SG.hu·
Ingyenes ChatGPT-t kaptak az észt diákok egy országos kísérlet részeként
Észtország úgy döntött, hogy minden 10. és 11. osztályos diákjának saját ChatGPT-fiókot biztosít az iskolai munkához. Senki sem tudja pontosan, hogyan végződik majd ez a kísérlet.
A 1,3 millió lakosú balti állam már a mesterséges intelligencia-forradalom korai szakaszában felismerte, hogy középiskolás diákjainak többsége chatbotokra bízza az iskolai feladatok egy részét. Ahelyett, hogy betiltotta volna az új technológiát, Észtország egy első pillantásra ellentmondásos beavatkozás mellett döntött: az év elején közel 20 ezer diáknak biztosított ingyenes chatbot-hozzáférést, miközben az oktatási módszereket is újragondolta. Az a kérdés, amellyel Észtország küzd, valójában minden oktatási intézmény és munkahely számára ismerős: a mesterséges intelligencia korszakában mennyit kell gondolkodniuk az embereknek, és hogyan lehet megakadályozni, hogy az új technológia mankóvá váljon?
Agne Kosk angoltanár a chatbotok és az emberi interakció ötvözésére törekszik. Az egyik tanegység során a diákok a ChatGPT-vel beszélgettek, amely egy 1816-os vacsorán részt vevő vendégek szerepét játszotta el, azon az összejövetelen, ahol Mary Shelley megfogalmazta a Frankenstein ötletét. Ezt követően az osztályteremben beszélték meg az élményeiket. Egy másik feladatban a tallinni Pelgulinna Állami Gimnázium tanára arra kérte a tanulókat, hogy írjanak egy fogalmazást kézzel, papíron az órán, majd használják a mesterséges intelligenciát annak kijavítására, de a kézzel írt eredeti változatot adják be. A tallinni Szent János Iskola - egy magán keresztény középiskola - úgynevezett fordított tanórákkal kísérletezik. Ahelyett, hogy az új témát az órán mutatnák be, majd otthoni feladatokat adnának hozzá, a tanárok chatbot segítségével történő otthoni témafelfedezést adnak fel, és az osztályteremben beszélik meg az eredményeket.
Az észt középiskolai program középpontjában az OpenAI chatbotjának egy egyedi, "szókratészi" változata áll, amely nem hajlandó elvégezni a diákok helyett a feladatokat. Ehelyett arra utasították, hogy segítsen megtervezni egy feladat megközelítését, vagy kérdéseket tegyen fel a gondolkodás mélyebb feltárása érdekében. A szervezők április végén a Google Gemini hasonlóan testre szabott változatának terjesztését is megkezdték. "Az a tét, hogy elveszíthetünk egy teljes generációt" - mondta Ivo Visak, egykori középiskolai igazgató, aki jelenleg az észt AI Leap Alapítványt vezeti. Az alapítvány az OpenAI-jal és a Google-lel együttműködve valósította meg a programot.
Az észt kezdeményezés az egyik leglátványosabb példája annak az új kereskedelmi versenynek, amely az oktatási célú mesterséges intelligencia piacáért folyik. Egyes elemzők szerint ez a piac 2030-ra évente több tízmilliárd dolláros méretet érhet el. Az észt kutatók a Stanford Egyetemmel és az OpenAI-jal együttműködve mérik a diákok kognitív képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását, mind a program bevezetése előtt, mind azt követően. Reményeik szerint még az idén közzéteszik az első eredményeket, amelyek az elsők között mutathatják meg nagy léptékben, hogy a koordinált MI-használat milyen hatással van az olyan készségekre, mint az érvelés, a tudás megőrzése vagy az önbizalom.
A diákok részéről a fogadtatás vegyes. Egyesek szerint a rendszert témák feltárására vagy vizsgafelkészülésre használják, míg mások inkább azt szeretnék, hogy a szűrés nélküli ChatGPT végezze el helyettük a házi feladatot. Van egy olyan csoport is, amely egyáltalán nem kedveli a mesterséges intelligenciát, és semmilyen kapcsolatot nem akar vele. A 17 éves Kadi-Ly Lestal elmondta, hogy az agyi képességek elsorvadásától való félelme miatt kerüli a generatív mesterséges intelligenciát. "Attól félek, hogy egyszerűen lustává válok" - mondta Lestal.
