Berta Sándor
A Nicholas Merrill történet, avagy a Patriot Act árnyoldalai
A Calyx Internet Access nevű cég tulajdonosának elmúlt 7 éve tökéletesen példázza, hogy mennyire könnyen a nyomozó hatóságok látókörébe kerülhetnek az internetszolgáltatók.
2001. szeptember 11.-e megváltoztatta az átlagemberek életét is. Nicholas Merrill, a Calyx Internet Access tulajdonosa 2004-ben szembesült azzal, hogy az élete döntően megváltozik. A férfit ekkor hívták fel telefonon a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai. Közölték vele, hogy hamarosan meglátogatja majd néhány FBI-ügynök. Mint később kiderült, a hivatal cége egyik ügyfelével kapcsolatos információkat akart megtudni. Mindezt mindenféle bírósági végzés nélkül kérte a helyszínen tartózkodó ügynök.
Merrill eleinte valami tréfának tartotta a dolgot, mert korábban néhány barátja hasonló módon próbálta megviccelni, de gyorsan rájött, hogy közel sem tréfáról van szó. Az ügynök ugyanis átnyújtott neki egy úgynevezett National Security Letter dokumentumot. Ő kénytelen volt nyugtázni a kérést, hiszen 2001. szeptember 11. után a Kongresszus elfogadta a Patriot Act nevű törvényt, amelyben a Bush-kormány jelentős mértékben kibővítette az FBI és más hivatalok jogköreit. Bár eleinte gondolkozott azon, hogy ügyvédhez fordul, mivel a személyes adatok jogerős bírói ítélet nélküli kiadását alkotmánysértőnek érezte, de letett erről. Később aztán mégis kikérte egy ügyvéd tanácsát.
A szakember éveken át hallgatott az ügyről és először a tavaly december végén megrendezett 27C3 konferencián mesélt a részletekről. Előadása elején közölte: bocsássák meg neki, ha néha elcsuklik a hangja, mivel kínosan ügyelnie kell arra, hogy véletlenül se áruljon el olyan részleteket, amelyek miatt bajba kerülhet. Ügyvédje segítségével éveken át harcolt az amerikai kormányhivatalok ellen, sikertelenül. A férfi ugyan fásult, de a harcot nem adja fel és minden erejével a rákényszerített "szájkosár" levétele ellen van.
Az amerikai kabinet viszonylag gyorsan felismerte, hogy a National Security Letter bizonyos pontjai és alkalmazása meglehetősen gyenge törvényességi lábakon áll, de a Merrillre és másokra vonatkozó hallgatási kötelezettséget nem oldották fel. A Calyx Internet Access tulajdonosa a mai napig csak ügynökökről beszél, mert mint kijelentette: már azért is tíz évre börtönbe kerülhetne, ha elmondaná, hogy az őt felkereső FBI-munkatársak milyen neműek voltak. A hallgatási kötelezettségét csak 2010 augusztusában enyhítették és egyelőre szoknia kell az új szabadságát. Ezentúl sem mondhat semmit a hozzátartozóinak vagy a barátainak sem, sőt, többször kénytelen volt hazudni, még az édesapjának is, aki nemrég elhunyt.
Az eset közel sem egyedülálló, a National Security Letter ellen küzd az ACLU polgári szervezet is, amely felvette a kapcsolatot Merrill-lel. Az ACLU nyilvánosságra hozta egy másik ügy részleteit, amikor a connecticuti könyvtárosok megtagadták, hogy információkat áruljanak el a hivataloknak a hozzájuk járó egyik ember olvasási szokásairól. Az FBI képviselői egy kongresszusi meghallgatáson elismerték, hogy 2003 és 2006 között több mint 200 000 National Security Lettert kézbesítettek amerikai állampolgároknak. Később aztán ismertté vált, hogy a valódi szám ennél jóval magasabb.
Merrill küzdelmét az ACLU egy elismeréssel díjazta, de a férfi személyesen nem vehette át azt, ezért a díjat hivatalosan John Doe kapta. A szakemberben ugyan felmerült, hogy más országba költözik, de inkább tovább harcol az igazáért és régi életéért. A cégvezető a közelmúltban létrehozott egy alapítványt, amely a hasonló eseteket vizsgálja ki és amely segít az áldozatoknak. Az előadását a 27C3 résztvevői felállva, vastapssal jutalmazták, mire a Calyx Internet Access tulajdonosának szemébe könnyek szöktek.
