SG.hu·
Az észt iskolákban nem tiltják, hanem tanítják a mesterséges intelligencia használatát
Észtország azzal próbálja újragondolni az oktatás jövőjét, hogy nem kitiltani akarja a mesterséges intelligenciát az iskolákból, hanem éppen ellenkezőleg, a tanulási folyamat középpontjába helyezné azt. Az ország vezetése szerint a generatív MI nem olyan technológia, amelyet a diákoktól távol kell tartani, hanem olyan eszköz, amelyet meg kell tanítani helyesen használni.
A kezdeményezés élén Kristina Kallas észt oktatási és kutatási miniszter áll, aki szerint teljesen hibás megközelítés az MI elleni harc az iskolákban. Úgy véli, ha az oktatási rendszerek egyszerű tiltásokkal próbálják távol tartani a technológiát, az végső soron a diákok gondolkodási képességeinek romlásához vezethet. „Ha az MI-t kiszorítjuk az iskolából, akkor jelentős kognitív hanyatlást kockáztatunk, mert a diákok ettől még használni fogják” - fogalmazott Kallas. Ez a gondolkodásmód áll annak az együttműködésnek a hátterében is, amelyet Észtország kötött Sam Altman OpenAI vállalatával. A program célja egy testreszabott oktatási mesterséges intelligencia platform bevezetése az észt középiskolákban. Az elképzelés európai szinten is az egyik legambiciózusabb MI-alapú oktatási kísérletnek számít.
Észtország régóta nyitott az új technológiák iránt. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az ország vállalatainak 23,4 százaléka használt valamilyen mesterséges intelligencia rendszert, ami meghaladja az Európai Unió 20 százalékos átlagát. Tallinn korábban is számos technológiai innováció bölcsője volt. Innen indult például a Skype, és itt működik a Bolt közlekedési és ételkiszállító platform, valamint a személyazonosság-ellenőrzéssel foglalkozó Veriff is. Az új oktatási platformot az észt felső középiskolás diákok körülbelül fele, mintegy 10 ezer tanuló már most használja. A fennmaradó diákok várhatóan a nyár folyamán csatlakoznak a rendszerhez. A következő tanévben a szakiskolák is bekapcsolódnak a programba.
Kallas szerint a projekt lényege nem pusztán új technológiák bevezetése, hanem a tanítás teljes újragondolása. Európa számos országában jelenleg inkább az MI segítségével elkövetett csalások felismerésére koncentrálnak, és sok helyen elsősorban veszélyként tekintenek a generatív rendszerekre. „Ez rossz harc” - mondta a miniszter, aki maga is tanít a Tartui Egyetemen. Elmondása szerint saját egyetemi feladatait is átalakította, miután rájött, hogy a hallgatók már így is generatív MI segítségével készítik el a hagyományos beadandókat. Szerinte ezért nem az a valódi kérdés, hogyan lehet távol tartani a technológiát, hanem az, miként lehet úgy integrálni azt az oktatásba, hogy gyorsítsa és erősítse a gondolkodási fejlődést, ne pedig kiváltsa azt.
„A kihívás nem az, hogyan tartsuk távol az MI-t. A kihívás az, hogyan illesszük be a tanulási folyamatba úgy, hogy felgyorsítsa és erősítse a kognitív fejlődést ahelyett, hogy helyettesítené a gondolkodást” - fogalmazott. Kallas a mesterséges intelligenciát a korábbi korszakok technológiai áttöréseihez hasonlította, amelyek kezdetben szintén félelmet váltottak ki, később azonban természetes oktatási eszközzé váltak. „Úgy kellene tekintenünk rá, mint egy számológépre” - mondta, hozzátéve, hogy a technológia értékét mindig az határozza meg, hogyan és mikor használják.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MI-t nem szabad túl korán bevezetni a gyerekek életébe. Szerinte először stabil alapokat kell kialakítani. A diákoknak meg kell tanulniuk az alapvető tényeket, az írás-olvasást, a matematikai készségeket és a társas érzelmi kompetenciákat, mielőtt a mesterséges intelligencia valódi segítséggé válhatna számukra. „Ha nincs meg az alapvető tudásstruktúrád, akkor nem tudsz kritikus gondolkodást kialakítani” - mondta. „Tudnod kell például, hogy a második világháború 1939-ben kezdődött, mert vannak dolgok, amelyeket egyszerűen fejből kell tudni.”