Eddig a ChatGPT-hez hozzáférő diákok körülbelül 62 százaléka aktiválta a fiókját, és nagyjából 35 százalékuk használja rendszeresen. A tanárok szerint az észt diákok egy kisebb, de hangos csoportja erkölcsi okokból utasítja el a mesterséges intelligenciát. Érveik között szerepel az adatközpontok vízfogyasztása vagy az amerikai technológiai vállalatokkal kapcsolatos politikai kifogások. Cordelia Violet Paap, egy 12. osztályos diák és a Pelgulinna Állami Gimnázium diákönkormányzatának elnöke márciusban egy olyan verset adott elő az iskolai tehetségkutatón, amely a mesterséges intelligencia ellen emelt szót. Véleménye szerint a technológia túl új, és még nem kutatták eleget. "Annyi minden rosszul sülhet el vele" - mondta Paap.
A ChatGPT-fiókokat használó diákok egyik leggyakoribb panasza, hogy az észt változat függetlenül a helyzettől néha kérdésekkel válaszol. "Megkérdeztem tőle, hogyan készítsek el tőle egy ételt" - mondta a 17 éves Anna Trofimova, Kosk egyik tanítványa. "A válasza az volt, hogy milyen tapasztalataim vannak az adott étellel kapcsolatban." Trofimova inkább a kereskedelmi változatot használja. Más diákok arról számoltak be, hogy az észt rendszer korlátozásait úgy kerülik meg, hogy többször ismételten választ kérnek, vagy azt állítják, hogy a tanár engedélyezte a segítségnyújtást. A szervezők és az OpenAI szerint folyamatosan finomítják az iskolai változat működését a felhasználói élmény javítása érdekében. Madis Kahro, a tartui Miina Härma Gimnázium spanyoltanára azt mondta, hogy a diákjai gyakorlópartnerként használják a mesterséges intelligenciát, amely soha nem türelmetlen, miközben ő megpróbálja megtanítani nekik a megfelelő utasítások megfogalmazásának technikáját. "Kell egy kis idő, hogy az ember hozzászokjon, de szerintem nagyon hasznos lehet" - mondta Kahro.
A Lettország és Oroszország közé ékelődő Észtország már az 1990-es években úttörő szerepet vállalt az internet iskolai bevezetésében a "Tigrisugrás" program révén, nem sokkal azután, hogy elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Az állami szolgáltatások digitalizálása és a kibervédelmi képességek fejlesztése hosszú ideje az ország jövőképének meghatározó eleme. Ennek ellenére a mesterséges intelligencia megjelenése hirtelen változást hozott. Egy 2024-es felmérés meglepte a kutatókat, amikor kiderült, hogy az ország középiskolás diákjainak több mint 90 százaléka már használ generatív mesterséges intelligenciát tanulási feladatokhoz, miközben a tanárok alig több mint fele alkalmaz ilyen eszközöket.
Alar Karis köztársasági elnök, aki korábban akadémikusként és genetikai kutatóként dolgozott, 2025 februárjában jelentette be, hogy Észtország chatbotokat vezet be az iskolákban. "Tudtuk, hogy a semmittevés a lehető legrosszabb választás" - mondta Kristina Kallas oktatási és kutatási miniszter. Az észt program egyik legfontosabb célja, mind a tanórákon, mind a szókratészi chatbot révén, hogy segítsen a diákoknak megérteni, mit tudnak és mit nem tudnak. A kutatások szerint ugyanis a mesterséges intelligencia könnyen elmossa ezt a határvonalat. "A legnagyobb félelmem az, hogy a tanulás a tanulás utánzatává válik" - mondta Indrek Lillemägi, a Pelgulinna Állami Gimnázium igazgatója.
