A European Digital Rights (EDRi) birtokába került egy dokumentum, amely az EU CleanIT-projektjéhez kapcsolódik. A program egyre távolabb kerül az eredetileg hangoztatott elképzelésektől.

Az Európai Bizottság által finanszírozott CleanIT célja hivatalosan a terrorizmus elleni harc, méghozzá "önszabályozó intézkedésekkel". Az első egyeztetéseken arról volt szó, hogy "valamit" tenni kell az internetes terrorizmus ellen. A tárgyalásokon olyan cégek vettek részt, amelyek különböző tartalomszűrő technológiákat értékesítenek és ebből nagyon jól megélnek.

A most felbukkant anyag ugyanakkor meglehetősen érdekes és komoly aggályokat vet fel. Az internetszolgáltatóknak ugyanis azt javasolja, hogy az általános szerződési feltételeikben tiltsák meg a "kéretlen tevékenységeket". A távközlési társaságoktól azt várják el, hogy az ezen feltételek alapján több dolgot tiltsanak, mint amire a törvények kötelezik őket. Az együttműködő internetszolgáltatókat azzal jutalmaznák, hogy a közbeszerzéseken előnyösebb helyzetbe kerülnének, mint a konkurenseik.

Felmerült továbbá egy olyan rendszer létrehozása, amely képes értesíteni a telekommunikációs cégeket az illegális vagy annak minősített tartalmakról és egyúttal el is távolítja azokat. A CleanIT elvárná az internetszolgáltatóktól, hogy adott esetben megfigyelési, blokkolási és szűrőintézkedéseket hozzanak.

A javaslatok között szerepel még, hogy ki kell iktatni minden olyan szabályozást, amely tiltja az alkalmazottak internethozzáféréseinek ellenőrzését, a bűnüldöző hatóságoknak tartalomeltávolítási jogosítványokat kell kapniuk és ezeknek nélkülözniük kell a bürokratikus eljárásokat; azt, aki tudatában van annak, hogy "terrorista" tartalmakra mutató hivatkozást jelentet meg, ugyanúgy kell büntetni, mint a terroristákat; lehetetlenné kell tenni az online szolgáltatások névtelen használatát, gyakorlatilag be kell tiltani az álnevek alkalmazását; a szolgáltatók büntethetők lesznek, ha nem vesznek részt mindebben.

A szűrőszoftvereket kínáló cégeket felelősségre kell vonni, ha nem jelentik az azonosított "illegális" tevékenységeket; a közösségi platformoknak blokád- és riasztórendszereket kell bevezetniük és meg kell akadályozniuk, hogy terroristák használhassák a szolgáltatásaikat; a különböző vállalkozásoknak feltöltési szűrőket kell alkalmazniuk, hogy ellenőrizhetők legyenek a világhálóra felkerülő tartalmak és hogy ne lehessen az egyszer már törölt anyagokat újra feltölteni; végül: nem minden esetben kell törölni a tartalmakat, elegendő csak megakadályozni, hogy a felhasználók hozzájuk férhessenek.