Amikor bő egy évvel ezelőtt szolgálatba állt, a Boeing 787 Dreamlinert az innováció csodájaként üdvözölték. A Chicago-i központú cég lítium-ion akkukat, szénszálas géptörzset és elképesztően gyors számítógépes hálózatokat használt az üzemanyag fogyasztás csökkentése és az utazás minőségének tökéletessé tétele érdekében.

A jelenleg 50 gépből álló flotta azonban sorozatos, főként elektromos meghibásodásokat szenvedett el. A múlt heti akkumulátor tűz után, ami a bostoni Logan Nemzetközi Repülőtéren érte az egyik 787-est, a gépek a reptereken vesztegelnek. Az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Tanácsa a repülőgépek elektronikai rendszerének vizsgálatát rendelte el, miközben a Szövetségi Repülési Hivatal (FAA), ami 2011-ben repülésre alkalmasnak nyilvánította a Dreamlinert, megkérdőjelezte saját engedélyezési folyamatát.

A gép lítium-ion akkui, amik a japán All Nippon Airways 787-esének múlt heti kényszerleszállásában is szerepet játszhattak, kétszer annyi energiát tárolnak, mint a nikkel-kadmium akkuk, ezáltal jóval könnyebbek, bizonyos működtetési körülmények között azonban köztudottan tűzveszélyesek. Jelenleg még senki sem tudja, hogy a japán GS Yuasa által gyártott, és a francia Thales által szállított akkuk maguk a hibásak, vagy a csatlakoztatott rendszerek valamilyen vezetékelési, vagy elektronikai problémája okozza a meghibásodásokat.

Az FAA akkukkal szembeni aggálya egészen 2007-ig nyúlik vissza, amikor figyelmeztették a Boeinget, hogy csak akkor használhatnak lítium-ion akkukat, ha a töltési, kezelési és meghibásodás jelző rendszereik képesek megbirkózni az egyedi kockázattal. Az FAA szerint a lítium-ion akkuk hajlamosak a hőmérséklet- és nyomás növekedésre, ha túltöltődnek, "rendkívül instabil fémes lítium képződéséhez vezetve, ami begyulladhat, önfenntartó égést, vagy robbanást eredményez".


Mivel a bostoni akku tűz még kivizsgálás alatt áll, Lori Gunter, a Boeing szóvivője nem tudott tájékoztatást adni a történtekről, azt azonban elmondta, a 787-est úgy építették meg, hogy az bármilyen akkumulátor problémával szemben helytálljon. "Úgy terveztük meg, hogy bármilyen meghibásodást képes legyen kezelni, ami felmerülhet az akkumulátor részéről" - nyilatkozott a New Scientist-nek.

A Boeing riválisa, a francia Airbus csupán az A380-asok vészvilágításának energiaellátásához használ jelenleg lítium-ion akkukat, azonban ők is tervezik a széleskörű alkalmazást a készülő A350-nél. "A lítium-ion akkumulátorok egészen különböző módokon alakíthatók ki, különböző kémiák, elektronikai védelmek, kapacitások és cellaszámok kombinációjával" - nyilatkozott az Airbus egyik szóvivője. "Fontos az akku integrálásának a módja, valamint a hozzá kapcsolódó védelem"


A kolorádói Nemzeti Megújuló Energia Központ kutatói szerint az akkukba épített intelligens szenzorok jelenthetik a megoldást. A központ egyik munkatársa, Gi-Heon Kim egy "meghibásodás-biztos" lítium-ion akku kifejlesztésén dolgozik, ami magába foglal egy passzív korai jelzőrendszert, ami észleli az akkucellák azon szerkezeti hibáit, amik a túlmelegedésekhez, ezáltal tüzekhez vezethetnek. Amint a rendszer észleli a cellahibát, azonnal elszigeteli azt az akkutól, jóval a kialakulása előtt megelőzve az akku meghibásodását. "Ez a technológia független az akku kémiájától és cella kialakításától" - magyarázta Kim, aki szerint ennek köszönhetően a telefonokban, elektromos járművekben és a repülésben alkalmazott akkumulátoroknál egyaránt használható lesz.

Az akkumulátor probléma vizsgálatának eredménye a Nemzetközi Űrállomásra is hatással lehet, az ISS ugyanis éppen most készül energiaellátásának felújítására a GS Yuasa Li-ion celláinak alkalmazásával. "A NASA folyamatos kapcsolatban van a Boeinggel, az FAA-val és a cellákat gyártó céggel a folyamatban lévő elemzések kapcsán, hogy a lehető leggyorsabban reagálhasson" - nyilatkozott a NASA szóvivője.