Észtország az első olyan országok sorában, ahol az OpenAI szeretné bevezetni a ChatGPT Edu oktatási termékét a középiskolás diákok számára. Leah Belsky, az OpenAI oktatási részlegének alelnöke szerint az eszközt "szándékosan úgy tervezték meg, hogy a megfelelő pillanatokban lassítsa le a diákokat, és folyamatosan vonja be őket a gondolkodás folyamatába". Mindeddig kevés nagyszabású kutatás vizsgálta a diákok mesterséges intelligencia-használatának hatásait az iskolákban. Egyes tanulmányok szerint azok a tanulók, akik a mentális munkát a mesterséges intelligenciára bízzák, később nehezebben teljesítenek az MI nélküli vizsgákon. Ezt a jelenséget mankóhatásnak nevezik.
Egy széles körben idézett, tavaly közzétett kísérlet azt mutatta ki, hogy a török középiskolások matematikai gyakorlati eredményei javultak a ChatGPT használata mellett, ugyanakkor 17 százalékos teljesítménycsökkenést mutattak, amikor segítség nélkül kellett vizsgázniuk. Ugyanez a kutatás egy lehetséges megoldást is felvázolt. Azok a diákok, akik a ChatGPT olyan változatát használták, amelyet arra utasítottak, hogy ne adjon kész válaszokat, és amelyet a tanárok által biztosított feladatokkal tápláltak, szinte semmilyen teljesítménycsökkenést nem mutattak. Más kutatások szintén azt mutatták, hogy a célzottan oktatási célokra fejlesztett MI-tanárok segítségével a diákok fejlődhetnek, különösen akkor, ha a tanárok közvetlenül részt vesznek a folyamatban.
Néhány észt tanár attól tart, hogy a mesterséges intelligencia végül tovább növelheti a különbségeket a jól teljesítő, jó tanulási szokásokkal rendelkező diákok és azok között, akik még nem találták meg a helyüket az iskolarendszerben, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábbi generációk egyes tanulási eszközei is tették. Visszatérve a Pelgulinna Állami Gimnáziumhoz, Kosk úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miatt a tanároknak biztosítaniuk kell, hogy az osztálytermi idő továbbra is az a hely legyen, ahol a gyerekek valódi szellemi erőfeszítést tesznek. "Ha abbahagyjuk a nehéz munka elvégzését, akkor valójában már semmit sem tehetünk" - mondta.
A 1,3 millió lakosú balti állam már a mesterséges intelligencia-forradalom korai szakaszában felismerte, hogy középiskolás diákjainak többsége chatbotokra bízza az iskolai feladatok egy részét. Ahelyett, hogy betiltotta volna az új technológiát, Észtország egy első pillantásra ellentmondásos beavatkozás mellett döntött: az év elején közel 20 ezer diáknak biztosított ingyenes chatbot-hozzáférést, miközben az oktatási módszereket is újragondolta. Az a kérdés, amellyel Észtország küzd, valójában minden oktatási intézmény és munkahely számára ismerős: a mesterséges intelligencia korszakában mennyit kell gondolkodniuk az embereknek, és hogyan lehet megakadályozni, hogy az új technológia mankóvá váljon?
Agne Kosk angoltanár a chatbotok és az emberi interakció ötvözésére törekszik. Az egyik tanegység során a diákok a ChatGPT-vel beszélgettek, amely egy 1816-os vacsorán részt vevő vendégek szerepét játszotta el, azon az összejövetelen, ahol Mary Shelley megfogalmazta a Frankenstein ötletét. Ezt követően az osztályteremben beszélték meg az élményeiket. Egy másik feladatban a tallinni Pelgulinna Állami Gimnázium tanára arra kérte a tanulókat, hogy írjanak egy fogalmazást kézzel, papíron az órán, majd használják a mesterséges intelligenciát annak kijavítására, de a kézzel írt eredeti változatot adják be. A tallinni Szent János Iskola - egy magán keresztény középiskola - úgynevezett fordított tanórákkal kísérletezik. Ahelyett, hogy az új témát az órán mutatnák be, majd otthoni feladatokat adnának hozzá, a tanárok chatbot segítségével történő otthoni témafelfedezést adnak fel, és az osztályteremben beszélik meg az eredményeket.