Az Európai Unió oktatási miniszterei kedden várhatóan közös álláspontot fogadnak el az MI oktatási felhasználásáról. Az állásfoglalás egy „etikus, biztonságos és emberközpontú megközelítést” sürget, amelyben kiemelt szerepet kapnak a digitális készségek és az MI-ismeretek. Az észt kezdeményezés ugyanakkor kutatási projektként is működik. Az OpenAI-jal kötött megállapodás értelmében az oktatási platformra feltöltött diákadatok észt ellenőrzés alatt maradnak, és azokat nem használhatják fel az OpenAI általános modelljeinek tanítására.
A kutatók anonim használati mintákat elemeznek majd annak érdekében, hogy megértsék, miként használják a diákok a mesterséges intelligenciát. Vizsgálják többek között azt, milyen kérdéseket tesznek fel, mennyi ideig kommunikálnak a rendszerrel, illetve mélyebb beszélgetésekre használják-e az eszközt vagy csupán gyors tényellenőrzésre. Az eredményeket később tudományos kutatásként publikálják.
Az OpenAI számára az észt együttműködés egy szélesebb stratégia része. A vállalat világszerte próbál megállapodásokat kötni kormányokkal annak érdekében, hogy növelje a mesterséges intelligencia jelenlétét az oktatásban. Görögország és Szlovákia szintén együttműködik a ChatGPT fejlesztőjével, hogy testreszabott generatív MI chatbotokat vezessenek be az iskolákban. A kormányzati tárgyalások egyik vezető alakja George Osborne korábbi brit pénzügyminiszter, aki jelenleg az OpenAI nemzetközi kapcsolataiban játszik kulcsszerepet. Amikor Szlovákia bejelentette saját megállapodását, Tomáš Drucker oktatási miniszter arról beszélt, hogy a program lehetőséget ad annak ellenőrzésére, „hogyan lehet értelmesen használni a mesterséges intelligenciát” az új tanárok képzésében.
Az észt modell egy olyan időszakban jelenik meg, amikor Európa-szerte egyre hevesebb vita zajlik a gyerekek képernyőidejéről. Több ország korlátozná az okostelefonok használatát az iskolákban, és egyre több helyen merül fel az online életkor-ellenőrzés ötlete is. Kallas szerint azonban a politikusok gyakran rossz kérdésre koncentrálnak. „Nem a képernyő előtt töltött idő mennyisége a lényeg” - mondta. „Hanem az, hogy mi a célja, mi a pedagógiai stratégiája a képernyőhasználatnak.”
Úgy véli, a korábbi digitalizációs programok sokszor azért vallottak kudarcot, mert az iskolák egyszerűen csak tabletekre költöztették a tankönyveket és a munkafüzeteket, anélkül hogy újragondolták volna a tanítás módszereit. A miniszter egy vegyes modell mellett érvel. Ebben a diákok továbbra is kézzel írnak és jegyzetelnek, mert ezek fontos szerepet játszanak a memória fejlődésében, miközben a digitális eszközök a tesztelést, a visszajelzéseket és az MI-alapú tanulást támogatják.
Az észt modellt több európai ország is figyelemmel követi. Kallas szerint az uniós oktatási miniszterek körében komoly érdeklődés mutatkozik a rendszer iránt, különösen azért, mert számos állam éppen az ellenkező irányba halad, és inkább korlátozásokkal reagál a technológiai változásokra. Tallinn ugyanakkor szkeptikus a széles körű tiltásokkal kapcsolatban. Kallas szerint ezek a szabályok gyakran inkább ellenállást szülnek, mint valódi együttműködést. Gyerekkorát felidézve, amelyet még a szovjet rendszerben töltött, azt mondta: „Tőlünk mindent tiltottak, ezért a napjaink nagy részét azzal töltöttük, hogy kitaláljuk, hogyan lehet kijátszani ezeket a tiltásokat.”
