Berta Sándor

Ubuntu - cél a 200 millió felhasználó

Budapesten tartják az Ubuntu fejlesztői találkozóját, a rendezvényen Mark Shuttleworth, a Canonical alapítója is felszólalt. Beszédéből kiderült, ambíciózus terveik vannak.

A Linuxszal kapcsolatban gyakran hangzik el, hogy bár sokat fejlődött az elmúlt években, de még mindig nem tudott a Windows mellé felnőni és a felhasználók számát tekintve messze elmarad a Microsoft operációs rendszerétől. A fejlesztők reményei szerint mindez hamarosan megváltozhat, legalábbis, ha megvalósulnak az Ubuntu közösségének tervei. Márpedig álmokban nincs hiány, ez kiderült Mark Shuttleworth budapesti felszólalásából is.

A szakember kijelentette: négy esztendőn belül szeretnék az Ubuntu-felhasználók számát 200 millióra növelni. Jelenleg ugyan nincsenek hivatalos adatok arra vonatkozóan, hogy hányan használják az egyes Linux-disztribúciókat, így az Ubuntut is. Tavaly ősszel Prakash Advani, a Canonical Közép-Ázsiáért felelős termékmenedzsere azt nyilatkozta, hogy 12 millió Ubuntu-használó lehet. Shuttleworth a 200 milliós tábor kialakítását ambíciózus, de realisztikus célnak nevezte. Ehhez azonban az is kell, hogy a Canonical képes legyen konzekvensen végigmenni a kijelölt úton, ne csak a nyílt forráskódú fejlesztők szemszögéből szemlélje a dolgokat és az egyszerű felhasználót tekintse mércének.


"Mi nem játszunk a fejlesztők szívével és fejével, hanem az egész világ szívéért és fejéért harcolunk. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, teljesen új szabályok szerint kell játszanunk" - közölte a Canonical alapítója. Hozzátette, hogy még nagyobb erőfeszítéseiket fognak tenni azért, hogy az Ubuntu még felhasználóbarátabb legyen. Mindez azt jelenti, hogy növelik a tesztek számát és intenzívebben fognak foglalkozni a dizájnfejlesztési folyamatokkal. Így akarják biztosítani, hogy a disztribúció minél több ember számára legyen könnyen használható.

A mostani bejelentés elsősorban annak tükrében érdekes, hogy Jim Zemlin, a Linux Foundation alapítója április elején úgy nyilatkozott: a Microsoft és a Linux közösség között immár két évtizede zajló harcot sikerült a saját javukra eldönteni. Zemlin véleményét arra alapozza, hogy az asztali számítógépek területének kivételével szinte minden piaci szegmensben sikerült a Linuxnak megelőznie a nagy riválisát. Függetlenül attól, hogy szerverekről, szuperszámítógépekről, vagy éppen mobil eszközökről van szó, a Linux áll jobban. Nos, Shuttleworth szavai azt igazolják, hogy ez a harc még közel sem dőlt el.

A péntekig tartó rendezvény helyszíne a Corinthia Grand Hotel Royal Budapest.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lapaleves #182
    na, mégegy utolsó: amennyire tudom a 4500mhd-n win alatt van h.264 támogatás. azt írogatták, hogy az intel megcsinálja majd erre is a linuxos drivert, mikor ezeket pakolják a low-cost atomok mellé.

    kíváncsi vagyok lesz-e belőle valami, de amíg a 720p-t cpu-ból az ffmpeg 17w-tal játssza le, nem idegeskedem túlzottan.
  • lapaleves #181
    de lehet, hogy csak elbeszélünk egymás mellett, nekem a core az core i-t jelent, nem a sokéves core 2 előtti core-t.

    ez így nyilván pongyola, de egyrészt már említettem korábban hogy erre gondolok, másrészt reméltem, hogy érthető.

    már csak abból kiindulva is, hogy miért lenne a régi core-on gyorsítás, mikor a core 2-n (4500mhd pl) sincs még.
  • lapaleves #180
    szerintem ezek támogatottak:

    Intel® HD Graphics (in Intel® 2010 Core™ i7/i5/i3 processor family).
    Intel® HD Graphics 2000/3000 (in 2nd Generation Intel® Core™ i7/i5/i3 Processor family).

    http://intellinuxgraphics.org/h264.html

    meg az mhd4500, egyelőre csak mpeg2 részirűl.

    szóval most akkor még mindig core (core i).
  • throwthisaway #179
    Még mindig nem: a sandy bridge-es core i*-okra vonatkozik csak, ahol a VGa egybe van tokozva a CPU-val. A linkelt oldalon a legújabb intel hd-kra van "csak" támogatás.
    Amúgy "point taken": mióta utoljára küzdöttem HD lejátszással Ubi-n valóban történtek dolgok a linux háza táján GPU accelerated decoding témában. (VAAPI linkelt oldaladon, meg nv vdpau (?).)
  • throwthisaway #178
    az ffdshow az ffmpeg lib windows-osítása. Annak idején ez produkálta nekem a legkiábrándítóbb eredményeket mind Ubuntu, mind Win alatt. De úgy látom azóta fordult a világ egy picit: VAAPI.
  • lapaleves #177
    ja, hát jutub más kérdés, de azt úgyis besz.pjuk, mert a webm még erőforrás-igényesebb lesz. mindenki tippelhet lesz-e visszamenőleg driver heggesztve az akármilyen logós 1 éves gpu-ra.
  • lapaleves #176
    intellinuxdriver.org

    ottan van, hogy hd graphics gpu alatt szalad a gyorsítás. ha ez nem az "összes core", akkor én kérek elnézést, pongyolán fogalmaztam. lehet, hogy core i-t kéne mondanom? mittomén.

    azt tudom, hogy az mhd4500-ban csak mpeg2 gyorsítás van, ami azért nem hátrány dvb-s-hez pl. vicces nézni, hogy a hang "több" procit eszik, mint a kép (2 vs 1%).

    az nvidia vdpau-hoz annyit tudok mondani, hogy xine, mplayer van támogatós verzió. a codec libes kérdést nem is értem, nálam okosabbat kell meginterjúvolnod.

    nekem 720p elszalad 2 x 1,2ghz c2d-n is, de ahogy néztem el kéne fusson 1 x 1,2ghz celeronon is (celeron 723 volt, amire a fogam fentem, azért tesztelgettem a kétmagoson). az 1080p nálam okafogyott, szóval azt meghagyom a többieknek.

    mondjuk wint mostanra bottal nem piszkálnék akkor se, ha csak divxben mennének a filmek linuxon.
  • Balumann #175
    Ezt azért mondjuk én egy picit cáfolnám, Debian alatt netbookon (1,6ghz -es intelatom proci, aminél állítólag még a 900Mhz -es netbookokba szánt celeron is jobb teljesítményben, és 950GMA videókari) én simán lejátszom a 720p -s videókat, 1080p -seket se WinXP -vel, se Debivel nem tudom, kb. ugyanúgy játsza le mindkettőt. Ubuntuval nem tudtam én sem a 720p-seket sem, youtube-n meg még a 420p -sek is akadtak. Debian alá fel lehet rakni egy XMBC media centert, az szépen elviszi a dolgokat, szerintem kb. azonos szinten, mint egy Windows. A gond csak akkor van, ha egyéb extrákat is szeretnél, Windowsban az ffdshow + ac3filter messze jobb, mint a linuxos kodekek az extrákat és kezelhetőségét tekintve.
  • throwthisaway #174
    " hogy az ati meg az intel (4500mhd kapcsán pl) beleszarik a szájadba, miután átutaltál nekik egy jelentősebb összeget. köze nincs az ubuntuhoz"
    Ez világos. ettől még a Linux alkalmatlan HD-re, erőmű nélkül. Amikor legutoljára checkoltam akkor még kezdemény sem volt GPU-accelerated video-dekódolásra. Az becsületreméltó, hogy az nv lépett az ügyben.
    Tudsz codec-lib-et mondani ami nv gpu-t támogat?
    " amennyire tudom az összes core prociban...": rosszul tudod, teljesen másról van szó.
  • lapaleves #173
    h.464, mittomén.