Az észt középiskolai program középpontjában az OpenAI chatbotjának egy egyedi, "szókratészi" változata áll, amely nem hajlandó elvégezni a diákok helyett a feladatokat. Ehelyett arra utasították, hogy segítsen megtervezni egy feladat megközelítését, vagy kérdéseket tegyen fel a gondolkodás mélyebb feltárása érdekében. A szervezők április végén a Google Gemini hasonlóan testre szabott változatának terjesztését is megkezdték. "Az a tét, hogy elveszíthetünk egy teljes generációt" - mondta Ivo Visak, egykori középiskolai igazgató, aki jelenleg az észt AI Leap Alapítványt vezeti. Az alapítvány az OpenAI-jal és a Google-lel együttműködve valósította meg a programot.
Az észt kezdeményezés az egyik leglátványosabb példája annak az új kereskedelmi versenynek, amely az oktatási célú mesterséges intelligencia piacáért folyik. Egyes elemzők szerint ez a piac 2030-ra évente több tízmilliárd dolláros méretet érhet el. Az észt kutatók a Stanford Egyetemmel és az OpenAI-jal együttműködve mérik a diákok kognitív képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását, mind a program bevezetése előtt, mind azt követően. Reményeik szerint még az idén közzéteszik az első eredményeket, amelyek az elsők között mutathatják meg nagy léptékben, hogy a koordinált MI-használat milyen hatással van az olyan készségekre, mint az érvelés, a tudás megőrzése vagy az önbizalom.
A diákok részéről a fogadtatás vegyes. Egyesek szerint a rendszert témák feltárására vagy vizsgafelkészülésre használják, míg mások inkább azt szeretnék, hogy a szűrés nélküli ChatGPT végezze el helyettük a házi feladatot. Van egy olyan csoport is, amely egyáltalán nem kedveli a mesterséges intelligenciát, és semmilyen kapcsolatot nem akar vele. A 17 éves Kadi-Ly Lestal elmondta, hogy az agyi képességek elsorvadásától való félelme miatt kerüli a generatív mesterséges intelligenciát. "Attól félek, hogy egyszerűen lustává válok" - mondta Lestal.
Eddig a ChatGPT-hez hozzáférő diákok körülbelül 62 százaléka aktiválta a fiókját, és nagyjából 35 százalékuk használja rendszeresen. A tanárok szerint az észt diákok egy kisebb, de hangos csoportja erkölcsi okokból utasítja el a mesterséges intelligenciát. Érveik között szerepel az adatközpontok vízfogyasztása vagy az amerikai technológiai vállalatokkal kapcsolatos politikai kifogások. Cordelia Violet Paap, egy 12. osztályos diák és a Pelgulinna Állami Gimnázium diákönkormányzatának elnöke márciusban egy olyan verset adott elő az iskolai tehetségkutatón, amely a mesterséges intelligencia ellen emelt szót. Véleménye szerint a technológia túl új, és még nem kutatták eleget. "Annyi minden rosszul sülhet el vele" - mondta Paap.
A ChatGPT-fiókokat használó diákok egyik leggyakoribb panasza, hogy az észt változat függetlenül a helyzettől néha kérdésekkel válaszol. "Megkérdeztem tőle, hogyan készítsek el tőle egy ételt" - mondta a 17 éves Anna Trofimova, Kosk egyik tanítványa. "A válasza az volt, hogy milyen tapasztalataim vannak az adott étellel kapcsolatban." Trofimova inkább a kereskedelmi változatot használja. Más diákok arról számoltak be, hogy az észt rendszer korlátozásait úgy kerülik meg, hogy többször ismételten választ kérnek, vagy azt állítják, hogy a tanár engedélyezte a segítségnyújtást. A szervezők és az OpenAI szerint folyamatosan finomítják az iskolai változat működését a felhasználói élmény javítása érdekében. Madis Kahro, a tartui Miina Härma Gimnázium spanyoltanára azt mondta, hogy a diákjai gyakorlópartnerként használják a mesterséges intelligenciát, amely soha nem türelmetlen, miközben ő megpróbálja megtanítani nekik a megfelelő utasítások megfogalmazásának technikáját. "Kell egy kis idő, hogy az ember hozzászokjon, de szerintem nagyon hasznos lehet" - mondta Kahro.
