SG.hu
Ha van vezetést segítő rendszer, akkor a sofőrök nagyobb valószínűséggel nem figyelnek az útra
Egy tanulmány szerint ha egy járműben van valamilyen részleges automatizálási technológia, akkor a sofőrök nagyobb valószínűséggel foglalkoznak a vezetésen kívüli egyéb dolgokkal.
A részleges automatizálási rendszerek használata során a járművezetők nagyobb valószínűséggel végeznek vezetésen kívüli tevékenységeket, például ellenőrzik a telefonjukat vagy esznek egy szendvicset, és aki akarja, könnyen kijátsza a figyelemelterelés korlátozását célzó szabályokat - derült ki egy ma közzétett új kutatásból. Az Insurance Institute for Highway Safety (IIHS) egy hónapos vizsgálatokat végzett két ilyen rendszerrel - a Tesla Autopilot és a Volvo Pilot Assist -, hogy megvizsgálja a vezetők viselkedését, amikor a technológia használatban volt. A tanulmány azt mutatja, hogy jobb biztosítékokra van szükség a figyelmes vezetés biztosításához - áll az IIHS jelentésében.
A részleges automatizálás - a „fejlett vezetőtámogató rendszerek” alacsony szintje - kamerákat, érzékelőket és szoftvereket használ arra, hogy az úton lévő többi jármű alapján szabályozza az autó sebességét, és a sáv közepén tartsa azt. Egyes rendszerek automatikusan vagy felszólításra lehetővé teszik a sávváltást. A sofőrnek azonban folyamatosan figyelnie kell az utat, és készen kell állnia arra, hogy bármikor átvegye az irányítást. A legtöbb rendszer azt is megköveteli, hogy a vezető a kezét a kormányon tartsa.
Függetlenül attól, hogy milyen rendszert használtak, a vezetők gyakrabban végeztek egyéb vizuális-manuális tevékenységeket, például evést, tisztálkodást vagy elektronikai eszközök használatát, amikor a Pilot Assist rendszert használták, mint amikor anélkül vezettek. Ez akkor is igaz volt, ha sokat vagy alig használták a funkciót. Egyes emberek a rendszerhez való hozzászokás során bátrabbá vagy önelégültebbé váltak: ahogy egyre jobban megbarátkoztak a technológiával az idő múlásával nőtt a multitaskingra való hajlam, míg mások kezdettől fogva inkább a vezetésen túli egyéb dolgokkal foglalkoztak a rendszer használata közben.
"Ezek az eredmények jól emlékeztetnek arra, hogy az emberek hogyan tanulnak” - mondta David Harkey, az IIHS elnöke. "Ha arra tanítjuk őket, hogy a figyelem azt jelenti, hogy néhány másodpercenként meg kell érinteni a kormányt, akkor pontosan ezt fogják tenni. Mindkét tanulmányban a járművezetők úgy alakították a viselkedésüket, hogy elterelő tevékenységeket folytattak. Ez jól mutatja, hogy a részleges automatizálási rendszereknek miért van szükségük erőteljesebb biztosítékokra a visszaélések megelőzése érdekében.”
A Tesla Autopilotjával végzett tanulmányban 14 ember vett részt, akik több mint 19 300 km-t vezettek a rendszerrel, és 3858 figyelemre vonatkozó jelzést váltottak ki. A sofőrök átlagosan körülbelül három másodperc alatt reagáltak, általában a kormánykerék megbökésével, ezzel megakadályozva az eszkalálódást. A Volvo Pilot Assist rendszerével végzett vizsgálatban 29 önkéntes vett részt, akikről kiderült, hogy a rendszer használata közben az idő 30%-ában elterelődött a figyelmük. A szerzők szerint ez az arány "rendkívül magas”.
A részleges automatizálási rendszerek használata során a járművezetők nagyobb valószínűséggel végeznek vezetésen kívüli tevékenységeket, például ellenőrzik a telefonjukat vagy esznek egy szendvicset, és aki akarja, könnyen kijátsza a figyelemelterelés korlátozását célzó szabályokat - derült ki egy ma közzétett új kutatásból. Az Insurance Institute for Highway Safety (IIHS) egy hónapos vizsgálatokat végzett két ilyen rendszerrel - a Tesla Autopilot és a Volvo Pilot Assist -, hogy megvizsgálja a vezetők viselkedését, amikor a technológia használatban volt. A tanulmány azt mutatja, hogy jobb biztosítékokra van szükség a figyelmes vezetés biztosításához - áll az IIHS jelentésében.
A részleges automatizálás - a „fejlett vezetőtámogató rendszerek” alacsony szintje - kamerákat, érzékelőket és szoftvereket használ arra, hogy az úton lévő többi jármű alapján szabályozza az autó sebességét, és a sáv közepén tartsa azt. Egyes rendszerek automatikusan vagy felszólításra lehetővé teszik a sávváltást. A sofőrnek azonban folyamatosan figyelnie kell az utat, és készen kell állnia arra, hogy bármikor átvegye az irányítást. A legtöbb rendszer azt is megköveteli, hogy a vezető a kezét a kormányon tartsa.
Függetlenül attól, hogy milyen rendszert használtak, a vezetők gyakrabban végeztek egyéb vizuális-manuális tevékenységeket, például evést, tisztálkodást vagy elektronikai eszközök használatát, amikor a Pilot Assist rendszert használták, mint amikor anélkül vezettek. Ez akkor is igaz volt, ha sokat vagy alig használták a funkciót. Egyes emberek a rendszerhez való hozzászokás során bátrabbá vagy önelégültebbé váltak: ahogy egyre jobban megbarátkoztak a technológiával az idő múlásával nőtt a multitaskingra való hajlam, míg mások kezdettől fogva inkább a vezetésen túli egyéb dolgokkal foglalkoztak a rendszer használata közben.
"Ezek az eredmények jól emlékeztetnek arra, hogy az emberek hogyan tanulnak” - mondta David Harkey, az IIHS elnöke. "Ha arra tanítjuk őket, hogy a figyelem azt jelenti, hogy néhány másodpercenként meg kell érinteni a kormányt, akkor pontosan ezt fogják tenni. Mindkét tanulmányban a járművezetők úgy alakították a viselkedésüket, hogy elterelő tevékenységeket folytattak. Ez jól mutatja, hogy a részleges automatizálási rendszereknek miért van szükségük erőteljesebb biztosítékokra a visszaélések megelőzése érdekében.”
A Tesla Autopilotjával végzett tanulmányban 14 ember vett részt, akik több mint 19 300 km-t vezettek a rendszerrel, és 3858 figyelemre vonatkozó jelzést váltottak ki. A sofőrök átlagosan körülbelül három másodperc alatt reagáltak, általában a kormánykerék megbökésével, ezzel megakadályozva az eszkalálódást. A Volvo Pilot Assist rendszerével végzett vizsgálatban 29 önkéntes vett részt, akikről kiderült, hogy a rendszer használata közben az idő 30%-ában elterelődött a figyelmük. A szerzők szerint ez az arány "rendkívül magas”.