Gyurkity Péter
Google - Verizon: vége az internet semlegességének?
A két amerikai óriás közös megállapodásban rögzítette a vezetékes internetkapcsolatok megfelelő kezelésének főbb pontjait, itt kizárják az egyes adatcsomagok megkülönböztetett kezelésének lehetőségét. A vezetéknélküli hálózatok azonban kimaradtak a dokumentumból, amelyet egyesek a Google által elkövetett árulásnak, a semleges internet végének minősítenek, mások szerint pedig kompromisszumról van szó, amely a későbbi terveket szolgálná. A vélemények megoszlanak a világháló jövőjét illetően.
Az internet semlegessége régóta visszatérő kérdés, amely a végfelhasználókat nem igazán osztja meg, viszont annál inkább szembeállítja egymással a fogyasztókat a szolgáltatást nyújtó vállalatokkal. Előbbiek nagy többsége nem szeretné, ha bizonyos fizetős platformok komoly előnyt élveznének az interneten keresztül történő adattovábbításban, utóbbiak pedig arra panaszkodnak, hogy a világháló semleges, demokratikus jellege túlságosan sok teherrel jár, a fizetni hajlandók pedig megérdemelnék a megkülönböztetett bánásmódot.
A vita alapvetően az egyes szolgáltatások és kommunikációs csatornák egymáshoz viszonyított helyzete körül zajlik. Az elmúlt években számos internet-, telekommunikációs, illetve tartalomszolgáltató cég szólalt fel a tengerentúlon a prioritásos rendszer bevezetése és széleskörű alkalmazása mellett, amely elsősorban azt tenné lehetővé, hogy a magasabb színvonalú kiszolgálásért fizetők nagyobb sebesség és biztonság mellett vegyék igénybe az egyes szolgáltatásokat. Az ellenzők viszont arra hivatkoznak, hogy ezzel megszűnne az internet eredeti, semleges állapota, és a hálózati forgalmat a nagy pénzzel rendelkezők sajátítanák ki maguknak.
Eric Schmidt, a Google és Lowell McAdam a Verizon Wireless vezérigazgatója
A Google éveken keresztül az ellenzők közé tartozott, a most kötött megállapodást viszont sokan árulásként értékelik, így érdemes áttekinteni, hogy miről is van szó, illetve, hogy mi vezetett a Verizonnal kötött egyezség, a közös ajánlás kiadásáig. Először múlt héten röppent fel a hír, miszerint a két fél olyan egyezmény aláírására készül, amely lehetővé tenné a Verizon számára az adatforgalom komoly befolyásolását, miközben a Google - természetesen komoly összeg fejében - biztosítaná, hogy saját szolgáltatásai, így például a YouTube, kiemelt bánásmódban részesüljön újdonsült partnere hálózatán. Mivel a Verizon szinte monopolhelyzetben van az amerikai piacon, mindez komoly kihatással lenne a tengerentúli állapotokra és valószínűleg nemzetközi következményekkel is járna.
A később nyilvánosságra hozott megállapodás, pontosabban a két cég közös ajánlása, már némileg vegyes képet fest. Miközben a New York Times cikke már szinte az internet végét jósolta, addig az egyezmény a semlegesség fontosságát emeli ki, ami némileg meglepő, hiszen nemrég a két fél még élesen szemben állt egymással a kérdésben. Hét pontban rögzítik a vezetékes elérések semlegességének biztosítását, meghagyva és támogatva az FCC (a szövetségi kommunikációs bizottság) befolyását, ezzel egy időben azonban komoly kérdéseket hagynak megválaszolatlanul.
Az első ilyen kérdés, hogy miért maradtak ki az ajánlásból a vezetéknélküli hálózatok. Itt ugyanis mindenféle vonatkozó rendelkezés hiányában a Verizon gyakorlatilag szabad kezet kap az adatforgalom befolyásolását illetően, miközben a Google-nak valóban lehetősége nyílik némi felárért cserébe garantálni a YouTube és társainak jutó sávszélességet. Az FCC fennhatóságát elismerik a piaci szabályozást illetően; ez utóbbi testület akár 2 millió dolláros bírságot is kiszabhatna, ám elsősorban a fogyasztóvédelmi ügyekben, és nem maradna valós erejük például a netsemlegességet érintő ügyekben kimondani a végső szót. Mi több, a dokumentum kiskapukat hagy a vezetékes hálózatok semlegességének kérdésében, így például megeshetne, hogy a BitTorrent-forgalmat illegálisnak minősítik, ezzel pedig megindulhat annak komoly korlátozása, miközben a fizetős megoldások élveznék a nagyobb sávszélt.
Nem csoda, hogy egyesek összeesküvést sejtenek a háttérben, amit főként arra alapoznak, hogy a látványos kibékülés - amit azért több, mint egyéves egyeztetés-sorozat előzött meg - váratlan, és biztosan piszkos anyagi érdekek húzódnak meg a háttérben. Tudniillik hogy a Google rájött, jobban megéri együttműködni a szórakoztatóiparral, mintsem kielégíteni a felhasználók igényeit. Ezen vélemények szerint a szintén megoldáson agyaló FCC és az amerikai kormányzat előtt is elhúztak a mézesmadzagot, és létrejön majd a végletekig agyonszabályozott és korlátozott internet, amely a fizetős megoldásokat helyezi mindenhol előtérbe.
