38
-
willcox #38 "Az elméleti fizika elkezdett egy kicsit filozófiai irányt venni, az LHC legalább tényeket mutat." - az egyedüli tény, hogy nagyon sok zsetont eltapsoltak. Semmilyen haszna nincs. Pár ábrándozó szélhámos agyament elmélkedései igazolására miatt nem kellett volna ilyet megépíteni. Ez az egész inkább a kivagyiság, a magamutogatás egyik haszontalan létesítménye, ami az EU gazdasági erejét próbálta volna demonstrálni. De mivel épp mostanság derül ki, hogy ez az erő igencsak kétséges (hitelből bármilyen csóró tudja rázni a rongyot), így talán majd előbb-utóbb ráébrednek, hogy értelmetlen dolgokra ne költsenek pénzt. -
hopp #37 Ez így van, de ahhoz, hogy Edison fel tudjon találni dolgokat, kellett előtte Ampere, Faraday, Coulomb, Thomson, stb. elméleti/kísérleti kutatása. Ma ott tart a technológia, hogy esélyed sincs saját költségen kísérletezni, mert akkora energia és infrastruktúra kell egy-egy kísérlethez.
Az elméleti fizika elkezdett egy kicsit filozófiai irányt venni, az LHC legalább tényeket mutat. -
Komolytalan #36 Maradjunk annyiban, hogy Edison meg a CERN hatékonysága között volt egy pár milliós szorzó. A CERN alapvetően életképtelen, beteg fanzáziával megáldott, az emberiség számára abszolúte haszontalan elméleti "szakemberek" gyűjtőhelye, ahol tapsolhatják az adófizetők milliárdjait. Edison meg saját költségén fedezett fel dolgokat, amelyből szigorúan miután eladható terméket kreált - jól is élt. -
hopp #35 Először is szeretnék gratulálni a nickemmel kapcsolatos frappáns poénhoz. Nyertél 1 internet pontot.
"Amúgy meg: világítás volt villanykörte előtt is, voltak gőzgépek is."
Igen volt világítás, de ennek semmi köze ahhoz, amiről én beszélek.
"A legtöbb lényegi felfedezés, eredmény, többnyire nem tudatos kutatás, hanem a véletlen/szerencse következménye."
Igen, pont erről beszélek, hogy véletlenül felfedeztek valamit, amit később már tudatosan fel lehetett használni egy hasznos dolog megalkotásához. Ez viszont szöges ellentétben van azzal, hogy "inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni." A véletlen felfedezés előtt az adott dolgot elképzelni sem tudták. Lásd villanykörte az elektromosság feltalálása előtt. Lásd mikroprocesszor a tranzisztor feltalálása előtt.
Véletlenül/szerencsével csak úgy lehet felfedezni bármit is, ha VALAMIT kutatnak. Akkor most szerinted kell kutatás vagy nem? -
Komolytalan #34 "Jah és arról el is feledkeztem, hogy egy elektromos autó motorjában 1 azaz 1 mozgó alkatrész van, egy olajosnál meg várjunk csak... legalább 4 henger, szelepek, ezek hajtása, üzemanyagszivattyú, hűtés, sebességváltó egy rakás áttétellel, stb."
A belső égésű motoroknál a tartósságot megoldották, az előállítási költség meg az aksik miatt így is a fele mint a villanyos rendszernek. Szóval ez az előny csak elméleti. -
Komolytalan #33 "Az a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;)"
Majd szólj ha az OEP támogat ilyen kezelést.
"na meg hogy olyan sodronyt csináljanak vele ami az acélsodronynál sokszor erősebb,"
Szólj ha lehet kapni az OBIban.
"vagy sokkal jobb elektromos vezetőt mint akár az arany."
Szólj ha lesz ilyen a számítógépemben.
Aki ígérni se tud, az nagyon szegény ember. -
Komolytalan #32 "Amúgy az a kevés akksi energiasűrűség csak az autók 95%-nak kiváltására lenne elég, ugyanis az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel."
