Berta Sándor
Az internet ellenőrzése rosszabb, mint a cenzúra
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű szervezet évek óta dokumentálja az online cenzúrával kapcsolatos eseteket és a digitális eszközök segítségével megvalósított ellenőrzéseket. Napjainkban egyre több olyan ügy válik ismertté, amelynek aggodalmakra adhat okot.
Jillian York az EFF egyik vezetője, korábban a Harvard Berkman Center for Internet and Society nevű intézet kutatójaként dolgozott. A szakember vélekedése szerint az internet szabadsága egyre inkább veszélybe kerül, a helyzet folyamatosan romlik és lassan a nyugati kormányok is elveszítik a szavahihetőségüket. "Sajnos rossz irányba mozdultak el a dolgok, mert a kormányok új módszereket találtak a véleményszabadság elnyomására. Ma már koránt sem arról van szó, hogy egy kabinet blokkolja egy oldalhoz a hozzáféréseket, az aktivisták pedig kerülőutat találnak. Amennyiben Kínát emeljük ki, akkor látható, hogy ott az internetes cégek együttműködnek a kormánnyal a kellemetlennek minősülő tartalmak cenzúrázásában. Nem csak arról van szó, hogy egyszerűen elrejtik ezeket a tartalmakat, hanem egyszerűen törlik a velük kapcsolatos összes véleményt is."
"Számos vállalatnál komoly viták vannak arról, hogy nyíltan elismerjék-e és ha igen, milyen mértékben a cenzúrában való részvételt. A Google és a Twitter már egész nyíltan felvállalja-e ezt. A keresőcég ugyanakkor azt mondta, hogy jogi okokból nem árulhatja el, hogy milyen tartalmakat cenzúráz Kínában, pedig ez a dolog jó ok lenne arra, hogy elhagyja az országot. Viszont ha részt vesz a cenzúrában, akkor legalább mondja meg, hogy mit cenzúráz. Nagyon rossz dolog, amikor az embereket megakadályozzák az információkhoz való hozzáférésben és az információcserében. Az ellenőrzés azonban még a cenzúránál is rosszabb, mert oda vezethet, hogy a polgárok kénytelenek az életükért aggódni. Figyelni kellene arra, hogy mely cégek támogatják technikai eszközökkel a cenzúrákat" - fejtette ki Jillian York.
A szakember ezután arról beszélt, hogy az egyes államok elleni szankciók alapvetően rossz megoldást jelentenek, mivel például a szír kabinet elég erős ahhoz, hogy más úton szerezze be a cenzúrázáshoz szükséges szoftvereket és hardvereket. Ráadásul a szankciók miatt azokat a szoftvereket sem használhatja a lakosság, amelyek segíthetnének a cenzúra kijátszásában vagy lehetővé tennék a titkosított kommunikációt. Kötelezővé kellene tenni a cégeknek a tájékoztatást: kinek adják el a technikáikat és a vevők milyen célra használják azokat? Nem tiltható meg a Cisco vezetőinek, hogy különböző megoldásokat adjanak el Kínának, de ha ezeket Peking az internet ellenőrzésére használja akkor a konszern ne mondhassa egyszerűen azt, hogy ő csak a technikát biztosítja és a többihez semmi köze. Ráadásul azzal se érvelhessen, hogy nem tudja befolyásolni, hogy az adott technikát mire használják fel.
"Úgy gondolom, hogy a kínai kormány nem indokolhatja azzal az ellenőrzési politikáját, hogy Nagy-Britanniában is lesz távközlési adattárolás. Miként az Egyesült Államok és az európai országok sem makulátlanok ebben a kérdésben. Amennyiben Németországban bizonyos oldalak hivatkozásaihoz blokkolják a hozzáféréseket, akkor a berlini kabinet ne mondja azt Pakisztánnak, hogy nem vezetheti be vallási okokból az online cenzúrát. Az amerikai titkosszolgálatok kémkednek az AT&T ügyfelei után, akkor milyen alapon követeli Washington Szíriától, hogy mondjon le a megfigyelési intézkedésekről? Először talán mindenkinek a saját háza előtt kellene sepregetnie és csak utána másokkal foglalkoznia."
"Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely foglalkozna ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fontos, hogy a fiatal generáció tudatosítsa az emberekben, hogy mennyire fontos a szabad internet. Amerikai felmérések azt mutatták, hogy a megkérdezettek egy része rendben lévőnek találja az internetcenzúrát. Ez engem megrémiszt. Ugyanakkor meglehetősen szerencsétlen dolog összemosni a szerzői jogi reform és az internetszabadság kérdését. Szükség van a szerzői jog megreformálására, viszont elgondolkoztató, hogy az ACTA, a SOPA vagy a PIPA ellen tömegek mentek az utcára, míg a cenzúra, az online ellenőrzések ellen gyakorlatilag senki sem tüntetett. Ennek ellenére optimista vagyok, ennek oka, hogy sokkal széleskörűbben kommunikálhatunk, mint tíz évvel ezelőtt és sokkal inkább a hálózatok részeivé válhatunk" - szögezte le az EFF munkatársa.
