SG.hu
Vállalati eszköznek kellene könyvelni az adatokat
Az európai vállalatoknak új számviteli gyakorlatokra van szükségük a big data és az analitika valós értékének kifejezéséhez.
Európában a pénzügyi válság és az azt követő szabályozási és compliance kezdeményezések nyomán a vállalatok felismerték a big data és az analitika jelentőségét a rövid és hosszú távú sikereik szempontjából. Ugyanakkor a jelenlegi számviteli módszerek alkalmazása mellett a vállalatoknak nehézséget okoz, hogy valós értéken jelenítsék meg adataikat a mérlegben - mutat rá a londoni Centre for Economics and Business Research (Cebr) gazdasági-üzleti tanácsadó cég, és SAS "Az adatok értéke a vállalati mérlegben" című új tanulmánya.
A SAS amszterdami The Premier Business Leadership Series (PBLS) üzleti konferenciáján bemutatott új jelentés azt tárgyalja, hogy az európai vállalatok hogyan tudják felhasználni a big data elemzésével kinyert információkat az ügyfélkapcsolatok javítására, a gyártás korszerűsítésére, és új termékek fejlesztésére. A tanulmány szerint az adatok valós értéken történő nyilvántartása túlmutat a vállalati érdekeken: nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú. A jelenlegi számviteli standardok azonban nem teszik lehetővé az adatokban rejlő érték nyilvántartását, és így az adatokból származtatott lehetőségek ismeretének hiánya hátráltatja a politikai döntéshozatalt.
A jelentés szerint mivel az adatok lehetséges jövőbeli gazdasági előnyöket biztosítanak, vállalati eszköznek kellene tekinteni őket. A vállalatok az adatok gyűjtésének, tárolásának és elemzésének költségeit már most is meg tudják határozni, ugyanakkor nem képesek megfelelően számot adni sem az adataik értékéről, sem az adataik felhasználásában és fejlesztésében rejlő lehetőségekről. Graham Brough, a Cebr vezérigazgatója szerint egy olyan előretekintő integrált számviteli keretrendszerre van szükség, amely átfogó képet ad a befektetők számára a vállalatok értékéről, beleértve az adatok értékének meghatározását is.
"Az adatok értéke háromféleképpen állapítható meg: a piaci érték vagy az adatgyűjtés költségei alapján, valamint az adatokból származó bevételek szerint olyan esetekben, amikor nem beszélhetünk piacról, és az érték érzékeny a külső verseny- és szabályozói tényezőkre. Azonban ha értékcsökkenésre kerül sor, ennek a három módszernek vannak korlátai, ezért a hagyományos számviteli gyakorlatokon túl olyan rendszereket kell találnunk, amelyek nem csak a pénzügyi és a fizikai tőkét veszik figyelembe, hanem az emberi, társadalmi, kapcsolati és tudástőkét is. Olyan előre mutató riportokra van szükségünk, amelyek a vállalatok jövőbeli kilátásait is számba veszik, és nem csak a múltbeli teljesítményt ismertetik." - magyarázza Brough.
Egy olyan új keretrendszer, amely jobban kifejezi az adatok értékét, erősebb makrogazdasági platformot biztosít majd a politikai döntéshozóknak Európa-szerte.
Európában a pénzügyi válság és az azt követő szabályozási és compliance kezdeményezések nyomán a vállalatok felismerték a big data és az analitika jelentőségét a rövid és hosszú távú sikereik szempontjából. Ugyanakkor a jelenlegi számviteli módszerek alkalmazása mellett a vállalatoknak nehézséget okoz, hogy valós értéken jelenítsék meg adataikat a mérlegben - mutat rá a londoni Centre for Economics and Business Research (Cebr) gazdasági-üzleti tanácsadó cég, és SAS "Az adatok értéke a vállalati mérlegben" című új tanulmánya.
A SAS amszterdami The Premier Business Leadership Series (PBLS) üzleti konferenciáján bemutatott új jelentés azt tárgyalja, hogy az európai vállalatok hogyan tudják felhasználni a big data elemzésével kinyert információkat az ügyfélkapcsolatok javítására, a gyártás korszerűsítésére, és új termékek fejlesztésére. A tanulmány szerint az adatok valós értéken történő nyilvántartása túlmutat a vállalati érdekeken: nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú. A jelenlegi számviteli standardok azonban nem teszik lehetővé az adatokban rejlő érték nyilvántartását, és így az adatokból származtatott lehetőségek ismeretének hiánya hátráltatja a politikai döntéshozatalt.
A jelentés szerint mivel az adatok lehetséges jövőbeli gazdasági előnyöket biztosítanak, vállalati eszköznek kellene tekinteni őket. A vállalatok az adatok gyűjtésének, tárolásának és elemzésének költségeit már most is meg tudják határozni, ugyanakkor nem képesek megfelelően számot adni sem az adataik értékéről, sem az adataik felhasználásában és fejlesztésében rejlő lehetőségekről. Graham Brough, a Cebr vezérigazgatója szerint egy olyan előretekintő integrált számviteli keretrendszerre van szükség, amely átfogó képet ad a befektetők számára a vállalatok értékéről, beleértve az adatok értékének meghatározását is.
"Az adatok értéke háromféleképpen állapítható meg: a piaci érték vagy az adatgyűjtés költségei alapján, valamint az adatokból származó bevételek szerint olyan esetekben, amikor nem beszélhetünk piacról, és az érték érzékeny a külső verseny- és szabályozói tényezőkre. Azonban ha értékcsökkenésre kerül sor, ennek a három módszernek vannak korlátai, ezért a hagyományos számviteli gyakorlatokon túl olyan rendszereket kell találnunk, amelyek nem csak a pénzügyi és a fizikai tőkét veszik figyelembe, hanem az emberi, társadalmi, kapcsolati és tudástőkét is. Olyan előre mutató riportokra van szükségünk, amelyek a vállalatok jövőbeli kilátásait is számba veszik, és nem csak a múltbeli teljesítményt ismertetik." - magyarázza Brough.
Egy olyan új keretrendszer, amely jobban kifejezi az adatok értékét, erősebb makrogazdasági platformot biztosít majd a politikai döntéshozóknak Európa-szerte.