Ez konkrétan hülyeség. Az autót pont a napi 100km-nél rövidebb utazásoknál lehet nélkülözni, mert arra ott a közösségi közlekedés/taxi (amelyek szintén nem 100km-et megy naponta, inkább 1000-et). Sőt, ilyen távolságokra ott a bringa, esetleg robogó (amiből van értelme az elektromosnak pl). Nagyobb távolságokra fontos az autó, mivel a távolság arányával egyenes arányban romlik a közösségi közlekedés. Áruszállításról ne is beszéljünk. -
Komolytalan #31 "Hát nagyvonalú ez nem volt, jó lesz az az elektromos hajtás fullosan 80%+-osnak(-kitermelés, erőmű marad úgy 60%) a benzines pedig olyan 20%-nak (-a kitermelés, szállítás, finomítás, szállítás, szóval olyan 5% marad)."
He? Otto benzinmotor 25-30%, Atkinson ciklusú diesel környéki, amely 40% hatékonyságú (valójában van 50% fölötti is már kamionoknál, de személyautónál a 40% a jellemző). Hőerőmű hatékonysága 30-60%, de ebből a 60% a gáz, amit hőerőműben kicsit luxus használni, a 30% a szén/biomassza, ami reálisabb (van belőle sok/megújuló. Ebből többszöri transzformáció, több 100km-re szállítás után alatt lejön kb a negyede, amiből elektromotor esetén ismét lejön az 1/5-e (mivel annak kb 80% a hatékonysága). Vagyis a 30-60%-ból marad 18-36%, hoppácska. Igaz hogy a benzint is szállítani kell, de egy tartálykocsi elvisz 30 literes fogyasztással 10ezer litert 100 km-re, vagyis ez nem százalékos, hanem ezrelékes veszteség. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a benzinmotorok "elvesző" hőenergiája azért jól jön pl télen (mert ezzel fűtünk), az elektromotoroknál a fűtési igény megint csak rontja a hatékonyságot. Meg nem volt szó az aksik folyamatos szivárgásáról. Arról se beszéltünk, hogy egy modern diesellel 50kg gázolajjal 1000km-et lehet utazni (nem lotus elise, hanem mondjuk 5-ös bömös kasztnival), 130-al - ezt elektromos módban cirka 1250kg aksival lehetne biztosítani, vagyis többel, mert az 1250kg aksi az pontosan 1200 kg pluszsúly, amit szintén cipelni kellene. -
Komolytalan #30 "Ha Einstein nem veti fel az idődilatáció lehetőségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele. Fellőttek volna milliárdokért néhány tucat műholdat, ami semmire nem lett volna jó, mert az idődilatáció miatt nevetségesen pontatlan lett volna elég hamar."
1. Valószínűleg úgy tervezték a műholdak szoftverét, hogy utólag is bele lehessen piszkálni, távolról.
2. Ha mégsem, akkor mivel az eltérés extrapolálható, ezért a GPS vevők szoftverébe raktak volna bele egy korrekciós eljárást (ahogy tettek is: 10 éve sokkal pontatlanabbak voltak a GPS-ek, mint most).
Vagyis GPS ügyben nem lennénk szegényebbek, ha Einstein meg se született volna.
"Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog. Kutatás nélkül nincs fejlődés."
Igen, csak nézd meg mondjuk Nobel, vagy Edison hatékonyságát, meg hasonlítsd össze a CERN kutatók hatékonyságával. Eddig nagyjából semmit sem tettek hozzá a hétköznapi életünkhöz, és nem várható hogy 50 éven belül bármit is kiokoskodnának. Mivel azzal b.szakodnak, hogy fénysebességgel ütköztessenek ne 3, hanem 30 részecskét, és ez mekkora eredmény - hát ettől nem fogok magam alá piszkítani.
