Berta Sándor

Így képzeli a Samsung a táblagépek jövőjét

Dél-koreai tudósoknak már májusban sikerült elkészíteniük egy hajlítható AMOLED-kijelzőt. A Samsung most bemutatta, hogy milyen lehetőségek rejlenek az új paneltechnológiában.

A dél-koreai konszern egy futurisztikus AMOLED-táblagép bemutatóját tette elérhetővé a világhálón. A felvételt megtekintve a felhasználók egy része vagy megdöbben, vagy csettint egyet, de az mindenképpen tény, hogy a koncepció teljesen elhomályosítja a jelenlegi tábla PC-ket és a bennük rejlő lehetőségeket. Annak ellenére, hogy a videó csupán egy lehetséges megoldást mutat be, amelynek a megvalósítása akár éveket is igénybe vehet, mégis lenyűgöző ez a technológia.

A Samsung mérnökeinek víziója szerint a jövő táblagépe átlátható, hajlítható és holografikus. A nyilvánosságra hozott felvételen látható, amint egy felhasználó egy vékony átlátszó műanyaglap segítségével videotelefon-beszélgetéseket folytat, fényképez, továbbá Augmented Reality funkciókat használ és játékokat futtat.

A Mashable IT-blog szerkesztői úgy vélték, hogy egy ilyen eszköz sorozatgyártása legfeljebb csak évtizedek múlva valósulhat majd meg, ráadásul számos kérdés is felmerül. Az első és legfontosabb, hogy hol helyezkedik el az akkumulátor és hova kerülnek az áramkörök, amelyeknek szintén rugalmasan hajlíthatóknak kell lenniük. A szükséges kijelzőtechnológia ugyanakkor már most rendelkezésre áll, hiszen az elmúlt esztendőkben számos cég fejlesztett ki hajlítható képernyőket.

2005 novemberében épp a Samsung mutatott be egy hajlékony LCD-kijelzőt, amelynek 7 collos változatával kifejezetten a mobil piacot célozta meg, a telefontól a notebookig. 2007-ben egy hajlítható színes kijelzőről írtunk, amit a dél-koreai LG Eletronics és a holland Philips közös leányvállalata alkotott meg. A sorból a Sony sem maradt ki, majd kanadai kutatók papírtelefonnal jelentkeztek, amely egy 3,7 hüvelykes E-Ink kijelzőre, valamint szintén könnyen hajlítható áramkörökre épül, meglehetősen vékony kivitelben. Idén ősszel a Nokia is bemutatta a hajlékony kijelzőjét, a Samsung pedig jelezte, hogy jövőre már kaphatók lesznek a hajlítható képernyős okostelefonjai.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • willcox #38
    "Az elméleti fizika elkezdett egy kicsit filozófiai irányt venni, az LHC legalább tényeket mutat." - az egyedüli tény, hogy nagyon sok zsetont eltapsoltak. Semmilyen haszna nincs. Pár ábrándozó szélhámos agyament elmélkedései igazolására miatt nem kellett volna ilyet megépíteni. Ez az egész inkább a kivagyiság, a magamutogatás egyik haszontalan létesítménye, ami az EU gazdasági erejét próbálta volna demonstrálni. De mivel épp mostanság derül ki, hogy ez az erő igencsak kétséges (hitelből bármilyen csóró tudja rázni a rongyot), így talán majd előbb-utóbb ráébrednek, hogy értelmetlen dolgokra ne költsenek pénzt.
  • hopp #37
    Ez így van, de ahhoz, hogy Edison fel tudjon találni dolgokat, kellett előtte Ampere, Faraday, Coulomb, Thomson, stb. elméleti/kísérleti kutatása. Ma ott tart a technológia, hogy esélyed sincs saját költségen kísérletezni, mert akkora energia és infrastruktúra kell egy-egy kísérlethez.