A kezdeményezés élén Kristina Kallas észt oktatási és kutatási miniszter áll, aki szerint teljesen hibás megközelítés az MI elleni harc az iskolákban. Úgy véli, ha az oktatási rendszerek egyszerű tiltásokkal próbálják távol tartani a technológiát, az végső soron a diákok gondolkodási képességeinek romlásához vezethet. „Ha az MI-t kiszorítjuk az iskolából, akkor jelentős kognitív hanyatlást kockáztatunk, mert a diákok ettől még használni fogják” - fogalmazott Kallas. Ez a gondolkodásmód áll annak az együttműködésnek a hátterében is, amelyet Észtország kötött Sam Altman OpenAI vállalatával. A program célja egy testreszabott oktatási mesterséges intelligencia platform bevezetése az észt középiskolákban. Az elképzelés európai szinten is az egyik legambiciózusabb MI-alapú oktatási kísérletnek számít.
Észtország régóta nyitott az új technológiák iránt. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben az ország vállalatainak 23,4 százaléka használt valamilyen mesterséges intelligencia rendszert, ami meghaladja az Európai Unió 20 százalékos átlagát. Tallinn korábban is számos technológiai innováció bölcsője volt. Innen indult például a Skype, és itt működik a Bolt közlekedési és ételkiszállító platform, valamint a személyazonosság-ellenőrzéssel foglalkozó Veriff is. Az új oktatási platformot az észt felső középiskolás diákok körülbelül fele, mintegy 10 ezer tanuló már most használja. A fennmaradó diákok várhatóan a nyár folyamán csatlakoznak a rendszerhez. A következő tanévben a szakiskolák is bekapcsolódnak a programba.
Kallas szerint a projekt lényege nem pusztán új technológiák bevezetése, hanem a tanítás teljes újragondolása. Európa számos országában jelenleg inkább az MI segítségével elkövetett csalások felismerésére koncentrálnak, és sok helyen elsősorban veszélyként tekintenek a generatív rendszerekre. „Ez rossz harc” - mondta a miniszter, aki maga is tanít a Tartui Egyetemen. Elmondása szerint saját egyetemi feladatait is átalakította, miután rájött, hogy a hallgatók már így is generatív MI segítségével készítik el a hagyományos beadandókat. Szerinte ezért nem az a valódi kérdés, hogyan lehet távol tartani a technológiát, hanem az, miként lehet úgy integrálni azt az oktatásba, hogy gyorsítsa és erősítse a gondolkodási fejlődést, ne pedig kiváltsa azt.
„A kihívás nem az, hogyan tartsuk távol az MI-t. A kihívás az, hogyan illesszük be a tanulási folyamatba úgy, hogy felgyorsítsa és erősítse a kognitív fejlődést ahelyett, hogy helyettesítené a gondolkodást” - fogalmazott. Kallas a mesterséges intelligenciát a korábbi korszakok technológiai áttöréseihez hasonlította, amelyek kezdetben szintén félelmet váltottak ki, később azonban természetes oktatási eszközzé váltak. „Úgy kellene tekintenünk rá, mint egy számológépre” - mondta, hozzátéve, hogy a technológia értékét mindig az határozza meg, hogyan és mikor használják.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MI-t nem szabad túl korán bevezetni a gyerekek életébe. Szerinte először stabil alapokat kell kialakítani. A diákoknak meg kell tanulniuk az alapvető tényeket, az írás-olvasást, a matematikai készségeket és a társas érzelmi kompetenciákat, mielőtt a mesterséges intelligencia valódi segítséggé válhatna számukra. „Ha nincs meg az alapvető tudásstruktúrád, akkor nem tudsz kritikus gondolkodást kialakítani” - mondta. „Tudnod kell például, hogy a második világháború 1939-ben kezdődött, mert vannak dolgok, amelyeket egyszerűen fejből kell tudni.”