"El fog jönni az a hordónkénti olajár, aminél már majd megéri szívni a mostani aksikkal, illetve megéri milliárdokat belepumpálni a fejlesztésükbe vagy az alternatívák keresésébe."
Ha annyi lesz az olajár, akkor használunk földgázt, még 200 évig. Utána meg biogázt, amíg világ a világ. Esetleg áttérünk kötött pályás közlekedésre, mert ott jó a villany. De amit ma az aksik tudnak, attól még egy ló is többet ér. Értsd: távolabbra lehet vele jutni 24 óra alatt, mint egy elektromos autóval.
"Az LHC eredményeinek is lesz gyakorlati hatása, ha nem 5 év múlva, akkor 50, de lesz, ebben biztos lehetsz."
Ezt mondják a megélhetési kutatók is. Én meg azt mondom, hogy menjenek el kapálni, annak több haszna van. -
willcox #29 "az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel" - ne Szabó 2 Jánosokkal példálózzunk, akik hétvégén egyszer beindítják a motort, és mennek egy fél kört.
A legnagyobb hátránya az elektromos autónak az, hogy lassú a feltöltése. Míg egy benzines/dízeles/alkoholos autót megtankolsz pár pillanat alatt, addig egy elektromos autót órákig kell tölteni. Az aksicsere nem játszik, mert senki sem örülne, ha egy jó aksi helyett egy lepusztultat kapna, ráadásul akkor a töltőállomásnak hatalmasnak kéne lennie a sok aksi töltése miatt.
"a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;)" - látom, ezt te sem gondoltad komolyan. A nanobizbasz is egyelőre olyan, hogy a gombhoz keresik a kabátot (vagyis: hogy egyáltalán mire lehetne használni). -
sanyicks #28 Jah és arról el is feledkeztem, hogy egy elektromos autó motorjában 1 azaz 1 mozgó alkatrész van, egy olajosnál meg várjunk csak... legalább 4 henger, szelepek, ezek hajtása, üzemanyagszivattyú, hűtés, sebességváltó egy rakás áttétellel, stb.
De hát az energialobbi erős, és az olajhasználat hozza a bizniszt / egyéb lehúzós üzlet. Amúgy elektromos autók vannak, csak nem verik nagy dobra (nem csak a tesla roadster, van már jó pár típus, és szép lassan terjednek is az erős ellenpropaganda ellenére). -
sanyicks #27 "Ez nem fő, hanem per pill megoldhatatlannak tűnő probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is. 50x kapacitás fejlődés - de a hatékonyságot figyelembe véve, és nagyon nagyvonalúan duplának véve az elektromotor hatékonyságát."
Hát nagyvonalú ez nem volt, jó lesz az az elektromos hajtás fullosan 80%+-osnak(-kitermelés, erőmű marad úgy 60%) a benzines pedig olyan 20%-nak (-a kitermelés, szállítás, finomítás, szállítás, szóval olyan 5% marad).
Amúgy az a kevés akksi energiasűrűség csak az autók 95%-nak kiváltására lenne elég, ugyanis az autók ekkora részével még 50 km-et sem tesznek meg naponta, és egy olcsóbb elektromos autó is elmegy úgy 100km-et egy feltöltéssel.
Az a nanotechnológiablabla meg pl mostanában jut oda hogy ultimate megoldássá váljon a rák ellen ;) na meg hogy olyan sodronyt csináljanak vele ami az acélsodronynál sokszor erősebb, vagy sokkal jobb elektromos vezetőt mint akár az arany. -
willcox #26 "Nem. Nem lenne." - Dehogy nem lenne! Maximum a te agyadban nem lenne.
"Ha Einstein nem veti fel az idődilatáció lehetőségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele." - mese.
"Fellőttek volna milliárdokért néhány tucat műholdat, ami semmire nem lett volna jó" - sokkal több milliárdot elpocsékoltak már a semmire.
"Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog." - ez szimplán hülyeség. Az egyikből nem következik a másik.
"Kutatás nélkül nincs fejlődés" - az emberi fejlődés kezdetén nem volt semmiféle kutatás, volt mégis fejlődés. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség kutatásra, de csak olyan kutatásra van szükség, aminek van haszna, nem pedig kutatgatásra. A mai kutatás inkább hasonlít erőlködésnek és vergődésnek, mint valódi kutatásnak.
"A tranzisztort nem azért fedezték fel, mert számítógépet akartak csinálni, hanem azért juthatott egyáltalán eszébe valakinek az elektromos áramkörökkel való számítás, mert már létezett a tranzisztor." - nevetséges. Az első számítógépnek mondható szerkezetek csövesek voltak, rosszul érvelsz. Egyébként meg amiket írtál, az engem igazol, vagyis a példáid azt igazolják, hogy felfedeztek valamit, és ahhoz kerestek alkalmazási területet, vagyis onnan már igenis el lehetett képzelni. Amúgy meg: világítás volt villanykörte előtt is, voltak gőzgépek is. A legtöbb lényegi felfedezés, eredmény, többnyire nem tudatos kutatás, hanem a véletlen/szerencse következménye.
Tipikus példája vagy annak a laikusnak, akit könnyen meg lehet vezetni. Ha majd erre magadtól is rájössz, akkor nem csak hopp lesz, hanem kopp is. -
hopp #25 "baromság. Ettől még simán lehetne GPS a telefonban."
Nem. Nem lenne. Ha Einstein nem veti fel az idődilatáció lehetőségét, illetve a már-elfelejtettem-a-nevét nem támasztotta volna alá kísérleti úton, hogy tényleg létezik, és tényleg úgy és olyan mértékben hat, akkor a GPS tervezésekor nem kalkuláltak volna vele. Fellőttek volna milliárdokért néhány tucat műholdat, ami semmire nem lett volna jó, mert az idődilatáció miatt nevetségesen pontatlan lett volna elég hamar.
"és ha mégsem? Nem ez lenne az első dolog, amibe csak öntik bele a pénzt, de soha nem hozott semmi hasznot."
Erre csak azt tudom mondani, hogy "Navigare necesse est". Ahogy régen szükséges volt hajózni, úgy most a kutatás egy szükséges dolog. Kutatás nélkül nincs fejlődés. Nyilván vannak olyan területek, amiknek a kutatása soha nem fog semmilyen hasznot hozni (lásd a néhány éve a "Karácsonyi dalok hatása a tengeri állatokra" témában indított kutatást :D), de a fizika nem ezek közé tartozik.
"inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni."
Ahhoz, hogy valamit el tudj képzelni, ismerned kell azt, amire épül. A tranzisztort nem azért fedezték fel, mert számítógépet akartak csinálni, hanem azért juthatott egyáltalán eszébe valakinek az elektromos áramkörökkel való számítás, mert már létezett a tranzisztor. A villanykörte nem juthatott volna eszébe senkinek, amíg nem fedezték fel az elektromos áramot. A rádióhullámokat sem azért találták fel, mert egy jobb kommunikációs módszert kerestek. A benzinmotornak semmi értelme nem lett volna addig, amíg nem jöttek rá, hogy mit lehet csinálni az olajjal. Folytassam még?
"Ez nem fő, hanem per pill megoldhatatlannak tűnő probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is."
El fog jönni az a hordónkénti olajár, aminél már majd megéri szívni a mostani aksikkal, illetve megéri milliárdokat belepumpálni a fejlesztésükbe vagy az alternatívák keresésébe. Ahogy mondtam, a hatékonyság relatív.
"Hiszi a piszi. Mondj csak egy gyakorlati dolgot, amit a CERNnek köszönhetünk."