2001. szeptember 11.-e megváltoztatta az átlagemberek életét is. Nicholas Merrill, a Calyx Internet Access tulajdonosa 2004-ben szembesült azzal, hogy az élete döntően megváltozik. A férfit ekkor hívták fel telefonon a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai. Közölték vele, hogy hamarosan meglátogatja majd néhány FBI-ügynök. Mint később kiderült, a hivatal cége egyik ügyfelével kapcsolatos információkat akart megtudni. Mindezt mindenféle bírósági végzés nélkül kérte a helyszínen tartózkodó ügynök.
Merrill eleinte valami tréfának tartotta a dolgot, mert korábban néhány barátja hasonló módon próbálta megviccelni, de gyorsan rájött, hogy közel sem tréfáról van szó. Az ügynök ugyanis átnyújtott neki egy úgynevezett National Security Letter dokumentumot. Ő kénytelen volt nyugtázni a kérést, hiszen 2001. szeptember 11. után a Kongresszus elfogadta a Patriot Act nevű törvényt, amelyben a Bush-kormány jelentős mértékben kibővítette az FBI és más hivatalok jogköreit. Bár eleinte gondolkozott azon, hogy ügyvédhez fordul, mivel a személyes adatok jogerős bírói ítélet nélküli kiadását alkotmánysértőnek érezte, de letett erről. Később aztán mégis kikérte egy ügyvéd tanácsát.
A szakember éveken át hallgatott az ügyről és először a tavaly december végén megrendezett 27C3 konferencián mesélt a részletekről. Előadása elején közölte: bocsássák meg neki, ha néha elcsuklik a hangja, mivel kínosan ügyelnie kell arra, hogy véletlenül se áruljon el olyan részleteket, amelyek miatt bajba kerülhet. Ügyvédje segítségével éveken át harcolt az amerikai kormányhivatalok ellen, sikertelenül. A férfi ugyan fásult, de a harcot nem adja fel és minden erejével a rákényszerített "szájkosár" levétele ellen van.
Az amerikai kabinet viszonylag gyorsan felismerte, hogy a National Security Letter bizonyos pontjai és alkalmazása meglehetősen gyenge törvényességi lábakon áll, de a Merrillre és másokra vonatkozó hallgatási kötelezettséget nem oldották fel. A Calyx Internet Access tulajdonosa a mai napig csak ügynökökről beszél, mert mint kijelentette: már azért is tíz évre börtönbe kerülhetne, ha elmondaná, hogy az őt felkereső FBI-munkatársak milyen neműek voltak. A hallgatási kötelezettségét csak 2010 augusztusában enyhítették és egyelőre szoknia kell az új szabadságát. Ezentúl sem mondhat semmit a hozzátartozóinak vagy a barátainak sem, sőt, többször kénytelen volt hazudni, még az édesapjának is, aki nemrég elhunyt.
Az eset közel sem egyedülálló, a National Security Letter ellen küzd az ACLU polgári szervezet is, amely felvette a kapcsolatot Merrill-lel. Az ACLU nyilvánosságra hozta egy másik ügy részleteit, amikor a connecticuti könyvtárosok megtagadták, hogy információkat áruljanak el a hivataloknak a hozzájuk járó egyik ember olvasási szokásairól. Az FBI képviselői egy kongresszusi meghallgatáson elismerték, hogy 2003 és 2006 között több mint 200 000 National Security Lettert kézbesítettek amerikai állampolgároknak. Később aztán ismertté vált, hogy a valódi szám ennél jóval magasabb.
Merrill küzdelmét az ACLU egy elismeréssel díjazta, de a férfi személyesen nem vehette át azt, ezért a díjat hivatalosan John Doe kapta. A szakemberben ugyan felmerült, hogy más országba költözik, de inkább tovább harcol az igazáért és régi életéért. A cégvezető a közelmúltban létrehozott egy alapítványt, amely a hasonló eseteket vizsgálja ki és amely segít az áldozatoknak. Az előadását a 27C3 résztvevői felállva, vastapssal jutalmazták, mire a Calyx Internet Access tulajdonosának szemébe könnyek szöktek.