos mutatványként tekintünk rá, a bemutató egészen elképesztő volt. Egy elektromos szuperautót 600 liter sűrített levegővel, 10 irányítható hajtóműfúvókával és egy, közvetlenül a SpaceX megoldásaiból merítő, 2G-s szívóventilátoros rendszerrel felszerelni kétségkívül baromi menő. Az, hogy az autó kevesebb mint egy másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, a fizika abszolút határait feszegeti, még akkor is, ha ez egy-két embernél a retina leválásához vezethet.
A bemutatót azonban „autóbemutatónak” nevezni, vagy a repülő Roadstert valódi termékként kezelni, amelyet egy, a vállalattól független harmadik fél magántulajdonba vehet, már annyira kitágítja a fogalom jelentését, hogy az szinte felismerhetetlenné válik. A Tesla szerint a Roadster „Rocket” konfigurációja - vagyis az a változat, amellyel az összes látványos mutatványt végrehajtották - csak meghívásos alapon lesz elérhető. Ez azonban még így is nehezen hihető. A Roadsternek ebből a változatából eltávolítják az utasülést, hogy helyet biztosítsanak az ultramagas nyomású gáztartályoknak, a közúti használhatóságot pedig rövid, hajtóművekkel hajtott lebegésekre cserélik. Azt azonban továbbra sem tudni, hová lehet majd elvinni a repülő Teslát, mivel a vállalat elismeri, hogy az autó nem kap engedélyt „közúti használatra”.
A Tesla foglalási oldalán a Performance, a Thrust és a Rocket változatok szerepelnek, melyeket mind lefelé irányuló erőt generáló ventilátorokkal hirdetnek, amelyek javítják a tapadást. A Performance változatnak nincsenek hajtóművei, viszont csomagtartója van. A korlátozott számban elérhető Thrust változat négy, hátrafelé irányuló hajtóművel rendelkezik, amelyeket az utastér mögötti tartály táplál, és amelyek egyébként a poggyász számára rendelkezésre álló helyet foglalják el. A Tesla járműmérnöki alelnöke, Lars Moravy elmondta, hogy a Thrust változat tartályának feltöltése külső nagynyomású nitrogénforrásból jelenleg két–hat órát vesz igénybe. A terv szerint ezt 30 percre szeretnék csökkenteni. (Ez a Thrust-változat 200 literes tartályára vonatkozik, nem pedig a repülő Rocket nagyobb kapacitású rendszerére.)
Még a tehetős szuperautó-vásárlók számára is alig kínált bármi érdemlegeset az esemény. A Tesla olyan alapvető kereskedelmi információkat sem közölt, mint az ár vagy az akkumulátor hatótávolsága. A Roadster becsült hatótávolságát 950 kilométerről 475 kilométerre csökkentették. Musk pedig könnyedén 2028-ra tolta a gyártás megkezdését, vagyis több mint egy évtizeddel azutánra, hogy az első vásárlók befizették az 50 000 dolláros előleget.
Musk maga is elismerte, hogy a Roadster egy „aprócska projekt”, amely pénzügyi szempontból nem fogja érdemben megváltoztatni a helyzetet az olyan tömegpiaci modellekhez képest, mint a Model Y. Azt is kijelentette, hogy ez „az utolsó igazán jó vezetési élményt nyújtó autó”, utalva arra a meggyőződésére, hogy a Tesla jövőjét az autonóm vezetés határozza majd meg. Egyes elemzők már azt találgatják, hogy a Roadster újbóli bemutatása a Tesla és SpaceX állítólag tervben lévő egyesülésének előkészítését szolgálja. Musk rajongói az X-en szinte könyörögnek ezért, noha egy ilyen lépés valószínűleg a saját részesedésük felhígulásával járna. Musknak a vállalatai feletti irányítás megszilárdítására irányuló törekvéseiben azonban ez csupán a belépő.