Már az LHC megépítése is egy hatalmas kihívás volt, ami új és hatékonyabb megoldások kifejlesztését követelte, tehát közvetve már akkor is hatással volt a fejlődésre, mielőtt megszületett volna. Ahogy a fenti példák egy részéből is látszik, az elméleti fizikának közvetett módon szinte minden 20. századi találmányra volt hatása. Az LHC eredményeinek is lesz gyakorlati hatása, ha nem 5 év múlva, akkor 50, de lesz, ebben biztos lehetsz. -
Komolytalan #24 "A benzinmotor egy nem túl hatékony szerkezet, de mivel az olaj hőskorában nagyjából bárhova fúrtak egy lyukat, ömlött belőle az olaj, ezért ennek ellenére elterjedt."
A 20. század elején volt benzin, elektromos, gőz hajtás. Az elektromos már akkor is jobb hatékonyságú volt, de akkor sem - és most sem - megoldott a normális mennyiségű energia tárolás. Míg a benzin energiasűrűsége 12-13kWH/kg, addig a LiIon aksik energiasűrűsége 0.15-0.2kWH/kg. Ennyire jutottak bő 100 év alatt. Maradt cirka 50x hátrány, amely jelenleg is nulláz bármiféle hatékonyságbeli előnyt.
Vagyis "A fő probléma az áram tárolása, mivel az akkumulátoraink jelenleg kis kapacitásúak, nagyon környezetszennyezőek, és sokáig tart őket újratölteni."
Ez nem fő, hanem per pill megoldhatatlannak tűnő probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is. 50x kapacitás fejlődés - de a hatékonyságot figyelembe véve, és nagyon nagyvonalúan duplának véve az elektromotor hatékonyságát - még 25x fejlődés sincs az aksi technológiákban. Ilyenkor be lehet dobni egy jó kis technoblablát - mondjuk nanotechnológia -, de az ilyen technoblablák általában nem megoldásra vezetnek, csak arra jók hogy megfejjék a kutatók a befektetőket.
"A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat,"
Ez tény.
"de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés."
Hiszi a piszi. Mondj csak egy gyakorlati dolgot, amit a CERNnek köszönhetünk.
"Valószínűleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tűnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idődilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban."
Ez nem így van.
"Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez." Ezek a kísérletek jellemzően nem kerültek milliárdokba. -
willcox #23 Ez a videó nagy fake. 7 mp-nél széthúzza a fazon a kamu "kijelzőt". A hír nem nyújtható, hanem hajlítható kijelzőről szólt. -
willcox #22 "A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat" - nem lehet, hanem _elvisz_. Ez tény.
"de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés" - és ha mégsem? Nem ez lenne az első dolog, amibe csak öntik bele a pénzt, de soha nem hozott semmi hasznot.
"hanem esetleg olyan dolgokban, amit jelenleg elképzelni sem tudunk" - inkább olyan dolgok megvalósítására kéne pénzt költeni, amit el tudunk képzelni.
"Valószínűleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tűnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idődilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban" - baromság. Ettől még simán lehetne GPS a telefonban.
"Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez." - nem kéne túlzásokba esni. Bár a gyógyszeripar és még több más ágazat is a "próbálkozzunk, hátha jó lesz valamire" módon működik. -
hopp #21 Nyilván a hatékonyság egy fontos dolog, viszont a hatékonyság relatív. A benzinmotor egy nem túl hatékony szerkezet, de mivel az olaj hőskorában nagyjából bárhova fúrtak egy lyukat, ömlött belőle az olaj, ezért ennek ellenére elterjedt. Most, hogy a könnyen kitermelhető olaj kezd fogyni, és kénytelenek a csak költségesebb technológiával kitermelhetőhöz nyúlni, már elkezdett számítani az, hogy mennyire nem hatékonyak a benzinnel működő motorok.