    Az elméleti fizika elkezdett egy kicsit filozófiai irányt venni, az LHC legalább tényeket mutat.
  • Komolytalan #36
    Maradjunk annyiban, hogy Edison meg a CERN hatékonysága között volt egy pár milliós szorzó. A CERN alapvetően életképtelen, beteg fanzáziával megáldott, az emberiség számára abszolúte haszontalan elméleti "szakemberek" gyűjtőhelye, ahol tapsolhatják az adófizetők milliárdjait. Edison meg saját költségén fedezett fel dolgokat, amelyből szigorúan miután eladható terméket kreált - jól is élt.
  • hopp #35
    Először is szeretnék gratulálni a nickemmel kapcsolatos frappáns poénhoz. Nyertél 1 internet pontot.

    "Amúgy meg: világítás volt villanykörte előtt is, voltak gőzgépek is."

    Igen volt világítás, de ennek semmi köze ahhoz, amiről én beszélek.

    "A legtöbb lényegi felfedezés, eredmény, többnyire nem tudatos kutatás, hanem a véletlen/szerencse következménye."

    Igen, pont erről beszélek, hogy véletlenül felfedeztek valamit, amit később már tudatosan fel lehetett használni egy hasznos dolog megalkotásához. Ez viszont szöges ellentétben van azzal, hogy "inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni." A véletlen felfedezés előtt az adott dolgot elképzelni sem tudták. Lásd villanykörte az elektromosság feltalálása előtt. Lásd mikroprocesszor a tranzisztor feltalálása előtt.

    Véletlenül/szerencsével csak úgy lehet felfedezni bármit is, ha VALAMIT kutatnak. Akkor most szerinted kell kutatás vagy nem?
  • Komolytalan #34
    "Jah és arról el is feledkeztem, hogy egy elektromos autó motorjában 1 azaz 1 mozgó alkatrész van, egy olajosnál meg várjunk csak... legalább 4 henger, szelepek, ezek hajtása, üzemanyagszivattyú, hűtés, sebességváltó egy rakás áttétellel, stb."
    A belső égésű motoroknál a tartósságot megoldották, az előállítási költség meg az aksik miatt így is a fele mint a villanyos rendszernek. Szóval ez az előny csak elméleti.
  • Komolytalan #33
    "Az a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;)"
    Majd szólj ha az OEP támogat ilyen kezelést.
    "na meg hogy olyan sodronyt csináljanak vele ami az acélsodronynál sokszor erősebb,"
    Szólj ha lehet kapni az OBIban.
    "vagy sokkal jobb elektromos vezetőt mint akár az arany."
    Szólj ha lesz ilyen a számítógépemben.

    Aki ígérni se tud, az nagyon szegény ember.
  • Komolytalan #32
    "Amúgy az a kevés akksi energiasűrűség csak az autók 95%-nak kiváltására lenne elég, ugyanis az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel."
    Ez konkrétan hülyeség. Az autót pont a napi 100km-nél rövidebb utazásoknál lehet nélkülözni, mert arra ott a közösségi közlekedés/taxi (amelyek szintén nem 100km-et megy naponta, inkább 1000-et). Sőt, ilyen távolságokra ott a bringa, esetleg robogó (amiből van értelme az elektromosnak pl). Nagyobb távolságokra fontos az autó, mivel a távolság arányával egyenes arányban romlik a közösségi közlekedés. Áruszállításról ne is beszéljünk.
  • Komolytalan #31
    "Hát nagyvonalú ez nem volt, jó lesz az az elektromos hajtás fullosan 80%+-osnak(-kitermelés, erőmű marad úgy 60%) a benzines pedig olyan 20%-nak (-a kitermelés, szállítás, finomítás, szállítás, szóval olyan 5% marad)."