Az Európai Unió oktatási miniszterei kedden várhatóan közös álláspontot fogadnak el az MI oktatási felhasználásáról. Az állásfoglalás egy „etikus, biztonságos és emberközpontú megközelítést” sürget, amelyben kiemelt szerepet kapnak a digitális készségek és az MI-ismeretek. Az észt kezdeményezés ugyanakkor kutatási projektként is működik. Az OpenAI-jal kötött megállapodás értelmében az oktatási platformra feltöltött diákadatok észt ellenőrzés alatt maradnak, és azokat nem használhatják fel az OpenAI általános modelljeinek tanítására.
A kutatók anonim használati mintákat elemeznek majd annak érdekében, hogy megértsék, miként használják a diákok a mesterséges intelligenciát. Vizsgálják többek között azt, milyen kérdéseket tesznek fel, mennyi ideig kommunikálnak a rendszerrel, illetve mélyebb beszélgetésekre használják-e az eszközt vagy csupán gyors tényellenőrzésre. Az eredményeket később tudományos kutatásként publikálják.
Az OpenAI számára az észt együttműködés egy szélesebb stratégia része. A vállalat világszerte próbál megállapodásokat kötni kormányokkal annak érdekében, hogy növelje a mesterséges intelligencia jelenlétét az oktatásban. Görögország és Szlovákia szintén együttműködik a ChatGPT fejlesztőjével, hogy testreszabott generatív MI chatbotokat vezessenek be az iskolákban. A kormányzati tárgyalások egyik vezető alakja George Osborne korábbi brit pénzügyminiszter, aki jelenleg az OpenAI nemzetközi kapcsolataiban játszik kulcsszerepet. Amikor Szlovákia bejelentette saját megállapodását, Tomáš Drucker oktatási miniszter arról beszélt, hogy a program lehetőséget ad annak ellenőrzésére, „hogyan lehet értelmesen használni a mesterséges intelligenciát” az új tanárok képzésében.
Az észt modell egy olyan időszakban jelenik meg, amikor Európa-szerte egyre hevesebb vita zajlik a gyerekek képernyőidejéről. Több ország korlátozná az okostelefonok használatát az iskolákban, és egyre több helyen merül fel az online életkor-ellenőrzés ötlete is. Kallas szerint azonban a politikusok gyakran rossz kérdésre koncentrálnak. „Nem a képernyő előtt töltött idő mennyisége a lényeg” - mondta. „Hanem az, hogy mi a célja, mi a pedagógiai stratégiája a képernyőhasználatnak.”
Úgy véli, a korábbi digitalizációs programok sokszor azért vallottak kudarcot, mert az iskolák egyszerűen csak tabletekre költöztették a tankönyveket és a munkafüzeteket, anélkül hogy újragondolták volna a tanítás módszereit. A miniszter egy vegyes modell mellett érvel. Ebben a diákok továbbra is kézzel írnak és jegyzetelnek, mert ezek fontos szerepet játszanak a memória fejlődésében, miközben a digitális eszközök a tesztelést, a visszajelzéseket és az MI-alapú tanulást támogatják.
Az észt modellt több európai ország is figyelemmel követi. Kallas szerint az uniós oktatási miniszterek körében komoly érdeklődés mutatkozik a rendszer iránt, különösen azért, mert számos állam éppen az ellenkező irányba halad, és inkább korlátozásokkal reagál a technológiai változásokra. Tallinn ugyanakkor szkeptikus a széles körű tiltásokkal kapcsolatban. Kallas szerint ezek a szabályok gyakran inkább ellenállást szülnek, mint valódi együttműködést. Gyerekkorát felidézve, amelyet még a szovjet rendszerben töltött, azt mondta: „Tőlünk mindent tiltottak, ezért a napjaink nagy részét azzal töltöttük, hogy kitaláljuk, hogyan lehet kijátszani ezeket a tiltásokat.”