Különösen fájó a számukra a mobil internet visszafogása, lekorlátozása, már csak azért is, mert az USA-ban hihetetlenül gyorsan növekszik ezen előfizetések, elérések száma és aránya. A felhasználók jó része már nemcsak egyszerű böngészéssel tölti idejét a hordozható készülékeken, hanem közösségi oldalakat használ, illetve alkalmazásokat tölt le, játszik, stb. A most kiadott anyag arra utalhat, hogy a Google igyekszik bebiztosítani saját helyét ezen a szegmensen belül, kiszorítva mindazokat, akik nem a saját táborába tartoznak, és akkor jöhetne a garantált sebességű mobil YouTube, GMail ésatöbbi. Mondjuk ez sem lenne ördögtől való elképzelés, hiszen a Google ugyanolyan vállalat mint a többi, esetükben a moralitás némileg eltérő az egyes emberekétől.
Mások inkább úgy vélekednek, hogy kompromisszumról van szó. A Google eszerint valójában arra jött rá, hogy erős szövetségest kell szereznie a netsemlegesség ügyében, ennek elérése érdekében pedig komoly engedményekre is hajlandók voltak. Kihagyták tehát az egész iparágnak szóló közös ajánlásból a vezetéknélküli hálózatokat - mondván, hogy azok még gyerekcipőben járnak -, és inkább a vezetékes elérések esetében igyekeztek garantálni a főbb pontokat. Ezzel elérték, hogy a Verizon csatlakozott saját táborukhoz (ami azért igencsak nagy szó), a vezetéknélküli szegmenst pedig odalökik a szolgáltatóknak. Ez szintén meglepő, hiszen annak idején ők is beszálltak egy széles spektrumért szóló aukciós versenyfutásba, ami végül éppen a Verizon javára dőlt el.
A második felfogás szerint vesztettünk és nyertünk is valamit. A vezetékes elérések terén két nehézsúlyú támogató foglal majd állást a továbbiakban a semlegesség mellett, és várható a többi szolgáltató és egyéb vállalat csatlakozása, hiszen egyelőre ajánlásról van szó, amit bárki aláírhat. Ami pedig a mobil internetet illeti, itt a Google - már amennyiben valóban kitart korábbi álláspontja mellett - egyelőre kénytelen visszavonulót fújni, hogy átengedje a terepet a prioritásos rendszerek szószólóinak.
Az még persze kérdéses, hogy a közös ajánláshoz végül mennyien csatlakoznak, illetve hogy az FCC és az amerikai kormány maga előáll-e valamilyen átfogó koncepcióval az internet semlegességének kérdésében.
Az internet semlegessége régóta visszatérő kérdés, amely a végfelhasználókat nem igazán osztja meg, viszont annál inkább szembeállítja egymással a fogyasztókat a szolgáltatást nyújtó vállalatokkal. Előbbiek nagy többsége nem szeretné, ha bizonyos fizetős platformok komoly előnyt élveznének az interneten keresztül történő adattovábbításban, utóbbiak pedig arra panaszkodnak, hogy a világháló semleges, demokratikus jellege túlságosan sok teherrel jár, a fizetni hajlandók pedig megérdemelnék a megkülönböztetett bánásmódot.
A vita alapvetően az egyes szolgáltatások és kommunikációs csatornák egymáshoz viszonyított helyzete körül zajlik. Az elmúlt években számos internet-, telekommunikációs, illetve tartalomszolgáltató cég szólalt fel a tengerentúlon a prioritásos rendszer bevezetése és széleskörű alkalmazása mellett, amely elsősorban azt tenné lehetővé, hogy a magasabb színvonalú kiszolgálásért fizetők nagyobb sebesség és biztonság mellett vegyék igénybe az egyes szolgáltatásokat. Az ellenzők viszont arra hivatkoznak, hogy ezzel megszűnne az internet eredeti, semleges állapota, és a hálózati forgalmat a nagy pénzzel rendelkezők sajátítanák ki maguknak.
Eric Schmidt, a Google és Lowell McAdam a Verizon Wireless vezérigazgatója
A Google éveken keresztül az ellenzők közé tartozott, a most kötött megállapodást viszont sokan árulásként értékelik, így érdemes áttekinteni, hogy miről is van szó, illetve, hogy mi vezetett a Verizonnal kötött egyezség, a közös ajánlás kiadásáig. Először múlt héten röppent fel a hír, miszerint a két fél olyan egyezmény aláírására készül, amely lehetővé tenné a Verizon számára az adatforgalom komoly befolyásolását, miközben a Google - természetesen komoly összeg fejében - biztosítaná, hogy saját szolgáltatásai, így például a YouTube, kiemelt bánásmódban részesüljön újdonsült partnere hálózatán. Mivel a Verizon szinte monopolhelyzetben van az amerikai piacon, mindez komoly kihatással lenne a tengerentúli állapotokra és valószínűleg nemzetközi következményekkel is járna.