A villanymotor amúgy nagyon is hatékony, sokkal hatékonyabb, mint a benzinmotor. A fő probléma az áram tárolása, mivel az akkumulátoraink jelenleg kis kapacitásúak, nagyon környezetszennyezőek, és sokáig tart őket újratölteni. Ha ezt megoldják, akkor máris szívesebben fogják venni az emberek az elektromos autókat (amiket amúgy most is meg tudsz venni, csak a fent említettek miatt macerás és drága).
A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat, de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés. Nem feltétlenül pozitív egyenlegű fúziós erőmű formájában, hanem esetleg olyan dolgokban, amit jelenleg elképzelni sem tudunk. Valószínűleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tűnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idődilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban. Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez. -
KopaszIsten #20 Ebből a videóból pont semmi nem derül ki. Ugyanis, amit mutat, az csak trükk. Én arra lettem volna kíváncsi, hogy ténylegesen milyen lesz, és nem arra, hogy milyet álmodtak meg, ami talán 10-20 év múlva, ha lesz.
A szemüvegbe épített verzió ötletét támogatom. :) Illetve lehetne karórába épített is, holo kivetítővel. :D -
Komolytalan #19 Én kicsit kevésbé elborultat mondanék a személyes repülőgépektől: ott vannak mondjuk Verne "jóslatai". Pl: úszó sziget: több mérföld átmérőjű sziget elektromos hajtással (amihez az elektromosságot olajból nyernék). Ehhez képest azóta feltalálták az atomenergiát is, de azzal is csak pár 100 méteres hajókat hajtanak, és gyakorlatilag a hadiiparon/marginális, trendi luxustermékeken kívül (pl Tesla Roadster) nincs elektromos hajtású nem kötött pályás jármű azóta se. Ebben az esetben sem az elektromotor az, amit nem találtak fel, hanem a hatékonyságon és az áron bukott meg az ötlet (amin a világmegváltó találmányok 99%-a elvérzik).
"Nagy valószínűséggel nagyjából akkora áttörés előtt áll a fizika jelenleg, mint a 19. század végén"
Ez amolyan álmodozás, hogy a kutatók meg tudják indokolni az eltapsolt milliárdokat (pl CERN). A realitás meg az, hogy 50 éven belül pozitív egyenlegű fúziós erőművünk se lesz. -
morden #18 Ez úgy néz ki mint egy alternatív múlt 1998 környékén :D -
#17
sony ericsson átlátszó kijelzős mobil -
#16
épp a tegnap képzeltem magam elé egy ilyen kijelzőt/mobilt. El megyek a samsunghoz mérnöknek. -
hopp #15 Nyilván nem járunk egyszemélyes repülőgépekkel, ellentétben néhány 20. század közepén megszületett vízióval, de a hajlítható chipek gondolata egyáltalán nem vad jövőkép.
Attól függetlenül, hogy milyen jóslatok jöttek be, és milyenek nem, nagy általánosságban igaz, hogy a történelem folyamán a legtöbb "ez így lehetetlen" kijelentés egy idő után megdőlt. Lehet, hogy csak 100 vagy 500 év múlva, de ez lényegtelen.
Nagy valószínűséggel nagyjából akkora áttörés előtt áll a fizika jelenleg, mint a 19. század végén, amikor úgy gondolták néhányan, hogy "már csak ez az apró megválaszolatlan kérdés van, aztán a fizikát lezártnak tekintjük". Ez az apró kérdés a feketetest-sugárzás volt, aminek megválaszolása a kvantummechanikához vezetett, és közvetve a 20-21. századi technológia kialakulásához.
Jelenleg még csak kapargatjuk a nanotechnológia legfelső rétegét, de valószínűleg csak egy hasonló lökésre van szükség, mint a feketetest-sugárzás kibogozása, és máris meglódul a technológia.
