Berta Sándor
A diákigazolványban lévő RFID-chippel ellenőrzik az amerikai tanulókat
Novemberben eltanácsoltak egy diákot az egyik texasi iskolából, mert megtagadta az RFID-chippel ellátott igazolvány átvételét. Ugyan az oktatási intézmény később visszavonta a döntését, de az ügy nem ért itt véget.
A lány édesapja bíróság elé vitte a dolgot. Kiderült, hogy az iskola azért ragaszkodott az RFID-s diákigazolványokhoz, mert az intézmény területén nyomon akarja követni a diákok mozgását, hogy bizonyíthassa, ha valaki nem volt jelen. Az okmányokban az RFID-chip mellett vonalkódot is elhelyeztek és így lehetővé vált az összes mozgás ellenőrzése. A 15 éves Andrea H. azért tagadta meg a diákigazolvány átvételét, mert úgy érezte, hogy a chip miatt nem gyakorolhatná szabadon a vallását.
Balra Andrea Hernandez, középen testvére, Vinson és apja Steven Hernandez
Az ügyet tárgyaló bíró ítéletében az iskolának adott igazat, mondván az felajánlotta a lánynak, hogy járjon másik oktatási intézménybe, ahol nincsenek ilyen igazolványok, de ő ezt elutasította. A lány családja a chipet az ördög szimbólumaként értékelte és a "bestia jeleként" látta, ezért óva intette lányát a használatától. A család ugyanakkor az RFID-chip eltávolítását is elutasította. A bíróság ezt úgy értékelte, hogy az iskola nem csak ésszerűen cselekedett, hanem a lány vallási aggályait is figyelembe vette. A családfő azzal indokolta az ajánlat elutasítását, hogy nekik "Istenre kell hallgatniuk." A család január végéig fellebbezhet az ítélet ellen. Ezt meg is akarják tenni, mert álláspontjuk szerint egy bíróság nem döntheti el mi vallásos és mi nem. A lány szintén addig dönthet, hogy mégis átveszi-e az RFID-chipes diákigazolványt vagy esetleg másik oktatási intézménybe jár.
Steven Hernandez kezében az RFID-chipes diákigazolvány, amit visszautasítottak
Az azonosítóchipeket egyébként nem biztonsági vagy ellenőrzési, hanem pénzügyi szempontból alkalmazzák az iskolák. Az adott iskolai kerület minden diák után pénzt kap az államtól, de csak akkor kapja meg az összeget, ha a tanulók valóban az osztályteremben ülnek. Amennyiben hiányzik valaki, az állam csökkenti az összeget. Az illetékes iskolai kerület azzal érvelt, hogy évente 1,7 millió dollárt veszít el azáltal, ha az órák kezdetekor a nebulók az épületben, de nem az osztálytermekben tartózkodnak.
Houstonban két iskolai kerület évek óta használja ezt a megoldást és így több százezer dollárra tesznek szert. Az Andrea H.-t és családját támogató Rutherford Intézet ugyanakkor a megoldást a magánélet védelméről szóló jog megsértésének tartja.
A lány édesapja bíróság elé vitte a dolgot. Kiderült, hogy az iskola azért ragaszkodott az RFID-s diákigazolványokhoz, mert az intézmény területén nyomon akarja követni a diákok mozgását, hogy bizonyíthassa, ha valaki nem volt jelen. Az okmányokban az RFID-chip mellett vonalkódot is elhelyeztek és így lehetővé vált az összes mozgás ellenőrzése. A 15 éves Andrea H. azért tagadta meg a diákigazolvány átvételét, mert úgy érezte, hogy a chip miatt nem gyakorolhatná szabadon a vallását.
Balra Andrea Hernandez, középen testvére, Vinson és apja Steven Hernandez
Az ügyet tárgyaló bíró ítéletében az iskolának adott igazat, mondván az felajánlotta a lánynak, hogy járjon másik oktatási intézménybe, ahol nincsenek ilyen igazolványok, de ő ezt elutasította. A lány családja a chipet az ördög szimbólumaként értékelte és a "bestia jeleként" látta, ezért óva intette lányát a használatától. A család ugyanakkor az RFID-chip eltávolítását is elutasította. A bíróság ezt úgy értékelte, hogy az iskola nem csak ésszerűen cselekedett, hanem a lány vallási aggályait is figyelembe vette. A családfő azzal indokolta az ajánlat elutasítását, hogy nekik "Istenre kell hallgatniuk." A család január végéig fellebbezhet az ítélet ellen. Ezt meg is akarják tenni, mert álláspontjuk szerint egy bíróság nem döntheti el mi vallásos és mi nem. A lány szintén addig dönthet, hogy mégis átveszi-e az RFID-chipes diákigazolványt vagy esetleg másik oktatási intézménybe jár.
Steven Hernandez kezében az RFID-chipes diákigazolvány, amit visszautasítottak
Az azonosítóchipeket egyébként nem biztonsági vagy ellenőrzési, hanem pénzügyi szempontból alkalmazzák az iskolák. Az adott iskolai kerület minden diák után pénzt kap az államtól, de csak akkor kapja meg az összeget, ha a tanulók valóban az osztályteremben ülnek. Amennyiben hiányzik valaki, az állam csökkenti az összeget. Az illetékes iskolai kerület azzal érvelt, hogy évente 1,7 millió dollárt veszít el azáltal, ha az órák kezdetekor a nebulók az épületben, de nem az osztálytermekben tartózkodnak.
Houstonban két iskolai kerület évek óta használja ezt a megoldást és így több százezer dollárra tesznek szert. Az Andrea H.-t és családját támogató Rutherford Intézet ugyanakkor a megoldást a magánélet védelméről szóló jog megsértésének tartja.