Bizonyos értelemben az autónak repülnie kellett ahhoz, hogy az előző évtizedben elmulasztott határidők után úgy érezzük, megérte várni. A Tesla az elektromos autók piacán már többször is lemaradt a versenytársak mögött. Ráadásul a Roadster leglátványosabb trükkjei közül néhányat már mások is megvalósítottak. Léteznek autók, amelyek fejjel lefelé is képesek haladni, vannak olyanok, amelyek a levegőbe tudnak ugrani, és olyanok is, amelyek rendkívül gyorsan gyorsulnak. A BYD Yangwang U9 Extreme modellje négy villanymotorral - vagyis eggyel többel, mint a Roadster - elképesztő, 3000 lóerős teljesítményt ad le, és a tesztek során elérte a 496 km/h-s végsebességet, megdöntve ezzel a Rimac Nevera 432 km/h-s rekordját. A McMurtry Spéirling egyszemélyes autó pedig a 0-ról 100 km/h-ra történő gyorsulás rekordját tartja 1,35 másodperces eredménnyel. A Roadster ezt felülmúlhatja, de ennek megerősítéséhez meg kell várnunk a független tesztek eredményeit.
Elon Musk azonban senki máshoz nem fogható módon tud látványosságot rendezni. Ha tehát a cél a PR-siker elérése, a közösségi média hírfolyamainak uralása és annak megerősítése volt, hogy a Tesla a csúcstechnológia úttörője, akkor a Roadster bemutatója valószínűleg sikeres volt. Az olyan versenytársak, mint a Rimac, a Porsche és a BYD továbbra is valódi, versenypályára kész hiperautókat fognak szállítani, miközben a Tesla még néhány évet tölt rakétahajtású prototípusának tökéletesítésével. Használható termékként teljesen értelmetlen. A mérnöki teljesítmény harmincperces fitogtatásaként azonban valóban lenyűgöző látványt nyújtott.
Elon Musk megadta az embereknek, amire vágynak: egy autó függőlegesen felhajtott egy több emelet magas rámpán, elrugaszkodott annak széléről, a levegőben egy „kickflip” nevű gördeszkás trükköt hajtott végre egy sor Tesla fölött, majd nitrogéngázok kibocsátása közepette landolt. Hiszen ezt akarják az emberek, nem igaz? „Repülő autókat ígértek nekünk” - de bármennyire menő és lenyűgöző is volt mindaz, amit a milliárdos bemutatott, mindaz nem fog olyan valódi, sorozatgyártásra kész autót eredményezni, amelyet "letehetünk" a házunk előtti kocsifelhajtóra.
A Tesla a texasi Wacóban lezajlott bemutatója kétségtelenül megadta az internet bizonyos köreinek azt, amire vágytak. Az X-en megjelenő ömlengő dicséreteket és tágra nyílt szemű reakciókat nehéz elkerülni. Ez a platform eleve hajlamos arra, hogy felmentse Muskot minden bűne alól. Ha pusztán látványos mutatványként tekintünk rá, a bemutató egészen elképesztő volt. Egy elektromos szuperautót 600 liter sűrített levegővel, 10 irányítható hajtóműfúvókával és egy, közvetlenül a SpaceX megoldásaiból merítő, 2G-s szívóventilátoros rendszerrel felszerelni kétségkívül baromi menő. Az, hogy az autó kevesebb mint egy másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, a fizika abszolút határait feszegeti, még akkor is, ha ez egy-két embernél a retina leválásához vezethet.
A bemutatót azonban „autóbemutatónak” nevezni, vagy a repülő Roadstert valódi termékként kezelni, amelyet egy, a vállalattól független harmadik fél magántulajdonba vehet, már annyira kitágítja a fogalom jelentését, hogy az szinte felismerhetetlenné válik. A Tesla szerint a Roadster „Rocket” konfigurációja - vagyis az a változat, amellyel az összes látványos mutatványt végrehajtották - csak meghívásos alapon lesz elérhető. Ez azonban még így is nehezen hihető. A Roadsternek ebből a változatából eltávolítják az utasülést, hogy helyet biztosítsanak az ultramagas nyomású gáztartályoknak, a közúti használhatóságot pedig rövid, hajtóművekkel hajtott lebegésekre cserélik. Azt azonban továbbra sem tudni, hová lehet majd elvinni a repülő Teslát, mivel a vállalat elismeri, hogy az autó nem kap engedélyt „közúti használatra”.