@asdasdasd: teljes átlátszóság egyelőre még nyilván parasztvakítás, főleg, hogy pont az aksik fejlődnek a legkisebb ütemben. Vannak amúgy próbálkozások wireless áramellátásra, valószínűleg az lesz a jövő. Vagy a szénnanocső. Minden jobb, ha szénnanocső van benn :P -
MacropusRufus #14 Átlátszó akkumlátor -
codaco #13 Úgy, hogy nem színezik meg. :) -
asdasdasd #12 Egy dolog, hogy hajlítható, de mitől lesz átlátszó. Mondjuk egy aksi. -
noland #11 Egyértelmű, hogy a központi idegrendszer projekció a jövő, nem értem mi ez a szarakodás :) -
Komolytalan #10 Most sorold fel szépen azokat a jóslatokat is, amik bejöttek. -
Doktor Kotász #9 Nem mondod, hogy nem értetted? :-) -
hopp #8 Ez azt akarta jelenteni, hogy a technológia fejlődik, így amit elképzelhetetlennek tartasz ma, az x év múlva természetes lesz. 60 éve egy bőrönd méretű rádióban volt néhány darab tranzisztor, ma egy néhány centis processzorban van 2-3 milliárd darab.
Már most is gyártanak működőképes hajlékony nyomtatott áramköröket. Néhány hónapja láttam videót egy néhány centi átmérőjű bőrre ragasztható kütyüről, amiben olyan áramkör volt, ami teljes mértékben követi a bőr alakváltozásait. Néhány éven belül egyáltalán nem lesz sem kihívás, sem kuriózum ezeket legyártani. -
#7
Ez mit akarjon jelenteni? Hajót már régen nem fából gyártanak, hadihajók pl -> full acél. De hajlítható chipet mégis hogy? ott 1 század mm is sokat számít, az állandó csavargatástól, folyamatosan változna az áramkörök mérete, biztos jól működne, folyton változó áram erősségen... -
hammerjoe #6 A BMW szélvédőre vetített képét nem igazán nevezném "vérszegény"-nek. Gyakorlatilag tökéletes!!! Ráadásul már nem is most találták ki.....
Csak egy baj van vele: k*rva drága!!! -
hopp #5 Kicsit dejavu ez a videó. A másik cikk jobb volt, mert ott szerepelt az Apple is, úgyhogy biztosított volt a táptalaj egy jó kis flamewar számára... :D
@JethroHUN
Hajót csak fából lehet készíteni, mert az úszik a vízen, a vas meg nem. Repülőt pedig csak a levegőnél könnyebb anyagból lehet készíteni, másból lehetetlen. A XIX. század végére pedig el fogja lepni London utcáit a lószar, mert egyéb közlekedési eszköz hiányában mindenki lóval fog közlekedni. -
G_ArchAngel #4 Pedig van hasonlo belso kijelzos, orvosok altal hasznalt szemuveg es ha jol tevedek, magyar talalmany. -
#3
Egyetlen egy ok ami miatt nagyon hasznos, hogy szinte törhetetlen. De ilyen össze vissza hajtogatom telefont úgysem lehet csinálni, akksi? nyáklap chipekkel? azok aztán nem hajlíthatóak és nem is lesznek soha szerintem. -
dyra #2 Ez egy vágyálom, nem mellesleg meg semmi értelme nincs. Nem látom, hogy ezeket a parsztvakitó ökörségek nagy részét miért ne lehetne beépíteni egy szemüvegbe. A fenének szaladgáljak egy ekkora samot téglával. -
Vargagy #1 A legnagyobb dolog ebben a képernyőben az lenne, és ez már ma is nagyon kellene, hogy a járművek szélvédőjére lehessen feltenni a navigációs rendszer képernyőjét és azon keresztül is ki lehessen látni. Vagyis a képernyőre nézéshez nem kell a vezetőnek elfordítani a szemét a külvilágtól, kockáztatva a balesetet.
Jelenleg is vannak ilyen próbálkozások vetített , de ezek (eltekintve a harci gépek méregdrága HUD-jától) igen vérszegény eredményt adnak.