A Lettország és Oroszország közé ékelődő Észtország már az 1990-es években úttörő szerepet vállalt az internet iskolai bevezetésében a "Tigrisugrás" program révén, nem sokkal azután, hogy elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Az állami szolgáltatások digitalizálása és a kibervédelmi képességek fejlesztése hosszú ideje az ország jövőképének meghatározó eleme. Ennek ellenére a mesterséges intelligencia megjelenése hirtelen változást hozott. Egy 2024-es felmérés meglepte a kutatókat, amikor kiderült, hogy az ország középiskolás diákjainak több mint 90 százaléka már használ generatív mesterséges intelligenciát tanulási feladatokhoz, miközben a tanárok alig több mint fele alkalmaz ilyen eszközöket.
Alar Karis köztársasági elnök, aki korábban akadémikusként és genetikai kutatóként dolgozott, 2025 februárjában jelentette be, hogy Észtország chatbotokat vezet be az iskolákban. "Tudtuk, hogy a semmittevés a lehető legrosszabb választás" - mondta Kristina Kallas oktatási és kutatási miniszter. Az észt program egyik legfontosabb célja, mind a tanórákon, mind a szókratészi chatbot révén, hogy segítsen a diákoknak megérteni, mit tudnak és mit nem tudnak. A kutatások szerint ugyanis a mesterséges intelligencia könnyen elmossa ezt a határvonalat. "A legnagyobb félelmem az, hogy a tanulás a tanulás utánzatává válik" - mondta Indrek Lillemägi, a Pelgulinna Állami Gimnázium igazgatója.
Észtország az első olyan országok sorában, ahol az OpenAI szeretné bevezetni a ChatGPT Edu oktatási termékét a középiskolás diákok számára. Leah Belsky, az OpenAI oktatási részlegének alelnöke szerint az eszközt "szándékosan úgy tervezték meg, hogy a megfelelő pillanatokban lassítsa le a diákokat, és folyamatosan vonja be őket a gondolkodás folyamatába". Mindeddig kevés nagyszabású kutatás vizsgálta a diákok mesterséges intelligencia-használatának hatásait az iskolákban. Egyes tanulmányok szerint azok a tanulók, akik a mentális munkát a mesterséges intelligenciára bízzák, később nehezebben teljesítenek az MI nélküli vizsgákon. Ezt a jelenséget mankóhatásnak nevezik.
Egy széles körben idézett, tavaly közzétett kísérlet azt mutatta ki, hogy a török középiskolások matematikai gyakorlati eredményei javultak a ChatGPT használata mellett, ugyanakkor 17 százalékos teljesítménycsökkenést mutattak, amikor segítség nélkül kellett vizsgázniuk. Ugyanez a kutatás egy lehetséges megoldást is felvázolt. Azok a diákok, akik a ChatGPT olyan változatát használták, amelyet arra utasítottak, hogy ne adjon kész válaszokat, és amelyet a tanárok által biztosított feladatokkal tápláltak, szinte semmilyen teljesítménycsökkenést nem mutattak. Más kutatások szintén azt mutatták, hogy a célzottan oktatási célokra fejlesztett MI-tanárok segítségével a diákok fejlődhetnek, különösen akkor, ha a tanárok közvetlenül részt vesznek a folyamatban.
Néhány észt tanár attól tart, hogy a mesterséges intelligencia végül tovább növelheti a különbségeket a jól teljesítő, jó tanulási szokásokkal rendelkező diákok és azok között, akik még nem találták meg a helyüket az iskolarendszerben, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábbi generációk egyes tanulási eszközei is tették. Visszatérve a Pelgulinna Állami Gimnáziumhoz, Kosk úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése miatt a tanároknak biztosítaniuk kell, hogy az osztálytermi idő továbbra is az a hely legyen, ahol a gyerekek valódi szellemi erőfeszítést tesznek. "Ha abbahagyjuk a nehéz munka elvégzését, akkor valójában már semmit sem tehetünk" - mondta.