    He? Otto benzinmotor 25-30%, Atkinson ciklusú diesel környéki, amely 40% hatékonyságú (valójában van 50% fölötti is már kamionoknál, de személyautónál a 40% a jellemző). Hőerőmű hatékonysága 30-60%, de ebből a 60% a gáz, amit hőerőműben kicsit luxus használni, a 30% a szén/biomassza, ami reálisabb (van belőle sok/megújuló. Ebből többszöri transzformáció, több 100km-re szállítás után alatt lejön kb a negyede, amiből elektromotor esetén ismét lejön az 1/5-e (mivel annak kb 80% a hatékonysága). Vagyis a 30-60%-ból marad 18-36%, hoppácska. Igaz hogy a benzint is szállítani kell, de egy tartálykocsi elvisz 30 literes fogyasztással 10ezer litert 100 km-re, vagyis ez nem százalékos, hanem ezrelékes veszteség. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a benzinmotorok "elvesző" hőenergiája azért jól jön pl télen (mert ezzel fűtünk), az elektromotoroknál a fűtési igény megint csak rontja a hatékonyságot. Meg nem volt szó az aksik folyamatos szivárgásáról. Arról se beszéltünk, hogy egy modern diesellel 50kg gázolajjal 1000km-et lehet utazni (nem lotus elise, hanem mondjuk 5-ös bömös kasztnival), 130-al - ezt elektromos módban cirka 1250kg aksival lehetne biztosítani, vagyis többel, mert az 1250kg aksi az pontosan 1200 kg pluszsúly, amit szintén cipelni kellene.
  • Komolytalan #30
    "Ha Einstein nem veti fel az idődilatáció lehetőségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele. Fellőttek volna milliárdokért néhány tucat műholdat, ami semmire nem lett volna jó, mert az idődilatáció miatt nevetségesen pontatlan lett volna elég hamar."
    1. Valószínűleg úgy tervezték a műholdak szoftverét, hogy utólag is bele lehessen piszkálni, távolról.
    2. Ha mégsem, akkor mivel az eltérés extrapolálható, ezért a GPS vevők szoftverébe raktak volna bele egy korrekciós eljárást (ahogy tettek is: 10 éve sokkal pontatlanabbak voltak a GPS-ek, mint most).
    Vagyis GPS ügyben nem lennénk szegényebbek, ha Einstein meg se született volna.

    "Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog. Kutatás nélkül nincs fejlődés."
    Igen, csak nézd meg mondjuk Nobel, vagy Edison hatékonyságát, meg hasonlítsd össze a CERN kutatók hatékonyságával. Eddig nagyjából semmit sem tettek hozzá a hétköznapi életünkhöz, és nem várható hogy 50 éven belül bármit is kiokoskodnának. Mivel azzal b.szakodnak, hogy fénysebességgel ütköztessenek ne 3, hanem 30 részecskét, és ez mekkora eredmény - hát ettől nem fogok magam alá piszkítani.

    "El fog jönni az a hordónkénti olajár, aminél már majd megéri szívni a mostani aksikkal, illetve megéri milliárdokat belepumpálni a fejlesztésükbe vagy az alternatívák keresésébe."
    Ha annyi lesz az olajár, akkor használunk földgázt, még 200 évig. Utána meg biogázt, amíg világ a világ. Esetleg áttérünk kötött pályás közlekedésre, mert ott jó a villany. De amit ma az aksik tudnak, attól még egy ló is többet ér. Értsd: távolabbra lehet vele jutni 24 óra alatt, mint egy elektromos autóval.

    "Az LHC eredményeinek is lesz gyakorlati hatása, ha nem 5 év múlva, akkor 50, de lesz, ebben biztos lehetsz."
    Ezt mondják a megélhetési kutatók is. Én meg azt mondom, hogy menjenek el kapálni, annak több haszna van.
  • willcox #29
    "az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel" - ne Szabó 2 Jánosokkal példálózzunk, akik hétvégén egyszer beindítják a motort, és mennek egy fél kört.
    A legnagyobb hátránya az elektromos autónak az, hogy lassú a feltöltése. Míg egy benzines/dízeles/alkoholos autót megtankolsz pár pillanat alatt, addig egy elektromos autót órákig kell tölteni. Az aksicsere nem játszik, mert senki sem örülne, ha egy jó aksi helyett egy lepusztultat kapna, ráadásul akkor a töltőállomásnak hatalmasnak kéne lennie a sok aksi töltése miatt.

    "a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;)" - látom, ezt te sem gondoltad komolyan. A nanobizbasz is egyelőre olyan, hogy a gombhoz keresik a kabátot (vagyis: hogy egyáltalán mire lehetne használni).