A Tesla foglalási oldalán a Performance, a Thrust és a Rocket változatok szerepelnek, melyeket mind lefelé irányuló erőt generáló ventilátorokkal hirdetnek, amelyek javítják a tapadást. A Performance változatnak nincsenek hajtóművei, viszont csomagtartója van. A korlátozott számban elérhető Thrust változat négy, hátrafelé irányuló hajtóművel rendelkezik, amelyeket az utastér mögötti tartály táplál, és amelyek egyébként a poggyász számára rendelkezésre álló helyet foglalják el. A Tesla járműmérnöki alelnöke, Lars Moravy elmondta, hogy a Thrust változat tartályának feltöltése külső nagynyomású nitrogénforrásból jelenleg két–hat órát vesz igénybe. A terv szerint ezt 30 percre szeretnék csökkenteni. (Ez a Thrust-változat 200 literes tartályára vonatkozik, nem pedig a repülő Rocket nagyobb kapacitású rendszerére.)
Még a tehetős szuperautó-vásárlók számára is alig kínált bármi érdemlegeset az esemény. A Tesla olyan alapvető kereskedelmi információkat sem közölt, mint az ár vagy az akkumulátor hatótávolsága. A Roadster becsült hatótávolságát 950 kilométerről 475 kilométerre csökkentették. Musk pedig könnyedén 2028-ra tolta a gyártás megkezdését, vagyis több mint egy évtizeddel azutánra, hogy az első vásárlók befizették az 50 000 dolláros előleget.
Musk maga is elismerte, hogy a Roadster egy „aprócska projekt”, amely pénzügyi szempontból nem fogja érdemben megváltoztatni a helyzetet az olyan tömegpiaci modellekhez képest, mint a Model Y. Azt is kijelentette, hogy ez „az utolsó igazán jó vezetési élményt nyújtó autó”, utalva arra a meggyőződésére, hogy a Tesla jövőjét az autonóm vezetés határozza majd meg. Egyes elemzők már azt találgatják, hogy a Roadster újbóli bemutatása a Tesla és SpaceX állítólag tervben lévő egyesülésének előkészítését szolgálja. Musk rajongói az X-en szinte könyörögnek ezért, noha egy ilyen lépés valószínűleg a saját részesedésük felhígulásával járna. Musknak a vállalatai feletti irányítás megszilárdítására irányuló törekvéseiben azonban ez csupán a belépő.
Bizonyos értelemben az autónak repülnie kellett ahhoz, hogy az előző évtizedben elmulasztott határidők után úgy érezzük, megérte várni. A Tesla az elektromos autók piacán már többször is lemaradt a versenytársak mögött. Ráadásul a Roadster leglátványosabb trükkjei közül néhányat már mások is megvalósítottak. Léteznek autók, amelyek fejjel lefelé is képesek haladni, vannak olyanok, amelyek a levegőbe tudnak ugrani, és olyanok is, amelyek rendkívül gyorsan gyorsulnak. A BYD Yangwang U9 Extreme modellje négy villanymotorral - vagyis eggyel többel, mint a Roadster - elképesztő, 3000 lóerős teljesítményt ad le, és a tesztek során elérte a 496 km/h-s végsebességet, megdöntve ezzel a Rimac Nevera 432 km/h-s rekordját. A McMurtry Spéirling egyszemélyes autó pedig a 0-ról 100 km/h-ra történő gyorsulás rekordját tartja 1,35 másodperces eredménnyel. A Roadster ezt felülmúlhatja, de ennek megerősítéséhez meg kell várnunk a független tesztek eredményeit.
Elon Musk azonban senki máshoz nem fogható módon tud látványosságot rendezni. Ha tehát a cél a PR-siker elérése, a közösségi média hírfolyamainak uralása és annak megerősítése volt, hogy a Tesla a csúcstechnológia úttörője, akkor a Roadster bemutatója valószínűleg sikeres volt. Az olyan versenytársak, mint a Rimac, a Porsche és a BYD továbbra is valódi, versenypályára kész hiperautókat fognak szállítani, miközben a Tesla még néhány évet tölt rakétahajtású prototípusának tökéletesítésével. Használható termékként teljesen értelmetlen. A mérnöki teljesítmény harmincperces fitogtatásaként azonban valóban lenyűgöző látványt nyújtott.