Jillian York az EFF egyik vezetője, korábban a Harvard Berkman Center for Internet and Society nevű intézet kutatójaként dolgozott. A szakember vélekedése szerint az internet szabadsága egyre inkább veszélybe kerül, a helyzet folyamatosan romlik és lassan a nyugati kormányok is elveszítik a szavahihetőségüket. "Sajnos rossz irányba mozdultak el a dolgok, mert a kormányok új módszereket találtak a véleményszabadság elnyomására. Ma már koránt sem arról van szó, hogy egy kabinet blokkolja egy oldalhoz a hozzáféréseket, az aktivisták pedig kerülőutat találnak. Amennyiben Kínát emeljük ki, akkor látható, hogy ott az internetes cégek együttműködnek a kormánnyal a kellemetlennek minősülő tartalmak cenzúrázásában. Nem csak arról van szó, hogy egyszerűen elrejtik ezeket a tartalmakat, hanem egyszerűen törlik a velük kapcsolatos összes véleményt is.""Számos vállalatnál komoly viták vannak arról, hogy nyíltan elismerjék-e és ha igen, milyen mértékben a cenzúrában való részvételt. A Google és a Twitter már egész nyíltan felvállalja-e ezt. A keresőcég ugyanakkor azt mondta, hogy jogi okokból nem árulhatja el, hogy milyen tartalmakat cenzúráz Kínában, pedig ez a dolog jó ok lenne arra, hogy elhagyja az országot. Viszont ha részt vesz a cenzúrában, akkor legalább mondja meg, hogy mit cenzúráz. Nagyon rossz dolog, amikor az embereket megakadályozzák az információkhoz való hozzáférésben és az információcserében. Az ellenőrzés azonban még a cenzúránál is rosszabb, mert oda vezethet, hogy a polgárok kénytelenek az életükért aggódni. Figyelni kellene arra, hogy mely cégek támogatják technikai eszközökkel a cenzúrákat" - fejtette ki Jillian York.
A szakember ezután arról beszélt, hogy az egyes államok elleni szankciók alapvetően rossz megoldást jelentenek, mivel például a szír kabinet elég erős ahhoz, hogy más úton szerezze be a cenzúrázáshoz szükséges szoftvereket és hardvereket. Ráadásul a szankciók miatt azokat a szoftvereket sem használhatja a lakosság, amelyek segíthetnének a cenzúra kijátszásában vagy lehetővé tennék a titkosított kommunikációt. Kötelezővé kellene tenni a cégeknek a tájékoztatást: kinek adják el a technikáikat és a vevők milyen célra használják azokat? Nem tiltható meg a Cisco vezetőinek, hogy különböző megoldásokat adjanak el Kínának, de ha ezeket Peking az internet ellenőrzésére használja akkor a konszern ne mondhassa egyszerűen azt, hogy ő csak a technikát biztosítja és a többihez semmi köze. Ráadásul azzal se érvelhessen, hogy nem tudja befolyásolni, hogy az adott technikát mire használják fel.
"Úgy gondolom, hogy a kínai kormány nem indokolhatja azzal az ellenőrzési politikáját, hogy Nagy-Britanniában is lesz távközlési adattárolás. Miként az Egyesült Államok és az európai országok sem makulátlanok ebben a kérdésben. Amennyiben Németországban bizonyos oldalak hivatkozásaihoz blokkolják a hozzáféréseket, akkor a berlini kabinet ne mondja azt Pakisztánnak, hogy nem vezetheti be vallási okokból az online cenzúrát. Az amerikai titkosszolgálatok kémkednek az AT&T ügyfelei után, akkor milyen alapon követeli Washington Szíriától, hogy mondjon le a megfigyelési intézkedésekről? Először talán mindenkinek a saját háza előtt kellene sepregetnie és csak utána másokkal foglalkoznia."
"Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely foglalkozna ezzel a kérdéssel. Éppen ezért fontos, hogy a fiatal generáció tudatosítsa az emberekben, hogy mennyire fontos a szabad internet. Amerikai felmérések azt mutatták, hogy a megkérdezettek egy része rendben lévőnek találja az internetcenzúrát. Ez engem megrémiszt. Ugyanakkor meglehetősen szerencsétlen dolog összemosni a szerzői jogi reform és az internetszabadság kérdését. Szükség van a szerzői jog megreformálására, viszont elgondolkoztató, hogy az ACTA, a SOPA vagy a PIPA ellen tömegek mentek az utcára, míg a cenzúra, az online ellenőrzések ellen gyakorlatilag senki sem tüntetett. Ennek ellenére optimista vagyok, ennek oka, hogy sokkal széleskörűbben kommunikálhatunk, mint tíz évvel ezelőtt és sokkal inkább a hálózatok részeivé válhatunk" - szögezte le az EFF munkatársa.