A később nyilvánosságra hozott megállapodás, pontosabban a két cég közös ajánlása, már némileg vegyes képet fest. Miközben a New York Times cikke már szinte az internet végét jósolta, addig az egyezmény a semlegesség fontosságát emeli ki, ami némileg meglepő, hiszen nemrég a két fél még élesen szemben állt egymással a kérdésben. Hét pontban rögzítik a vezetékes elérések semlegességének biztosítását, meghagyva és támogatva az FCC (a szövetségi kommunikációs bizottság) befolyását, ezzel egy időben azonban komoly kérdéseket hagynak megválaszolatlanul.
Az első ilyen kérdés, hogy miért maradtak ki az ajánlásból a vezetéknélküli hálózatok. Itt ugyanis mindenféle vonatkozó rendelkezés hiányában a Verizon gyakorlatilag szabad kezet kap az adatforgalom befolyásolását illetően, miközben a Google-nak valóban lehetősége nyílik némi felárért cserébe garantálni a YouTube és társainak jutó sávszélességet. Az FCC fennhatóságát elismerik a piaci szabályozást illetően; ez utóbbi testület akár 2 millió dolláros bírságot is kiszabhatna, ám elsősorban a fogyasztóvédelmi ügyekben, és nem maradna valós erejük például a netsemlegességet érintő ügyekben kimondani a végső szót. Mi több, a dokumentum kiskapukat hagy a vezetékes hálózatok semlegességének kérdésében, így például megeshetne, hogy a BitTorrent-forgalmat illegálisnak minősítik, ezzel pedig megindulhat annak komoly korlátozása, miközben a fizetős megoldások élveznék a nagyobb sávszélt.
Nem csoda, hogy egyesek összeesküvést sejtenek a háttérben, amit főként arra alapoznak, hogy a látványos kibékülés - amit azért több, mint egyéves egyeztetés-sorozat előzött meg - váratlan, és biztosan piszkos anyagi érdekek húzódnak meg a háttérben. Tudniillik hogy a Google rájött, jobban megéri együttműködni a szórakoztatóiparral, mintsem kielégíteni a felhasználók igényeit. Ezen vélemények szerint a szintén megoldáson agyaló FCC és az amerikai kormányzat előtt is elhúztak a mézesmadzagot, és létrejön majd a végletekig agyonszabályozott és korlátozott internet, amely a fizetős megoldásokat helyezi mindenhol előtérbe.
Különösen fájó a számukra a mobil internet visszafogása, lekorlátozása, már csak azért is, mert az USA-ban hihetetlenül gyorsan növekszik ezen előfizetések, elérések száma és aránya. A felhasználók jó része már nemcsak egyszerű böngészéssel tölti idejét a hordozható készülékeken, hanem közösségi oldalakat használ, illetve alkalmazásokat tölt le, játszik, stb. A most kiadott anyag arra utalhat, hogy a Google igyekszik bebiztosítani saját helyét ezen a szegmensen belül, kiszorítva mindazokat, akik nem a saját táborába tartoznak, és akkor jöhetne a garantált sebességű mobil YouTube, GMail ésatöbbi. Mondjuk ez sem lenne ördögtől való elképzelés, hiszen a Google ugyanolyan vállalat mint a többi, esetükben a moralitás némileg eltérő az egyes emberekétől.
Mások inkább úgy vélekednek, hogy kompromisszumról van szó. A Google eszerint valójában arra jött rá, hogy erős szövetségest kell szereznie a netsemlegesség ügyében, ennek elérése érdekében pedig komoly engedményekre is hajlandók voltak. Kihagyták tehát az egész iparágnak szóló közös ajánlásból a vezetéknélküli hálózatokat - mondván, hogy azok még gyerekcipőben járnak -, és inkább a vezetékes elérések esetében igyekeztek garantálni a főbb pontokat. Ezzel elérték, hogy a Verizon csatlakozott saját táborukhoz (ami azért igencsak nagy szó), a vezetéknélküli szegmenst pedig odalökik a szolgáltatóknak. Ez szintén meglepő, hiszen annak idején ők is beszálltak egy széles spektrumért szóló aukciós versenyfutásba, ami végül éppen a Verizon javára dőlt el.
A második felfogás szerint vesztettünk és nyertünk is valamit. A vezetékes elérések terén két nehézsúlyú támogató foglal majd állást a továbbiakban a semlegesség mellett, és várható a többi szolgáltató és egyéb vállalat csatlakozása, hiszen egyelőre ajánlásról van szó, amit bárki aláírhat. Ami pedig a mobil internetet illeti, itt a Google - már amennyiben valóban kitart korábbi álláspontja mellett - egyelőre kénytelen visszavonulót fújni, hogy átengedje a terepet a prioritásos rendszerek szószólóinak.
Az még persze kérdéses, hogy a közös ajánláshoz végül mennyien csatlakoznak, illetve hogy az FCC és az amerikai kormány maga előáll-e valamilyen átfogó koncepcióval az internet semlegességének kérdésében.